Milliónyi téves információ kering a facsemeték és főgyökrézet témakörben, ezért most leírom a valóságot:
Minden növény egy magból kezdi az életét. A gyümölcsfáknál az ember által nemesített fajtákat (hogy megtartsák a jó tulajdonságaikat) klónozzuk valamilyen ivartalan szaporítással, ami általában oltás, vagy szemzés, de lehet bujtás, vagy dugványozás is. Utóbbi kettő csak ott alkalmazható, ahol nagyon ellenálló a nemes fajta maga is, mert nem használunk alanyt.
Az alany egy másik, már gyökeres egyed, amelyik nem hordozza a legfőbb jó tulajdonságokat (pl. íz, szín, méret, mennyiség), viszont nagyon ellenálló! Erre ráoltják a nemest, majd levágják az alany hajtásrészét, így maga a fa két részből fog állni.
Magról csak az alanyt nevelik. Ez létrehoz 1-2 év alatt egy szép nagy gyökérrendszert. Ha ezt nem bolygatják, akkor képes a genetikailag meghatározott maximális méretét elérni. Ebben az esetben legjobb a fejlődés, ellenállóság, termőképesség. Ez kizárólag úgy érhető el, ha valaki magról a végleges helyén nevel egy alanyt, arra ráoltja a nemest.
Minden más esetben a faiskolákban egy nagy (erre fejlesztett) ekével, traktorral kitolják a csemetéket és automatikusan méretre vágják a gyökerüket.
Október második felében zajlik a kitermelés és ilyenkor kerülnek a jó minőségű oltványok a lerakatokba. Aki azon frissiben kiülteti, az a második legjobb gyökerű fához jut. A fa ugyanis egy ideig nem érzi túl nagy stressznek a gyökerek átvágását és az új helyen (ha jó az ültetőgödör) ott folytatja a fejlődést, ahol abbahagyta pár nappal-héttel előtte. Nem véletlen, hogy mi a Biokiskertnél a lehető legkésőbb szedjük ki őket a földből és a lehető leggyorsabban juttatjuk el a vásárlókhoz. Aki ekkor gyorsan elülteti, annak annyi negatívuma lesz a helyben nevelthez képest, hogy a fa a végleges gyökérzóna mélysége kicsit sekélyebb lesz és több lesz a mellékgyökérzet (ami nem is akkora baj).
A többi kertészeti céghez hasonlóan eddig mi is elvermeltük télre a maradékot, majd tavasszal kirángattuk őket és eladtuk tavaszi csemeteként. A szívem szakadt meg a szerencsétlen kis fákért, ugyanis télen olyan enyhe az idő, hogy a fagymentes periódusokban növesztik a hajszálgyökereket, amihez sok energiát felhasználnak. Aki tehát tavasszal vesz szabadgyökerű fát, az egyrészt a maradékot kapja, másrészt egy gyökereitől duplán megfosztott legyengült fát fog elültetni a gyakran száraz talajba. Az életesélyeik kategóriákkal kisebbek az őszieknél.
Nálunk ezentúl nem lesznek szabadgyökerűek a tavaszi kínálatban, bárhogyan keresik és bármennyit lehetne keresni a tudatlanságon…
A konténeresek sorsa háromfelé ágazik.
A legrosszabb a szabadgyökerű eladások után megmaradt tavaszi fák konténerezése áprilisban a normál kertészetekben.
A legyengült maradékot ugyanis költségkímélő módon, gyökeret visszavágva, kis cserépbe, tőzegbe, műtrágyával ültetik és folyamatosan öntözik, tápoldatozzák, általában kitéve egy fekete geotextilre a napra (így a gyökérzete nyáron “megfő”). A nem ellenálló fajták és a legyengült egyedek életben maradásukhoz komoly kémiai növényvédelmet is igényelnek, ezért teljesen alkalmatlanok lesznek biotermesztésre. A gyökerük 10 év múlva sem lesz normális méretű, ennek megfelelően egész életükben folyamatos öntözésre és tápanyagutánpótlásra szorulnak, növényvédelemről már nem is beszélve.
A konténeres nevelésre ráállt kertészekeben jobb a helyzet, mert ott már télen cserépbe kerülnek a jó minőségű csemeték és egy kis virágföld, vagy komposzt is kerül alájuk a tőzeg mellé. A földlabda méret kissé nagyobb, de ugyanúgy a napon állnak, műtrágyát és kémiai növényvédelmet kapnak. Ezek közül, az ellenálló fajták átállítás után alkalmasak lesznek biotermesztésre.
A Biokiskertnél a biotermesztésre előnevelt fák értékesítése a cél.
Közvetlenül a kitermelés után, nagy cserépbe (vödörbe), saját termőföldbe (komposzttal, tőzeggel, szervestrágyával keverve) ültetjük. Utána lesüllyesztjük a konténert a talajfelszín alá egy árokba. Évente kétszer kap komposztált trágyát és a saját biológiai növényvédelmi technológiámmal nevelem őket. Haraszti telepünkön légköri aszály, erős napsütés és hőség mellett növekszenek, amelyik nem bírja, azt nem kötöm infúzióra, hanem “elengedem”.
Ezeknek a konténeres fáknak ugyanolyan minőségű gyökerei lesznek, mint az időben elültetett szabadgyökerűnek, de már évekkel közelebb vannak a termőre forduláshoz (jó részük már terem) és megtörtént az elsődleges biotermesztési szelekció is.
