Egy komplex biokertnek mindig része egy bogyós-virágzó cserjesáv. Ez tulajdonképpen a természetben található mezőt és erdőt elválasztó sáv. Ha megfigyeljük, általában ebben szoktak elbújni a vadállatok és ezen zümmögnek legnagyobb tömegben a rovarok, tehát az egyik legfontosabb élőhely. Így van ez a kertünkben is.
Mire használják a hasznos élőlények ezeket a sövényeket?
Először is búvóhelynek, azért szükséges bele örökzöld, hogy télen is el tudjanak rejtőzni az itt telelő madarak. Fontos a töve is, mert ha nem bolygatjuk az avart alatta, akkor például a süni, vagy kétéltűek, sőt még poszméhek is beköltözhetnek.
Másodsorban élelemforrás. A beporzó rovarok a virágport fogyasztják, a ragadozók pedig a levéltetveket, ezért virágos cserjéket teszünk bele, köztük ún. tetűmágnes növényeket is. A madarak pedig a bogyókért járnak ide, ezért a bogyósokat se felejtsük!
Miért ne monokultúrás sövényeket telepítsünk?
A fentiek mellett az is az egységes tuja, ciprus, babér, vagy korallberkenye sövény ellen szól, hogy felszaporítjuk vele a specializált kártevőket. A tűlevelűk már pusztulnak ki, ezért ültetik helyettük általában a babért, vagy korallberkenyét, ezek azonban más kártevőket (barázdáshátú vincellérbogár) és kórokozókat (levéllikasztó gomba) szaporítanak fel, így elterjesztik az egész országban. Szinte bármiből hozunk létre monokultúrát, tönkretesszük vele az ökoszisztémát, ezért utálom annyira a “gyep-tuja” ökosivatagokat és lassan a “gyep-babér” verziót is.
Mi a legfőbb kerti funkciója az ökológiai sövénynek?
A beszóródásvédelem. Magyar sajátosság, hogy elsősorban a szomszéd ellen kell védekezni. Van úgy, hogy vegyszeres permetfelhőket kell semlegesíteni, van, hogy egy gyomtengert kell elzárni, de a kártevők és kórokozók beáramlását is lelassítja egy ilyen sövény. Ez az oka, hogy csak olyan cserjék jöhetnek szóba, amelyek legalább 3 méter magasra megnőnek és könnyen formára alakíthatók.
Miért ellenálló egy ilyen sövény?
Azért, mert körültekintően, adott kert sajátosságai alapján válogatjuk össze a cserjéket hozzá. Figyelembe vesszük az öntözhetőséget, a benapozottságot, a talajviszonyokat és a kertész speciális igényeit.
Milyen fajok jöhetnek szóba?
Az örökzöldek közül a tiszafák, bangiták, a korallberkenye, kecskerágók, sőt, még a kisebb levelű, sűrűbb babérok is.
A bogyósok közül a tűztövis, a bodza, a som, a mézalmácska, a fekete berkenye,
A virágzó cserjékből érdemes virágzási sort telepíteni, mert akkor nemcsak nekünk lesz mindig gyönyörű a sövény, hanem a rovarok is mindig találnak maguknak táplálékot.
Szóba jöhetnek a Barátcserje, Boglárkacserje, viráglonc, a bugás hortenzia, a gyöngyvirágcserje, a gyöngyvessző, a jezsámen, a kerti- és a nyári orgona, a mályvacserje. Az általunk választott örökzöldek és bogyósok többsége is virágzik, amit a virágzási sorok kialakításánál bele kell számolni.
Ma már legnagyobb kihívás, a száraz, forró területekre olyan sövényt összeállítani, ami életben marad az ilyen nyarakon különösebb öntözés nélkül. Erre a következőket ajánlom:
Tamariska, tűztövis, gyöngyvessző, cserszömörce, boglárkacserje, gyöngyvirágcserje.
Hogyan lesznek igazán dekoratívak az ökológiai sövények?
Különleges mintázatban ültetve. Ezt mi megtervezzük, annak, aki kéri az ugyfelszolgalat@biokiskert.hu email címen.
Az alapelv, hogy egyféle örökzöldet választunk, amelyet 5-6 méterenként ültetünk, közé azonos sorrendben egy kiválasztott bogyóst, egy-egy virágzó cserjét, amelyek közül az egyik tavasszal-nyár elején, a másik nyárvégén-ősszel virágzik. A kora tavaszi virágot pedig általában az örökzöldek, vagy bogyósok adják.
A végeredmény egy csodás, mindig új szépséget mutató, dekoratív növénytársulás.
