Szerencsére egyre kevesebben ássák a kerti talajt rendszeresen, így azonban ritkábban szembesülnek a pajorok látványával és hamis biztonságérzetük alakul ki ezzel kapcsolatban.
A cserebogarak alapvetően két típusba sorolhatók a kerti kártételük alapján.
A Kerti cserebogár egy évig fejlődik a talajban és elég kis méretű. Ez a lágyszárú növények gyökereit eszi és elsődlegesen a szép zöld pázsitokban okoz nagy kárt. A biokertészek számára tulajdonképpen jó, ha a szomszédságban van valahol egy karbantartott egységes zöld gyep, mert ez a kártevő a peterakáshoz mindig a legintenzívebb zöld felületet választja, így a veteményesekkel szemben előnyben részesíti az intenzív pázsitokat.
Akinek viszont pázsitja, van, az szinte biztosan védekezni kényszerül ellenük a szárazabb években. Valójában legjobb védekezés, ha átalakítja színesebb, ökológiai gyeppé.
Biokertészeti szempontból ezerszer veszélyesebbek az ún. “nagy cserebogarak” pajorjai. A legtöbb ismert faj ide tartozik. Ezeknek a lárva-periódusa 3 évig tart. Az első évben akkorák, mint a Kerti cserebogáré, a második évben már sokkal nagyobbak, míg a harmadik évre megközelítik a kifejlett bogár méretét.
Az őshonos Májusi cserebogár, vagy a Sárga cserebogár kártétele elviselhető a hazai növények számára, amikor azonban olyan új fajok, mint a Zöld cserebogár, vagy a Japán cserebogár elszaporodnak, akkor a pajorok száma annyira megnőhet, hogy egész kertek fa és cserjeállományát pusztíthatják el. Ezek nélkül viszont nem lesz árnyék és az elviselhetetlen mikroklíma a kert létét veszélyezteti a klímaváltozás miatt.
Mit csinálnak pontosan ezek a pajorok?
Megrágják a fák és cserjék gyökereit, mégpedig azokat a részeit, amelyek a vízfelszívást végzik. Fiatal fáknál ez általában pusztuláshoz vezet. Amikor olyan panasszal fordulnak hozzám, hogy vettek tőlünk egy ellenálló facsemetét, elültették és öntözték, ahogy kell, majd a fa szépen kihajtott, leveleket, virágot hozott, később pedig elhervadt és kiszáradt, akkor általában cserebogár a ludas a dologban. Egyszerűen elrágja a gyökereket.
A cserjéknél ez nem ilyen látványos, mert könnyebben sarjadnak, a nagy, idősebb fáknál pedig “csak” az immunrendszer sínyli meg. Sajnos utóbbi esetekben csak annyit vesznek észre a gazdák, hogy valami nem túl komoly betegség elhatalmasodik a fán. Ilyenkor próbálják permetezni, felülről kezelni és locsolni, ahelyett, hogy megnéznék a talajt és kezelnék az alapproblémát. Ha elpusztítjuk a pajorokat, leáll a rágás, visszanőnek a mellékgyökerek és fel tudja venni a növény a tápanyagokat és a vizet. Pajor elleni kezelés után adjunk neki trágyát és vizet.
Mit tehetünk legértékesebb növényeink védelmében?
Először is diagnosztizáljunk! Honnan vehetjük észre, hogy veszélyesen megnőtt a pajorok száma? Erre egyik megoldás a néhány havonta “próbagödör” ásása. Egy 50x50x50 cm-es gödörben, ha 2, vagy annál több cserebogár pajor van, akkor el kell kezdeni a védkezést, legalább a legérzékenyebb növényeknél. Legjobban a meggyek és cseresznyék gyökereit szeretik, ezért ha van ilyen a kertben, akkor annak a környékén érdemes ásni (persze a gyökereit ne sértsük meg!!!)
Természetes indikátor a vakond. Ha egy biokertben elkezd áskálódni egy vakond, akkor először is köszönjük meg neki, mert a pajorokat eszi és ingyen tisztítja a talajt, másodszor kezdjük el a védekezést ugyancsak az érzékeny növények gyökérzónájában.
Fontos információ, hogy a nagy cserebogarak, ugyan minden évben kelnek ki, de három évente van egy nagy kirajzás, amikor egy-egy fát tarra is rágnak. Az ilyen rágást kiheverik a fák, de alá leteszik a petéiket, amelyek a harmadik évben okozzák a legnagyobb rágáskárt a gyökérzetben… ez most van, jövőre jön a “maxi-rajzás”
Védekezni rovarölő beauveria gombával, vagy NEMATOP hasznos fonaféreggel lehet.
Sajnos a kettő együtt nem használható, mert az Artis megöli a Nematopban levő fonalférgeket is.
Mielőtt azonban megörülünk, hogy az olcsóbb Artis is jó a cserebogár pajorok ellen, sajnos csak az első éves pici, illetve a kis kerti cserebogár lárvákat öli meg, pedig ezek csinálják a legkisebb kárt adott évben (persze utána megnőnek azok is).
Ha pedig kezeltük a talajt Artissal, akkor abban a szezonban már nem tudunk Nematopot használni, pedig az az igazi megoldás, mert a nagyobbakat is viszi.
Összegezve:
Most javaslom a védekezést NEMATOP-al! október végéig kell elvégezni!
Egy 50 milliós adaggal 100-200 m2-t tudunk lekezelni. Drága cucc, úgyhogy főként az érzékeny gyümölcsfákat, főként a csemetéket és a meggyeket, cseresznyéket javaslom.
Ne permetezővel, hanem rózsás öntözőkannával juttassuk ki, egyenlően elosztva a felületen. Locsolás közben kevergessük, mert leülepszik! Nedves talajba juttassuk ki és kezelés után locsoljunk pluszban, hogy mélyen bemossuk a talajba!
