Van néhány olyan zöldségféle, amely a kertben, a konyhában és az egészségünk megőrzésében is központi szerepet foglal el.
Egyik ilyen a sárgarépa.
Nem véletlen, hogy a daganatos kúrák egyik első pontja a sárgarépa-cékla-alma lé.
Szuper rost anyagai, a karotin és millió más bioaktív anyaga segítik a szervezetünket egészségesnek maradni szennyezett világunkban.
Fontos azonban, hogy nagyon nem azonosak a beltartalmi értékeik.
Az európai sötét narancssárga színű répákban sokkal több hasznos anyag van, mint az egyre divatosabb „színes” répákban. A világostól feketéig terjedő répák ugyan nagyon dekoratívak és jó a marketingjük, azonban ázsiai fajták és a karotintartalmuk például töredéke a hagyományos narancssárgának.
Innentől csak az utóbbiakról fogok írni.
A sárgarépa beltartalmát befolyásolja a kiegészítésként adott nitrogén tápanyag. A nitrogén nagyon fontos a növények növekedéséhez, de főként a lombozat növekedéséhez. A gyökérzöldségek viszont a számunkra káros nitrogén-vegyületeket betárolják a gyökerekbe, ami sok gondot okoz. A beltartalmuk pedig „felhígul” a túl sok nitrogén hatására. Kevesebb lesz bennük a karotin, a vitaminok, az ásványi anyagok és az ízanyagok is!!!
Minden műtrágya ilyen káros formákat tartalmaz, de a friss állati trágyák is többet, mint kellene. A problémára több megoldás van és mind bio.
Első, a komposztálás.
Ez lehet felületi komposztálás, amikor egy biokertben pár év alatt mulcsból az ágyásban képződik komposzt, majd humusz. Lehet komposztálóban előállított és az ágyásba kihelyezett. Végül pedig lehet komposztált almos trágya. (a nálunk kapható Orgevit is ilyen)
Másik megoldás a baktériumokkal közvetlenül a talajban szolgáltatott nitrogén tápanyag.
Ez soha nem tud mérgező módon felszaporodni. Ilyen baktériumok vannak a pillangósok és hüvelyesek gyökerein, ezért jó a vetésforgóba minél több borsót és babot betenni, de zöldtrágyaként a herefélék, bükkönyök stb. is javítanak a helyzeten. A mi profi megoldásunk az AGRIN, ami egy olyan baktérium, amely a nitrogénkörforgás motorja. A káros nitrogénformákat leköti, felhasználja, átalakítja, ahol pedig nincs, ott megköti a levegőből. Egyetlen dolog fontos a használatánál, hogy cellulózt eszik, így mindig valamilyen növényi hulladékkal kell kijuttatni (komposzt, mulcs, zöldtrágya, stb.)
Harmadik megoldás a növényi levek öntözésre történő használata, például a fermentált csalánlé.
A negyedik pedig egy különleges dolog, huminsavas készítmények használata. Nálunk erre a Kelaterra granulátum a legjobb. Már kis mennyiségben is képes harmonizálni a növények tápanyag felvételét és lekötni a mérgeket.
Ebből humán fogyasztásra való verzió is létezik (Huminikum), amely a mi bélrendszerünkben teszi ugyanezt: javítja a tápanyagok felvételét és leköti a nehézfémeket, amelyek így kiürülnek a szervezetünkből.
No, de vissza a répákra!
A sárgarépát ne tegyük frissen trágyázott talajba és ne akarjunk gyönyörű lombot növeszteni neki.
Ami viszont fontos, az a talaj lazasága, szereti a homokot. Kötött talajon érdemes árkot ásni neki és homokkal+komposzttal keverve visszatölteni a földet, abba vetni.
Most pedig végre jöjjenek a fajták!
Mindenképpen biodinamikus nemesítésű fajták használatát javaslom!
Ezek fajlagosan nem is drágábbak, mert a zacskóban annyi mag van, mint a vegyszermentes nagy kiszerelésében.
Összehasonlíthatatlanul egészségesebbek és finomabbak. Nemesítésüknél ízre és beltartalmi értékekre (antioxidáns, ásványi anyag és karotin tartalom) zajlik a szelekció az ellenállóképességen és csírázáson kívül.
Tavaly a ReinSaatnál a sárgarépák voltak a fókuszban és több, új, saját fajtával is előrukkoltak.
Alapvetően a biotermesztésben értékes fajtákat három csoportra osztom.
Első a rövid tenyészidejű fajták.
Ezeket a legkönnyebb termeszteni és szakaszosan vetve egész évben szedhetők. 2-3 hónap alatt készen vannak, finomak, édesek, lédúsak. Ide tartozik a legtöbb Nantes-típusú répa.
A Reinsaatnál eddig ezek közül legnépszerűbb volt az Olina, szerintem az aromás „régi” sárgarépa íze miatt.
Kicsit nagyobbra nő nála a Treenetaler. A Nanti 2 Milan fejlődik a leggyorsabban, a Nanti 2 Fanal a legszebb (az vetőszalagon is kapható), a Dolciva pedig a legédesebb.
Idei újdonság a Mirella ebben a kategóriában.
Ezt a kategóriát most is vethetitek fólia alá, legtöbbjük áttelel és hajtatható!
Következő kategória a hosszú tenyészidejű, tárolási répáké.
Ezeket évente egyszer termesztjük, március közepi vetéssel, nyári betakarítással. Képesek óriásira is megnőni, nem olyan lédúsak, de jól tárolhatók egész télen. A szuperegészséges répalevet mindenki a roppanós, lédús rövid tenyészidejűekből szokta csinálni. Én is így voltam ezzel, amíg meg nem tudtam, hogy a tárolási répáknak mennyivel jobb az összetétele! Minden fontos anyag több benne, úgyhogy ki ne hagyjátok a kertekből!
A Reinsaat kínálatából ilyen a Robila, a Rodelika.
Harmadik csoport a „szívrépáké”. Ezek kifejezetten kötött talajokra valók. Nem nőnek hosszúra, inkább gumószerűek, de kiváló az ízük és összetételük. Azoknak javaslom, akiknek sose nő meg a répa a kertben.
Ide tartozik az Oschenherz és a Rondo.
Jó böngészést!
Székely Gyöngyvér
