1205 Budapest Nagykőrösi út 49.
Bio Kiskert

Készítsünk élő tápanyagot!

20150825_165033

Sokan vásárolnak bio földet, bio komposztot, bio trágyákat, majd megnyugodnak azzal, hogy ” biogazdálkodnak, vagy biokertészkednek”, pedig ha nem a kertjük talaját és a saját készítésű komposztjukat használják, akkor olyan mintha nagy cserepekben ültetnének növényeket.

Sajnos ennél messzebb nem is állhatnának a bio gondolkodástól. Tévúton járnak, ha azt hiszik ez a bio. Tulajdonképpen maguk hívnak életre egy olyan iparágat, amely csak az eladóknak lesz jó hosszútávon. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincs meg a helye ezeknek a készítményeknek a biotermesztésben, de nem így. Készítsünk élő tápanyagot!

A bio gondolkodás

A bio gondolkodás lényege, hogy részei vagyunk az ökoszisztémának, melynek gondját kell viselnünk ahhoz, hogy ne okozzunk több kárt, cserében kapunk egészséges élelmiszert. Nekünk, magunknak kell tenni valamit, bele kell illeszkednünk a körforgásba, folyamatosan javítanunk kell a kertünk talaját a biokertészeknek ez a legfontosabb feladata.  A talaj javítása tág fogalom, sok minden belefér, a fizikai szerkezet javításától, az szerves tápanyagokon keresztül a talajéletig. A lényeg, hogy csak egészséges talajból fejlődik egészséges növény.

Készítsünk élő tápanyagot!

Amikor egy biokert működését tervezzük, akkor legfontosabb elv, hogy amit lehet tartsunk benn a rendszerben és ne legyünk mohók, ne zsákmányoljuk ki a természetet!

Először is minden növényi hulladékot komposztáljunk, a lehető legnagyobb diverzitásban. Alig van olyan növényi rész, amely nem hasznosítható erre. Készítsünk élő tápanyagot!

Másodszor pedig a haszonnövényeink kiválasztásánál vegyük figyelembe a talaj „eltartó képességét”. Nem lehet bőtermő, intenzív növényeket termeszteni egy tápanyagokban szegény talajon. Illetve lehet, ha hozzáadjuk a tápanyagokat. Ezeket a nem biósok műtrágyákkal teszik, egyre jobban tönkre téve a talajt. Mi optimális esetben saját, élő tápanyagot készítünk és használunk. Amikor ez nem sikerül, vagy nagy tápanyagigényű növényt ültetünk, CSAK akkor vásárolunk bio minősítésű kész, komposztált trágyákat, bio termőföldet, komposztot, vagy különböző bioaktív anyagokat.

Anélkül hogy saját magunk biokertészkednénk, akkor is az agresszív fogyasztói társadalom részei leszünk, ha egyébként bio élelmiszert vásárolunk. Nem baj, ha csak egy zsebkendőnyi kertünk van és az sem, ha a rendelkezésünkre álló több hektárból nem használunk mindent intenzíven. A lényeg, hogy egyszerre törekedjünk arra, hogy magunk állítsunk elő minél több friss bio élelmiszert az önellátásunkhoz és arra, hogy a rendelkezésünkre álló területet legkevésbé zsaroljuk ki.

hogyan kezdjünk bele?

No, de nézzük akkor, hogy tudunk helyesen gazdálkodni a saját alapanyagainkkal és hogyan tudjuk beilleszteni ebbe a rendszerbe a kapható bio tápanyagokat!

Vegyünk sorra minden inputot és outputot a kertben és a háztartásban! Keressük meg a helyét mindennek aminek csak lehet! Vonatkozik ez az újrahasznosítható tárgyakra is.

Készítsünk élő tápanyagot!

Készítsünk komplex, élő tápanyagot, tegyünk vissza mindent a rendszerbe, amit lehet!

komposztáljunk

Mi kell ehhez?

Elsősorban növényi hulladékok. Minden ami a kertben vagy a konyhában képződik. Amit kívülről hozunk be és nem ismerjük a pontos(!) származását, azzal bármit bevihetünk a kertbe. Kártevőket, kórokozókat, mérgeket. Ha kezdéskor nincs elég saját zöldhulladékunk, akkor lucerna szalmát javasolok felhasználni, mert azt a vegyszeres gazdálkodóknak sem éri meg kezelni semmivel, inkább „helykitöltésre” használják.

