Az ’Azura’ fajta 1999-ben jött létre, a ’Hanita’ és a ’Cacanska Lepotica’ keresztezéséből. A magoncról először 2004-ben lehetett szüretelni. Már akkor feltűnt a 7302 számú magonc termésének színe: az ’Azura’ csodálatosan világoskék, ezért kapta a nevét is. A magonc termését 2004 és 2008 között augusztus végétől szeptember elejéig lehetett szüretelni, a termések súlya 36 és 48 gramm közötti volt. A jó külső tulajdonságok mellett az íz is jónak bizonyult, ezért már 2007-ben elkezdték szaporítani, különböző telephelyeken. Már 2009-ben lehetett szüretelni. az ’Azura’ tehát gyorsan termőre fordul, nagy hozamra képes. A 2013-ig eltelt évek alatt a hozam közepes és jó között volt, bár az utóbbi két évben rosszak voltak a virágzási feltételek, amit figyelembe kell venni. A többi jól színesedő fajtához hasonlóan az ’Azura’ is korán kezd kékülni. A gyümölcsök egységesen sötétkékek, és erőteljesen világoskék hamvasak. Emiatt vigyázni kell, nehogy túl hamar szüreteljék. Csak akkor kezdhető a szedés, ha a gyümölcs már jól leválik az ágról. Ez a fajta jól szedhető szárával együtt. A szedésnek ez a módja már többször szóba került az elmúlt években, mert ezáltal elkerülhető a rothadás.
Az ’Azura’ kevéssé hajlamos a rothadásra, a kísérleti időszak alatt röviddel a ’Hanita’ előtt, augusztus közepe és szeptember eleje között volt szüretelhető. A termés súlya a ma kívánatos tartományban, 35-50 gramm között van. Minden évben magvaválónak bizonyult a gyümölcs, a gyümölcshús színe az apafajtáéra (’Cacanska Lepotica’) hasonlít. A termés ovális; fajtajellemzője, hogy kissé lapos. Az ’Azura’ minden szortimentből azonnal kitűnik a színe révén. Azonban nemcsak a külső jellemzői kiválóak, hanem az íze is nagyon jó, magas a cukortartalma 20-26% Brix, és savtartalma kellemes. Figyelembe kell venni, hogy az éretlen termés savtartalma elég magas. Ez a fajta kiváló étkezési szilva, ezért csak megfelelő csomagolásban érdemes forgalomba hozni. A fajta eddigi kísérletek alapján kiválóan alkalmas süteménybe. Az ’Azura’ könnyen nevelhető, levélzete egészséges sötétzöld színt mutat. Középkorán virágzik, részben öntermékeny, de mellé porzó fajta telepítése mégis ajánlott. Erre minden korai-középkorai virágzású fajta alkalmas, kiváltképpen a ’Salina’, a ’Hanita’, a ’Haroma’, és akár az itt bemutatott ’Jofela’ is. A sarka-rezisztencia vizsgálat során a fajták csupán csekély levéltüneteket mutattak, a gyümölcs károsodása nem volt tapasztalható, így a fajtát sarka-toleránsként sorolták be. Ez az új fajta bezárja a hézagot a ’Cacanska Lepotica’ és a ’Hanita’ között, továbbá – a nemesítő szándéka szerint- egyesíti az előnyöket: a ’Hanita’ jó ízét, a ’Cacanka Lepotica’ méretével, színével és magvaválóságával. Az ’Azura’ tehát nemcsak látványos- gyümölcs, de a látvány mögött van tartalom is. Aki egyszer már vásárolt ’Azura’ szilvát, újra keresni fogja.
A SZILVA BIOLÓGIAI NÖVÉNYVÉDELME
A szilvának több betegsége és kártevője is van. Az általunk forgalmazott fák az átlagosnál sokkal ellenállóbbak bizonyos betegségekkel szemben. de azért bio védekezésre is szükség lehet.
A szilva legfőbb betegsége, a szilvahimlő, melyet a sharka vírus okoz. Sajnálatos módon, a magyar besztercei, talán a világ a legfogékonyabb fajtája a sharka vírusra. Mivel ez hazánk legelterjedtebb fajtája, ezért teljes mértékben fertőzött az ország. Szinte lehetetlen erre fogékony fajtát egészségesen tartani hosszabb ideig. Ez az oka, hogy szilva fajtaválogatásunk elsődleges szempontja a sharka vírussal szembeni ellenállóképesség, vagy rezisztencia.
A szilva levéltetű legyengítheti a fákat, ezért ha túlságosan elszaporodnak, akkor, bevethetünk narancsolajos- (BOROIL), vagy neemolajos- (Neemazal) készítményeket, Érdemes rövid időre általános sárga ragadós lapokat kihelyezni a rajzás idejére és ragadós öveket a hangyák ellen, hogy ne vigyék fel a tetveket a fákra.
A szilvadarazsak virágzáskor rakják le petéiket a csészelevelekre. Az abból kikelő lárvák rágásának, korai gyümölcshullás az eredménye. Ezt a fa felső részében elhelyezett fehér ragadós lapokkal tudjuk megakadályozni. Bizonyos években azonban olyan sokan vannak, hogy ez nem elég és azonnal, ahogy az utolsó szirmok is lehullottak, permetezzünk Neemazallal, amely egy természetes, szelektív rovarölő készítmény. Előtte ne, mert bánthatja a méheket, de később se, mert akkorra már berágják magukat a kikelő lárvák.
A szilvamoly későbbi kártevője a szilvának, Ennek köszönhetők a “kukacos” gyümölcsök és a rengeteg moníliás gyümölcsrothadás. A kártevő ellen petefürkészeinkkel és Dipel bakteriális készítménnyel védekezhetünk.
Ha komoly moníliás fertőzés előfordul az egyik évben, akkor a következőben muszáj védekezni ellene. Tél végi-kora tavaszi metszés után erős lemosó permetezésben (szigorúan rügypattanás előtt!!!!) adjuk narancsolajos készítményt (BOROIL)
Virágzáskor fertőtlenítsük a talajt Trifender Pro gombaölő gomba készítménnyel. AMAZON gombaölő baktériummal pedig permetezzük a fát virágzáskor, vagy utána azonnal.
Új probléma is közeleg, a fitoplazmózis, amely szintén a szilvákat is sújtja. Ezt főként kabócák viszik át.
RENDSZERBEN GONDOLKODUNK!
Termékeink egy egységes, jól átgondolt és kipróbált rendszer részei, melynek alapja a biológiai növényvédelem.
Webáruházunk csak olyan növényeket forgalmaz, amely alkalmasak biotermesztésre. Minden nálunk kapható növényhez biztosítjuk a vegyszermentes, korszerű védelem lehetőségét, igyekszünk minden olyan eszközt, készítményt forgalmazni, amely segítségükre lehet egy ökológiailag fenntartható kert működtetéséhez.
A Biokert Magazinban az éppen aktuális, szezonális teendőket, ajánlott módszereket ismertetjük, ha szeretne értesülni a friss írások megjelenéséről, iratkozzon fel rá!
Tanfolyamainkon pedig elsajátíthatja speciális biológiai növényvédelmi technológiáinkat, biokiskertesz.hu oldalunkon online konzultációt is folytathat szakembereinkkel (Székely Gyöngyvér).
A FaceBook oldalunkon lévő tematikus BioKiskert Csoport-ban kiskerti zöldség és gyümölcsfajtákról, azok művelési és bio védekezési módszereiről osztjuk meg egymással a tapasztalatainkat.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.