Barion Pixel
1202. BUDAPEST, LÁZÁR UTCA 48.
atka
atka
atka
atka
previous arrow
next arrow
atka
atka
atka
previous arrow
next arrow

Termékeink vásárlása kizárólag webáruházunkon keresztül lehetséges!

Különböző komposztok felhasználása

Kézben komposzt

Amikor arról beszélnek, hogy “komposzt”, akkor kertészeti szempontból elég sokféle anyagot értenek alatta, a kiindulási anyagoktól függően.

Sokan azért nem komposztálnak (vagy nem mindent), mert félnek a “végtermék” lehetséges mellékhatásaitól.

Ezt a cikket azért írom, hogy bátorítsak mindenkit a kerti hulladékok minél teljesebb körű, hatékony, környezetbarát felhasználására.

Nem minden esetben a komposztálóban történő lebontás a legjobb megoldás.

Faágak, gallyak, venyigék feldolgozásánál szóba jöhet az aprítás és lassan lebomló mulcsként hasznosítás, vagy a kályhában, grillben történő égetés, esetleg gyújtósnak összevágva, kötegelve kitenni az ingatlan elé, hogy a rászorulók elvihessék.

Saját kertben felhasználható továbbá valamelyik sarokban hasznos állatok búvóhelyének, vagy összepakolható kerítésnek.

A levágott, gyommagok nélküli gyep a legkiválóbb mulcsalapanyag a könnyen bomló, “komposzthagyó” mulcshoz.

A tűlevelűek lehullott lombja szuper tökéletes mulcs minden savanyú talajt kedvelő növény, pl. áfonya, gesztenye, hortenzia, magnolia, stb. számára.

Legtöbb aggodalmat a felmagzott növények, főként gyomok komposztálása jelenti. Amikor azt mondják, hogy a jó komposzt olyan hőmérsékletre melegszik, ami megöli a gyommagvakat, az nem igaz! A magok a növények legellenállóbb részei, biztosan nem pusztulnak el a komposzt hőjétől. Mire lehet az ilyen komposztot használni?

Alapvetően kétfelől közelíthetjük meg. Az egyik, hogy ha csak kevés kerül a komposztba és nem valami szörnyű invazív gyom, az lényegtelen… no, de miért? Azért mert minden talaj évtizedekre úgyis el van látva gyommagvakkal, párral több, vagy kevesebb, már mindegy ugyanabban a kertben.

A másik, hogy gyűjtsük külön a gyomokat amennyire tudjuk, egy külön komposztba, amibe akár veszélyesebb fajok is kerülhetnek. Az így képződött anyagot azonban mélyre ássuk majd el, például faültető gödör aljára, vagy vízgyűtő lencsébe. Utóbbi egy mély gödör, amely egy természetes víztározó (hamarosan külön írok róla). A lényeg, hogy olyan mélyre tegyük a potenciális gyommagokat, ahonnan nem tudnak kihajtani.

Hatalmas vitákat generál a diófák lombjának kérdése. Jómagam annak a híve vagyok, hogy hagyjuk pár évig magától komposztálódni és elbomlik a benne levő csírázásgátló anyag. Sokan azonban nagyon szeretik, sőt mulcsként is hasznosítják, amiben szintén van igazságuk, mert a bennük levő anyag a gyomok kikelését is gátolja, tehát természetes gyomírtónak is vehető. Ez persze csak akkor igaz, ha a haszonnövényt nem helybe vetjük, hanem palántaként ültetjük. Évelő kultúráknál (gyümölcsös, dísznövények) pedig szuper választás. Egy kertben még jobb ötletet is láttam: a hatalmas régi diófa koronája alatti részt ágyásszegéllyel körbevették, vastagon megtöltötték falevéllel, hintát, mászókát, homokzót és csúszdát tettek oda. A saját játszótér része lett az árnyat adó fa, ütésgátló pedig a vastag lomb. Kutyakennel telepítésére is ideális, mert nyáron itt lesz a leghűvösebb a kertben.

Az utolsó nagy dilemma a beteg növényi maradványok komposztálása.

Lehet, hogy van olyan kiváló komposztálás, ahol minden kórokozó gomba és baktérium elpusztul, de akkor kérdés, hogy maradnak meg benne a “jó” baktériumok és mi van azzal, akinek nem “tökéletes a komposztálási képessége”?

Náluk sajnos fertőzési láncok alakulnak ki, ahol az előző évi betegségeket fel fogjuk erősíteni. Hogyan tudjuk ezt megakadályozni? Nagyon egyszerű! Olyan kultúra alá tegyük ki, amelyik nem fogékony az adott betegségre.

Ehhez több komposztálóra van szükség… minimum kettőre.

Az egyikbe kerül a zöldséges hulladéka, benne a beteg növényekkel, a másikba pedig a gyümölcsösből származó anyagok.

Amikor elkészül a komposzt, akkor megcseréljük: a veteményesből származó kerül a gyümölcsfák, díszfák és különböző cserjék alá, a gyümölcsök hulladékából készült pedig a palántaföldbe, a veteményesbe és a virágágyásokba.

Ezeknek a növénycsoportoknak nincsenek azonos betegségei, így átvinni sem tudjuk őket, ezért teljes biztonsággal használhatjuk ilyen “helycserés támadással” a szelektíven gyűjtött komposztot.

A komposztálás sebessége és a végtermék tápanyagtartalma növelhető az AGRINnal.

 

0
    0
    Kosár
    Üres a kosár :(Vissza az üzletbe