Alapvetően nagyon sok ragadozó atka él a kertjeinkben és sokat használnak a biológiai növényvédelemben is.
Az őshonos fajok azok, amelyek Európában élnek és ezeket telepíteni lehet nyitott ökoszisztémákba.
Vannak olyan cégek (pl. Biobest, Koppert, stb.) amelyek zárt fóliás termesztésbe szaporítanak specializált ragadozó és parazita ízeltlábúakat (atkák, petefürkészek, fátyolkák, poloskák, stb.), náluk azonban nagyon ritkák az őshonos fajok, amelyeket ki lehet telepíteni kertekbe.
Akinek azonban biokertje van, annak nem is biztos, hogy szüksége van ilyenre, ugyanis az őshonos fajok, ha nem pusztítjuk sem őket, sem a célszervezeteiket, akkor pár év alatt szépen belakják a növényeket.
Nálunk egy egészen speciális európai fajt lehet vásárolni a tél végi időszakban. Ezeket nem laboratóriumi körülmények között szaporítják mesterségesen, hanem egy velük belakott ültetvényből gyűjtik be.
Hihetetlenül érdekes, ugyanis plusz táplálékkal emelik az egyedszámot, majd tél előtt, amikor normálisan egy kéregrepedésben hibernálódnának, bevonják a fákat nagy nemeztakarókkal. Amikor lehűl az idő, akkor a jó szigetelése miatt inkább ezekbe a filces takaróanyagokba bújnak be és hibernálják magukat.
A tél derekán leszedik a fákról a takarókat, kis filccsíkokra vágják, ellenőrzik, hogy elegendő atka van-e rajta (20 db körül), majd becsomagolják és hűtve útnak indítják hozzánk a Biokiskertbe.
A zárt hűtőláncnak köszönhetően az atkák hibernált állapotban maradnak amíg a hőmérséklet nem megy 10 fok fölé. Így áprilisig szépen elalszanak.
Február közepétől már át lehet venni őket a Biokiskertben, vagy ha valaki szeretné, akkor ki is küldjük. Mindig hűtőakkuval adjuk, akár egy, akár 100 db-ot vesz valaki, mert ha felmelegszenek, akkor elindulnak, hogy helyet keressenek a petéiknek. Ha ez egy nylonzacskóban következik be, akkor az össze filcről lemásznak és nemigen lehet kihelyezni őket, bár nem pusztulnak el.
A méretük olyan kicsi, hogy csak nagyítóval láthatók.
No de mire jók és miért érdemes végigcsinálni velük ezt a macerát?
Amiért elkezdték a telepítésüket, az az, hogy megeszik a növényeket szívogató kártevő atkákat, amelyek szívogatásukkal gyengítik a növényeket és bejutást biztosítanak a betegségeknek.
Mivel főleg fákon élnek, ezért a biológiai növényvédelem gyümölcsösökben használta őket. Főként alma és szőlő volt a fókuszban.
Amikor közel 10 éve megkaptam az elsőket, azonnal kísérletezésbe kezdtem különböző növényeken, különböző kártevőkkel és különböző kihelyezésekkel. Azóta igen komoly tudásanyagom összegyűlt velük kapcsolatban.
Elsőként én is gyümölcsfákon használtam, de szinte minden fajon. Kiderült, hogy nemcsak az atkakártevők tűntek el, de a növények sokkal kevésbé kapták el a betegségeket. Ami pedig még érdekesebb volt, az az, hogy a levéltetvek kártétele is lecsökkent. Ezt a forgalmazó sem értette, hiszen ezek olyan pici ízeltlábúak, hogy egy nagy levéltetűt nem tudnak megtámadni. Sokat vizsgáltuk, mi lehet az oka, és azt feltételezzük, hogy amikor kevés a táplálékuk, akkor “belekóstolhatnak” a tetvek tojásaiba, amelyek így valószínűleg nem kelnek ki, tehát gyengül a szaporodásuk. No, de bizonyítani nem tudjuk, azt viszont látjuk, hogy valamiért csökken a tetvek száma a betelepített növényeken.
Ezután kiterjesztettem a vizsgálatot olyan bogyós gyümölcsökre, mint a málna, vagy a szeder. Hihetetlenül látványos volt a javulás.
Következő években a dísznövényeken próbáltuk ki, például tujákon, fenyőkön, rózsákon. Tökéletesen megoldották az atkakértételt, és csökkentek a nyomukon terjedő gombás betegségek.
Ezután jöttek az olyan lágyszárú évelők és fásodó szárú virágok, mint a szamóca, a hortenzia, liliom, hibiszkusz, stb.
Tavaly a dézsás növényeket vettük górcső alá és azt kell mondjam, hogy hihetetlen változást hozott a citrusoknál, leandereknél és muskátliknál is.
Vásárlóink ennél is tovább mentek és már szobanövényeken is használják ezeket a csodálatos kis hasznos szervezeteket.
Azt azért tudni kell, hogy stabil fennmaradásukhoz szükséges az éves fagyos időszak, ezért a fagymentesen tárolt növényeknél évente ismételni kell a kihelyezést.
Maga a kihelyezés a világon legegyszerűbb dolog, mert a hűtött filccsíkokat csak rá kell kötözni a növény valamelyik központi részére. Fák nagy ágaira, a sövény-, és dézsás növények törzsére, vagy az évelők tövére. Amíg hideg van alszanak, ha felmelegszik az idő, akkor gyorsan lemásznak a filcről, elkezdik szaporodásukat, tehát a filc eltávolítható.
Ami fontos, hogy a kémiai rovarölők és a ként tartalmazó növényvédő szerek elpusztítják őket, de a Biokiskertben kapható készítmények nem!!!!
Ezek az élőlények nem repülnek és nem képesek a talajon közlekedni, ezért csak betelepítéssel, vagy a növények egymáshoz érésével mehetnek rá egy másik növényre.
Így érthető, hogy minden különálló növényre legalább egy filccsík kell, az igazán nagy fákra (dió, cseresznye 6 m feletti) 3-4 db, a sövényekre, vagy szőlő-málna támrendszerre, lugasra 3 méterenként 1 db
ITT rendelhetők:
Februártól átvehetők (szólunk ha megérkezik) és áprilisig ki kell helyezni őket.
Amíg csak előrendelést veszünk fel, addig a rendelésbe csak az atkákat lehet betenni, ha mást is szeretnének, arra külön rendelést kell leadni.