Másodsorban egy tartály, amelyben lezajlanak a lebontó folyamatok. Itt persze lehet kapni műanyag csodákat, de őszintén szólva sokszor a raklapból összerakott komposztálók jobbak és egy kis festékkel egész normálissá tehetők. Mindig legyen rácsosan nyitott az oldaluk, a jobb szellőzés érdekében pedig egy perforált csövet (lehet készen kapható dréncső, de hulladék PVC csövet otthon is kilyuggathatunk) betehetünk a közepére, aköré pakolva az anyagot. Minél nagyobb a komposztáló térfogata, annál nagyobb szükség van a szellőztetésre, vagy csővel, vagy forgatással, mert a benne dolgozó baktériumok egy része aerob, azaz szüksége van a levegőre. Én jobban szeretem, ha több kisebb (egy raklapnyi méretű) komposztáló van, mint egy nagy.

Készítsünk élő tápanyagot!

A tetejére tegyünk egy kidobott szőnyegdarabot, mert átengedi a nedvességet, nem engedi kiszáradni és benntartja a szagokat. Fontos, hogy nagyon száraz időben néha locsoljuk meg a komposztot is.

Legjobb megoldás, ha ún. légzárványokat hozunk létre magában az anyagban. Ezt úgy érhetjük el, ha rétegezve, vegyesen pakoljuk az alapanyagokat. Alulra mindenképpen darabos hulladék, például ágnyesedékek kerüljenek, után jöhet egy réteg levágott fű, vagy falevél aztán konyhai hulladék (vigyázat, szénhidrátban dús ételmaradékok, pl. kenyér ne, mert arra jöhetnek a rágcsálók!), majd újra nagyobb darabok, például gallyak, venyigék. Szóval itt is lényeg a diverzitás.

Ahhoz, hogy a komposztunk intenzív tápanyagot is nyújtson szükségünk lesz állati trágyára. Ez magához a komposztálódás folyamatához is szükséges. Legjobb a saját állatok trágyája. Jó a díszmadaraké, vagy rágcsálóké is. A kívülről behozott trágyákkal legyünk óvatosak! Lehetnek benne lótücskök és a tisztításnál, takarmányozásnál felhasznált vegyszerek. Ha ismeretlen a származása, akkor inkább ne vegyünk belőle. Helyette vásároljunk valamilyen általános bio minősítésű, szerves trágyát. Nálunk erre az Orgevit a legjobb, néhány rétegenként szórjunk a komposztra egy keveset.

Végül pedig felturbózhatjuk a komposztot valamilyen mikrobiális oltóanyaggal. Később ez lehet saját komposzttea, az elején viszont valami széles spektrumú bakteriális oltóanyagot vásároljunk biokerti komposzthoz. Nálunk erre az AlgilBio a legmegfelelőbb. Itt is a biodiverzitás és a saját baktériumflóra a kulcsszó.

Amikor már beindult a komposzt, akkor elgondolkodhatunk komolyabb oltóanyagokon is. Ezekben sokkal kevesebb féle baktérium van, viszont a legkomolyabb növényi tápanyag előállítók. Többségük a nitrogén körforgás részvevője. Nitrogén megkötő, vagy olyan, amelyik a nitrogént a növények számára felvehető formába hozza. Másik részük a foszfor anyagcserét segíti, ún, „foszformobilizáló”. Mellettük lignin bontók is helyet kapnak. Tulajdonképpen természetes, fenntartható tápanyaggyárak. Nálunk ilyen a Natur Terra.

A biokert élő tápanyag előállításához egy szezonra van szükség. Ez azt jelenti, hogy a tavasztól összerakott komposzt nyáron érik be és késő ősszel, vagy következő tavasszal lesz felhasználható.

Először le kell szedni a tetejéről a még darabos, nem érett részt. Ezt fogjuk visszatenni az aljára a következő évi kezdő komposztanyagnak.

Utána kilapátoljuk a már kész, homogén komposztot és átszitáljuk valamin. Legegyszerűbb egy darab tyúkhálót rászögelni egy léc keretre. A pajorokat szedjük ki belőle és tegyük ki a baromfiknak, vagy madáretetőbe a hasznos madaraknak.

A kész komposztot azonnal dolgozzuk be, vagy takarjuk mulccsal, mert a benne levő hasznos baktériumok elpusztulnak a napsugárzás hatására.

 

Related Posts

0
    0
    Kosár
    Üres a kosár :(Vissza az üzletbe