A réz nagyon régóta használt anyag a növényvédelemben.
Gombák elleni védekezés egyik első készítménye volt például a rézgálic. Sajnos azonban nem csak a kórokozó gombákat öli meg, hanem az összes hasznos talajmikrobát a mikorrhiza gombáktól a nitrogénmegkötő baktériumokig. A legnagyobb baj, pedig az, hogy kvázi nehézfémként viselkedik és kumulálódik a talajban.
Könnyű belátni, hogy ha egy általános sejtméreg ottmarad a kertünk talajában, az nagyon hosszú időre károsítja a talajéletet és nem enged kialakulni egy természetes ökoszisztémát.
Sokan nem értik, hogy akkor régi, kontakt, réztartalmú anyagokat miért engedélyeznek a biogazdálkodásban?
Erre két magyarázat van. Az egyik, hogy nulla védelemmel a haszonnövény termesztés nem igazán sikeres, ezek a bevizsgált réz készítmények pedig az emberre nem veszélyesek. A másik, hogy a bio világszintű szervezetei még nem bíznak a biológiai kutatások eredményeiben, ezért nem “kukázzák ki” az elavult, környezetet terhelő készítményeket.
Maga a réz, mint elem, szükséges a növények számára, csak más formában és más mennyiségben. Itt is igaz, hogy kicsiben étek, nagyban méreg.
Az elmúlt években az egyik kutatási irány az volt, hogy kialakítsanak olyan réz vegyületeket, amelyek pici mennyiségben bejutnak a növénybe, nem halmozódnak fel például a talajban. Ezt el is érték, úgy, hogy a réz-ionokat hozzákötötték egyszerű szerves molekulákhoz, amelyeket felvesz a növény.
Nálunk két ilyen termék is kapható. Az egyik a Cupromax, amelyben a fehérjék alapköveit jelentő aminosavakhoz kapcsolódik a réz. Ez gyorsan bekapcsolódik a kórosan szaporodó sejtek folyamataiba, ott ahol felszívódik a növénybe.
A másik a Cuproaqua, amelyben cukorhoz kapcsolódik a réz-ion. Ez nagyon mobilis, messze eljut a növénybe, megtalálja a kóros szaporodási gócokat, amelyek többnyire fertőzések és megöli a gyorsan szaporodó gomba, vagy bakteriális kórokozókat (sajnos a hasznosakat is -pl. Amazon). Külön pozitívuma, hogy olyan alacsony szint van a szerben, hogy a normális sejtekben tápanyagként hasznosul, így erősíti őket.
Ezek alapján érthető, hogy lemosó permetezésnél egyformán viselkednek, hiszen a növény alszik, az “ébredés” után azonban van különbség.
A Cupromaxnak egészséges növények ébredése után van nagyobb szerepe. Ahol valaki lekéste a klasszikus narancsolajos lemosást és kipattantak a levélrügyek (CSAK levél, NEM virág!!!), de előző évben beteg volt a növény, az ilyenkor még pótolhatja tisztán Cupromax-al (30-50 ml/ 10 liter). Örökzöldeknél eleve nem használhatunk narancsolajos lemosást, ha tehát le szeretnénk takarítani róluk a kórokozókat még a meleg és a fertőzések berobbanása előtt, akkor inkább a Cupromaxot érdemes bevetni.
A Cuproaqua is alkalmas erre, de ezt magában, inkább vegetációban, melegben alkalmazzuk már elindult, komoly fertőzések leállítására.
Egy szó, mint száz a hatásuk nagyon hasonló, de a Cupromaxot leginkább elkésett lemosók pótlására és örökzöldek indító, hidegben történő kezelésére javaslom, a Cuproaquát pedig a legkeményebb nyári fertőzések ellen, amikor más már nem hat.
Legfontosabb azonban, hogy ezekben olyan csekély a réztartalom, hogy nem tesznek kárt a talajéletben és olyan a formájuk, hogy nem képesek a talajban felhalmozódni.
2025-re végre elkészült az a technológiám, amelyben már nincs szükség külön permetezőre a különböző élő- és nem élő készítményekhez, mert mind a a Cupromax, mind a Cuproaqua, alapos tiszta vizes átmosással (közvetlenül használat után) teljesen eltávolítható a permetezőből. Vigyázzunk azonban, hogy ne felejtük át is fújni a rendszeren a vizet, hogy a szűrőkben se maradjon benn!
