Barion Pixel
1202. BUDAPEST, LÁZÁR UTCA 48.
atka
atka
atka
atka
previous arrow
next arrow
atka
atka
atka
atka
previous arrow
next arrow

Termékeink vásárlása kizárólag webáruházunkon keresztül lehetséges!

Ahány gyümölcsfa, annyiféle levéltetű

20210611_083241

A gyümölcsfáknál fajonként másképp kell kezelnünk a levéltetveket, de az alapok sokszor megegyeznek.

Vegyük sorra:

Kajszi:

Alapvetően nem volt jellemző rá a túlzott levéltetű terhelés és különösebb kezelés nélkül is megoldották egy biokert ragadozó rovarai, Mostanra azonban gyökeresen megváltozott a helyzet. Legyengültek a fák és megérkeztek a kajszi levéltetvek. Ezek nagyon agresszív kártevők és azonnal kihajtás után elindul a szaporodásuk. Nyálukban olyan anyagok vannak, amelyek deformálják is a leveleket. Mivel ez nagyon korán következik be, ezért pont azokat a friss hajtásokat gyengítik, amelyeket a hajtáselhalásos monília is a leginkább veszélyeztet. Az idei kajszi-helyzetnek ez is oka volt. A zöld színű apró rovarok fehér szöszöket is képeznek, de leginkább a rózsaszínes, csavarodott levelekről ismerhetők fel.

Itt kizárólag az erős narancsolajos lemosó permetezés (akár ősszel és februárban is egyszer) és a sziromhullás utáni azonnali Neemazal permetezés lehet hatásos. Még a katicák sem kezdenek olyan korán dolgozni, mint ahogy elindul a kajszi levéltetvek szaporodása. Őszinte félelmem, hogy a hőmérsékleti anomáliákkal együtt ez lehet az utolsó szög a hagyományos kajszitermesztés hazai koporsójába…

Szilva:

Legnagyobb reményekkel a szilvatermesztés elé nézek, ami a hazai gyümölcstermesztést illeti. Szerintem ma mindenkinek legalább egy rezisztens szilvát érdemes lenne ültetnie a kertbe, mert annak a megmaradása és termése bírja legjobban a szélsőségeket a csonthéjasok közül hazánkban. A szilva legnagyobb problémája itthon a sharka vírus okozta szilvahimlő. Ez egy halálos betegség, ami a termést is érinti és rendkívüli módon fertőz. Sajnos a világ összes szilvája közül talán éppen a Besztercei a legérzékenyebb erre, ezért nem is csoda, hogy a magyarok kedvenc fajtája teljesen el is fertőzte az országot. Vannak ellenálló fajták amelyek nehezen kapják meg, toleránsak, amelyeknek nincsenek tüneteik és rezisztensek, amelyek teljesen védettek a vírus ellen. A betegséget elsődlegesen a szilva levéltetvek viszik át, ezért az ellenük történő védekezés nemcsak a szilvafák gyengülését szolgálja, hanem a vírusfertőzés minimalizálását is. A nehézséget az jelenti hogy a színük teljesen beleolvad a levelekébe, így nem könnyű észrevenni. Figyelni kell a hajtásvégeket! A tavaszi-kora nyári időszakban többszöri narancsolajos (Boroil, Wetcit, Prevgold) permetezéssel jól gyéríthetők, a katicák pedig, ezen már jó munkát tudnak végezni. Az egészen legyengült fáknál érdemes csak Neemazalt alkalmazni. Egészséges, fiatal fáknál a friss csalánleves (saját készítésű, vagy URTICA) permetezés sokat segíthet megelőzésként.

A ragadozó atkák telepítése, pedig egy év alatt töredékére csökkentheti a levéltetvek számát a fákon.

 

Őszibarack

Az őszibarack levéltetű különleges faj. Szinte kiirthatatlan a fákról, egész évben megtalálható, ott is telel. Azon ritka fajok egyike, amely „polyfág” azaz más növényeken is ugyanolyan jól érzi magát, ezért visszafertőz. Az őszibaracknál leginkább a gyengítő hatását érezhetjük, de olyan pusztítást, mint pl. a kajszi levéltetű, nem tud végezni.

Ezek miatt ez a legalkalmasabb kétpettyes katicák telepítésére. Amelyikre viszont feltelepítjük őket, azt nem szabad permetezni pár hónapig, akkor sem ha tetves.

Amelyiket permetezzük, annál egy narancsolajos gyérítés reális akár 10 naponta ha nagyon csúnya.

A telepített ragadozó atka sokat segíthet, de teljesen nem fogja eltüntetni a levéltetveket.

 

Cseresznye és meggy

Ezeken a legfeltűnőbb, de legkevésbé gondot jelentő a levéltetű. Nagyon gyorsan képes komoly populációt létrehozni, feltűnő fekete színű és ez termeli a legtöbb mézharmatot, ami pedig vonzza a hangyákat. Ha valami idegesítheti a kertészt, az a hangyák vonuló hadoszlopai, a csillogó-ragadós hajtásvégek és tetvekkel borított friss hajtások. Aki annyira biokertész, hogy képes nem „odanézni”, annál a munkát általában a normál hétpettyes és harlekin katicák elvégzik és mire bebábozódnak, addigr a fekete levéltetvek le is vonulnak a lágyszárú növényekre.

Ha mindezek ellenére szeretnénk védekezni, akkor bármit alaklmazhatunk, ami biotermesztésben engedélyezett. Mivel csak rövid ideig vannak a fán, ezért nem ide érdemes a kétpettyes katicákat telepíteni, a ragadozó atkák ellenben jelentősen csökkenthetik a levéltetvek számát mind a meggyen, mind a cseresznyén.

Alma

Az almán sokféle tetű szokott előfordulni. Általánosságban a klasszikus alma levéltetvek szoktak problémát okozni, amelyek ha nagyon elszaporodnak, akkor képesek gyengíteni a fát. Ellenük a klasszikus narancsolajos készítmények használhatók jó hatásfokkal. A betelepített ragadozó atkák sokszor teljesen megoldják a gondot, főként klasszikus biotermesztésben, ellenálló fajtákon, vagy vadalanyra oltott régi fajtákon . Az almán levő levéltetű állomány mind mennyiségében, mind az állandó borítottság miatt alkalmas kétpettyes katicák telepítésére, ilyen esetben azonban pár hónapig nem gyéríthető rajta a tetű. Az almán két másik faj is képes komoly problémává válni. Az egyik a levélpirosító alma levéltetű, amely csúnyább, mint amilyen komoly gondot okoz a fának. Erre tökéletesek a ragadozó atkák, de ha permetezni szeretnénk, akkor a levélfonáki Neemazal kezelés teljesen megfelelő.

A harmadik típus a vértetű, amelyet általában csak fogékony fajtáknál jelenik meg és főként csemetékkel hurcolják be, ezért legjobb védekezés a megbízható helyről történő oltvány vásárlás. Ha már ott van, akkor mechanikai tisztítás után Neemazalos lemosószerű célzott, ismételt (10 nap) permetezés nyújthat megoldást, de a ragadozó atkák betelepítése is javít a helyzeten

0
    0
    Kosár
    Üres a kosár :(Vissza az üzletbe