A cseresznyelégy idegesítő kártevő.
A kukacos cseresznyét senki sem szereti, hiába mondják, hogy a bio cseresznye kukacos. Van is megoldás, de a hatékonysága attól függ, mennyire kezelhető méretű a fa. Az igazán hatalmas növésű fák általában régi fajták (például Germersdorfi, vagy Szomolyai) és mindig vadcseresznye alanyon vannak. Ezek megsínylik a drasztikus metszést és nem is igazán fogható vissza a növekedésük, mivel pedig a védekezéshez a fa felső déli oldalára mindenképpen ki kell helyezni csapdát, ezért szinte lehetetlen küldetés, ha nincs egy emelődarunk…
A védhető cseresznyefák kisebb növekedési erélyűek és egy hosszú bottal ki tudunk akasztani rájuk speciális sárga lapokat.
No de induljunk onnan, hogy a kukacos cseresznyék jó része a szúrásnyomon befertőződik moníliával és lerohad. A rohadt cseresznyét pedig legtöbben hagyják lepotyogni, a földön pedig kimászik belőle a nyű és befúrja magát a talajba, ahol csak egy légzőnyílást hagy.
Aki ilyenkor elpusztítja őket, annak sokkal kevesebb cseresznyeléggyel kell megküzdenie, tulajdonképpen megszakítja a fertőzési láncot. Erre sok módszer létezik. Az egyik a felrotálás. Ezt nem javaslom, mert egyrészt szétverjük a talajt, az ökológiai gyepet és megsértjük a fa felszín közeli gyökereit, másrészt pedig ettől nem pusztul el az összes nyű a talajban. Másik módszer a kémiai talajfertőtlenítők kiszórása. Ezek szörnyű pusztítást végeznek a talaj élővilágában és nagyon mérgezők.
Harmadik módszer az ún. „tyúktraktor”. Ez azt jelenti, hogy 4-5 tyúkot egy napra kiteszünk egy max. 2 m2 alapterületű, könnyen arrébb tehető, nyitott aljú ketrecbe a cseresznyefa alá. Természetesen ha kell takarjuk a naptól és teszünk be nekik friss vizet, de enni csak este. Ilyenkor alaposan átkapirgálják a területet és kiszedik a kártevőket a talajból, ami nagyon egészséges fehérje nekik, kártevőmentes talaj a fának.
Ahol nincsenek tyúkok, ott az ARTIS Pro rovarölő gomba a bio megoldás. Ez egy hazai őshonos beauveria faj, amely dolga végeztével legyérül a talajokban megszokott alacsony szintre. Ez a gomba a fonalférgeket is megöli, ami jó, ha a kártevő fonalférgekre gondolunk, amelyek például a sárgarépát szokták megtámadni, de nem jó, ha hasznos fonalférgeket akarunk használni például cserebogár pajorok ellen.
A talaj kezelését valamikor a nyüvek bevackolása után, de kikelése előtt kell megejteni, tehát júliustól áprilisig. A tyúkok ezt bármikor elvégzik, amikor nincs megfagyva a talaj, de a rovarölő gomba csak a hőoptimumában működik 10-30 fokos talajhőmérsékleten. Ez így egyben azt jelenti, hogy Artis-Proval március közepétől április közepéig, vagy augusztus végétől október végéig lehet dolgozni.
Egyszerűen be kell csak öntözni, amiről van fenn videó a technológiai oldalunkon.
A berepülő legyek ellen a cseresznyefák felső, déli oldalán kell legjobban védekezni, mert mindig arról az oldalról közelítik meg.
Ott cseresznyelégy elleni sárga lapot használjunk! Ez eltér az egyszerű, szokványos, általános sárga laptól. Azon kívül, hogy rá van írva, hogy erre való, kicsit más a színe, van két lyuk az átellenes sarkain és csak egy oldala ragacsos.
Az ok, hogy a cseresznyelégy peterakási reflexét a gyümölcs érése váltja ki, azaz, amikor elkezd változni a színe… sárgul. Tehát nekünk ezt kell megelőznünk és hamarabb tenni ki „nagy sárga cseresznyéket”, ugyanis a félcsőbe hajlított sárga lapokat annak látják. Kb. másfél méterről vonzza be őket nagy biztonsággal.
Nagyon fontos, hogy időben tegyük ki (ha már elérte a végső méretét a cseresznye, de még nem színeződik) és vegyük le a szüret után.
A helyesen használt cseresznyelégy elleni csapdával szinte semmi más rovart nem fogunk el, mert ez a sárga szín kevésbé vonzza őket és gömbfelületre nem szeretnek leszállni.
Az optikai színcsapdák hatékonysága jelentősen fokozható illatcsalétekkel, ez azonban kétélű fegyver, mert a szomszédból is bevonzza a legyeket, így csak akkor használjuk, ha elég sok csapdát tudunk kihelyezni.
