Egyre többen foglalkoznak a talajjal és a talajélettel. Számomra ez csodálatos dolog és a 10 évvel ezelőttihez képest szinte hihetetlen. Mivel azonban a témára nagyon sok cég is rákapott, ezért elindult a talajlakó gombák “piaca” és a szokásos marketing aktivitás miatt igencsak szűrt információk jutnak el az emberekhez. Sokszor a profi gazdálkodók, sőt a termékek eladói sem tudják hogyan működnek ezek a mikrobák a talaj ökoszisztémájában.
Az eddigi két legjobban kutatott vonal a mikorrhizáké és a trichodermáké, de nézzük melyiknek mi a szerepe a biotermesztésben és a biológiai növényvédelemben?
A mikorrhiza gombák képesek kapcsolódni a növények gyökereihez és kommunikálni, anyagokat cserélni velük. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a mikorrhizzák egy internethez, vagy idegrendszerhez hasonló hálózatot tartanak fenn a növények között. Szimbiotikius kapcsolatukban ásványi és más tápanyagokat adnak a növényknek, azok pedig cukrokkal látják el a gombákat. Ez pedig a biotermesztés szempontjából nagyon fontos. A dolog azonban nem úgy működik, hogy veszek egy jó drága mikorrhiza készítményt, bedolgozom a talajba és minden növényem megsokszorozza a gyökérfelületét és megkapja az összes tápanyagot…
Nagyon sokféle mikorrhiza gomba létezik, de mindegyiknek mások a környezeti-talaj igényei. Ahány talaj, annyiféle mikorrhiza érzi jól magát benne. Másik fontos információ, hogy a győkérkapcsolati gombák egy-egy növényfajhoz képesek kapcsolódni. Szóval azt eltalálni, hogy egy bizonyos mikorrhiza gomba egy bizonyos talajban, egy bizonyos növényhez kapcsolódik-e nem könnyű. Ehhez vagy előzetes vizsgálatok és komoly szaktudás, vagy egy biodiverz, sokféle fajt tartalmazó keverék szükséges.
Amit elfelejtenek mondani a forgalmazók, az az, hogy egy normál (nem agyon műtrágyázott) kerti talajban, vagy egy biogazdaság földjein, biztosan van nagyon sokféle, őshonos mikorrhiza faj. Itt nem az a legjobb megoldás, ha még többet viszünk be, hanem ha segítjük az ottlevők csatlakozását a gyökerekhez. Erre pedig egy egyszerű anyag, a kitozán alkalmas. Ezt akkor is öntözzünk az új növények gyökereihez, ha vásárolt mikorrhiza készítményeket adtunk hozzá.
Ökológusok felvetették azt a valós kérdést is, hogy ha nem őshonos, vagy adaptálódott mikrobákkal kezeljük a talajainkat, akkor vajon nem lehet-e belőle egy mikrobiológiai “invázió”? Ahogy a harlekin katicák elszabadultak, úgy nem tudunk-e bajt csinálni idegenhonos talajbaktériumokkal, vagy gombákkal? Erre nincs válaszunk, de én sem javaslom olyan mikrobák talajban történő használatát, amely hazánkban nem honosak!
A talajban élő rengeteg gombafaj között léteznek ún. gombaölő gombák is, ilyenek például a trichodermák. Ezek hiperparaziták, azaz kórokozó gombákon élősködnek és el is fogyasztják azokat. Felmerül a kérdes, hogy mit csinálnak a hasznos gombákkal? A válasz egyszerű… a hasznos és káros fogalma a természetben nem létezik… nekik mindegy, hogy nekünk mi a jó és mi a rossz. Ugyanúgy megeszik a hasznos gombákat is.
Amikor az ember növényvédelmi céllal használja a különböző trichoderma készítményeket, akkor tudnia kell, hogy őshonos trichoderma törzsről van szó, vagy nem. Ha nem, akkor annak az alkalmazása veszélyekkel is járhat, amit egy biokertész nem vállalhat fel megfelelő bizonyítékok és tartamkísérletek nélkül. Az ilyen törzsek hamarosan növényvédő szerként fognak megjelenni és feltüntetik rajta, hogy honnan származik a benne levő trichoderma törzs.
A hazai fajok és törzsek olyan szempontból veszélytelenek, hogy ha mesterségesen nagy mennyiségben helyezzük ki őket biológiai növényvédelmi céllel (konkrétan valami ellen), akkor egy idő után legyérülnek olyan szintre, mint ami természetesen is ott van az adott talajban.
Hogyan oldjuk meg, hogy az őshonos trichoderma készítmények, amelyeket kórokozó gombák ellen használunk, ne öljék meg például a mikorhizza gombákat? Ennek titka az okszerű és szigetszerű használat. Csak a fertőzött területen használjuk és csak akkor amikor ott nagy mennyiségben vannak a betegséget okozó gombakórokozók.
Ha csak a felszín közelében használunk őshonos trichoderma gombákat, azaz nem ássuk be a gyökérzónába, akkor nem is érintkezhet a miorhizzákkal, hiszen azok a gyökérzóna alsó rétegeiben vannak. Ezért biztonságos a Tyra és a Trifender használata magyar biokertekben.
