Házi berkenye

Házi berkenye

14 990 Ft

2013-ban az év fája és gyümölcse lett

52 készleten

Cikkszám: KONTENERES-BERKENYE-PUL-020.
Kategóriák: , .

Sorbus domestica 2013-as esztendő fája és gyümölcse
.Termése körte, ritkábban alma alakú. Mérete igen eltérő, 12–30 milliméter hosszú, 10–30 milliméter széles, ráadásul az egyes évjáratoké nagyban különbözhet, akárcsak az alakja. Számos magyar társneve közül a süvöltinkörte vagy a régi írásokban előforduló süvöltin-körtvély éppen a termés apró, körteszerű méretét tükrözi. A házi berkenye színe is igen változatos, lehet sárga, sárgáspiros, barnássárga, barnászöld vagy az egyik oldalán piros, a másikon sárga, sárgásbarna. Héja vékony, rajta gyakran számos világos para­szem­ölccsel. A látványosan beszíneződött, kifejlett, de még meg nem puhult gyümölcs a benne lévő kősejtek miatt étkezési szempontból élvezhetetlen, fojtós ízt ad a szájban, amiért elsősorban a termésben lévő csersavak felelősek. Ám a színes érést követően egy-két hét alatt megbarnul, és az addig kemény és élvezhetetlen húsa puhává, ízletessé válik. Tudományos nemzetségneve, a Sorbus magyarázata is a termésével függ össze. Némelyek szerint a kelta sorb (fanyar) szó alapján kapta e nevet a termések összehúzó hatása miatt, mások szerint a latin sorbilis (felszürcsölhető, hörpölgethető, felhörpenthető) és a sorbillo (szürcsölgetem) szavakból eredhet, utalva a berkenye éretten kásás, sűrű levének kiszürcsölhetőségére.Lássuk be, a felsorolt tulajdonságai révén a házi berkenye nem számít „korszerű” gyümölcsnek a mai termesztő és fogyasztó – s még inkább a kereskedő – számára: apró a termése, így nem szapora szedni; utóérleléssel válik csak élvezhetővé, frissen szedve „eladhatatlan”, utóérését követően viszont gyorsan túl kell adni rajta.

Nem volt ez mindig így, 1945 előtt még piacra is vitték. A veszprémin elsősorban a hidegkúti és veszprémfajszi sváb asszonyok kínálták portékáikat, a pápai piacra pedig a tapolcafői hatalmas berkenyematuzsálemről került eladó termés. (Ma már ez az egyetlen ismert példány a Bakony északnyugati előterében, törzsátmérője 1 méter.) Azért is nevezték ebben a faluban „zsidógyümölcsnek”, mert Pápán elsősorban a jómódú zsidó háziasszonyok vásároltak szívesen belőle. Dél-Zalában, a Balaton-felvidéken vagy Sümeg környékén, de kivált Tapolcafőn még többen ismerték azt a versikét, mellyel valamikor ezt a gyümölcsöt a piacon kínálták: „Vegyen az Úr berkenyét,/ Hogyha fosik, azt egyék!”. Az emlékezők mindenütt tudták, hogy előérett állapotban nagyon fanyar, szinte ehetetlen, „fojtós” íze van, viszont szalma vagy búza közé eltéve finom puhára beérik, szotyóssá válik.Noha igen magas életkort tud megérni e fafaj – a becsült adatok 400–500 évben állapítják meg maximális korát –, napjainkra jobbára a Balaton-felvidéken maradtak fenn a házi berkenyék. Ott is a kissé konzervatívabb, a régi hagyományaikhoz erősebben ragaszkodó svábok által művelt szőlőhegyen, így például a pécselyi szőlőhegy felső részén, amelyet egykor vöröstói, barnagi és nagyvázsonyi gazdák birtokoltak. A Veszprém megyei németség még az óhazából hozta magával ennek a gyümölcsnek az ismeretét, csakhogy a zordabb bakonyi falvakban, ahova először telepítették le a térség sváb lakosságát, nem termett meg, csupán a hegyvonulat délkeleti lefutásánál, a Balaton-felvidéken.Fája nem véletlenül az egyik legdrágább faanyag, amelyet keménysége miatt gyakran csontfa néven is említenek.A házi berkenye csemetéit ma igen ritkán ültetik parkokban, közterületeken. Holott a sudár növésű fiatal fák, akárcsak később a terebélyes koronát nevelő idős példányok, egyedülálló megjelenésűek. A színes terméssel megrakott ágak, az őszi aranysárga lombozat különleges élményt nyújt. Tudta ezt a Balaton-felvidéki Monoszló erdész polgármestere, Simon György is, amikor jó tíz évvel ezelőtt a község temetőjéhez vezető út mellett, az országban először, fasort ültetett házi berkenyéből. Ma már teremnek ezek a fák. Az év fája májusban virágzik, többé-kevésbé a levelek megjelenésével egy időben. Bódító illatú virágainak megporzását elsősorban rovarok végzik (gyakori a rózsabogár tartós jelenléte a virágzatokban), bár a szél megporzó hatása sem elhanyagolható. Jó termőhelyen és szabad állásban 10–15 éves korban már virágzik, de hazánkban inkább 15–22 évesen hozza első termését.