Jonkheer Van Tets ribizli
A Jonkheer Van Tets ribizli klasszikus piros ribizli, melyhez minden másikat viszonyítanak. Igen korai fajta.
Gyümölcse: nagy, közép-piros. A gömbölyű bogyók lazán állnak a fürtön, fürtjei nagyon hosszúak, szinte mindig hiányosak, de a kötődött bogyók nagyobbak.
A gyümölcs húsa kellemesen savas, zamatos, csemege minőségű, magjai aprók. Egyenletesen és nagyon bőven terem. Felújuló képessége és termőképessége kiváló. Öntermékeny.
Nagyon korán, június második felében érik. Nyersen és befőzésre egyaránt kiváló, az egész országban termesztik.
A nyirkos, hegyi erdőkben ma is élnek a piros ribiszke vad alakjai, ezekből kezdődött el a nemesítése mintegy ötszáz évvel ezelőtt Európában. Magyar nyelven Lippay János írt először az „édes savanyúcska” bogyókról az 1667-ben megjelent könyvében.
Gyümölcse a forró nyárban üdítő csemege, kicsit megcukrozva az édesszájúak is megbarátkozhatnak vele. Annál is inkább, mert rostokban, C-vitaminban, antioxidáns hatású színanyagokban és ásványi sókban -főként vasban, magnéziumban és kalciumban- egyaránt gazdag.
Mártásnak, dzsemnek is kiváló, paradicsompasszírozón áttörve pedig magmentes zselét kapunk, ami értékes konyhai alapanyag. Szörpöt főzés nélkül érdemes készíteni belőle, mert így C-vitamin tartalma megmarad. Szárral vagy bogyózott formában egyaránt fagyasztható.
A piros ribiszke nem nagyigényű faj, de mélyárnyékban vagy az erős napsütésnek kitett helyen nem fejlődik kielégítően. Agyagos talajon éppúgy megterem, mint homokon vagy meszes földben. A gyümölcs nem utóérő, azonban éretten sokáig a bokron marad, így nyugodtan megvárhatjuk, míg teljesen beérik. Fajtái öntermékenyek. Természetes formája a bokor; a gyökértörzsből koronája folyamatosan megújul. Az aranyribiszke alanyra oltott törzses változatban a fácska hamarabb öregszik, kétségtelen előnye azonban, hogy a termés hajlongás nélkül, könnyen szüretelhető
Biokertekben kitűnően teljesítő fajta. Napnak nagyon kitett, forró, homoktalajú helyekre nem való.
Gyümölcsfák és cserjék ültetése
A fák- és cserjék ültetésénél ugyanazokat a szabályokat kell betartani:
Legfontosabb, hogy minél nagyobb ültetőgödröt ássunk, vagy fúrjunk nekik. Első két évben leginkább csak azt a gödröt fogják benőni a gyökerek, tehát a felvehető tápanyag- és víz mennyiségét a laza talaj térfogata határozza meg. Mivel a növények is annál nehezebben törik át gyökereikkel a talajt, minél kötöttebb, ezért, kötött talajokon akár 1 m3-es gödör sem lehet indokolatlan, míg homokon elég lehet egy 50×50 cm-es.
A gödröt rétegelve töltsük vissza.
Eltérő a hozzáadott anyagok összetétele laza, homokos, illetve kötött talajok esetén.
Homokos talajok
Itt legfontosabb a vízmegtartás javítása és a szervesanyag tartalom növelése, ilyenkor a gödör aljára Alginitet terítsünk szét, amely megköti a vizet, így a kiszáradás esélyét csökkenti.
Következő réteg olyan növényi hulladék, amely nem gyümölcsfákról, vagy cserjékről származik (ezek átvihetnének fertőzéseket). A gödör 1/3-át töltse ki ez és oltsuk be Agrinnal, vagy Algilbióval. Az első hatalmas mennyiségű tápanyagot termel, így segítve az eredést, utóbbi pedig a talaj biodiverzitását növeli.
Következő réteg szerves trágya, például Orgevit és Kelaterra granulált (ha tápanyaghiányos a talaj) legyen. Ebből fánként 2-3 kg szükséges, cserjéknél 50-dkg.
Erről ITT tekinthet meg videót:
Kötött talajok
Ebben az esteben elsődleges a lazítás, azaz a talaj levegőzésének megteremtése. Ehhez a szemcseméretet kell növelni, amelyet homokkal, kőporral, vagy perlittel történő keveréssel lehet elérni. A rétegezés itt is hasonló, de kimarad az Alginit, amely maga is agyagos, visszatemetésnél pedig kevert földet használunk.
Az ültetőgödör kiásásakor nagyon fontos figyelni a talajlakó kártevőket, közülük is a cserebogár pajorokat és a vetési bagolylepke lárváit, a mocskospajorokat. Ha egy gödörben 2, vagy annál több pajort találunk, akkor mindenképpen talajfertőtelenítést kell végezni. Cserebogaraknál NEMATOP, mocskos pajoroknál NEMASTAR készítménnyel, vagy őszi ületetéskor, vagy következő tavasszal.
A fák és bokrok gyökerét ültetéskor érdemes áztatással kezelni. Ehhez készítsünk egy akkora edénybe, amelybe be tudjuk mártani a gyökerét, vizes oldatot. Tegyünk bele Kelaterra liguidet, amely a kiegyensúlyozott tápanyagellátást biztosítja a mellékgyökerek kifejlődéséig.
Az oldat másik összetevője a Kitozán, amelynek egy speciális hatása, hogy segíti a talajban levő mikorhizza gombák kapcsolódását a gyökerekhez, ezáltal megnövelve a tápanyafelszívás felületét és beintegrálva a növényt, az adott ökoszisztémába.
10 liter oldathoz számoljunk 50 ml Kitozánt és 50 ml Kelaterra liquidet.
Erről ITT tekinthet meg videót:
Amennyiben nem beállt biokertünk van, élő-, humuszos talajjal, akkor adhatunk hozzá plusz mikohizza gombákat is.
Nagyon fontos, hogy az általunk kialakított teljes technológia egységben működik jól. Az ebben használt élő szervezetek működését megakadályozza minden sejtméreg. Ilyenek a növényvédőszerekben levő kemikáliák, különösen a réz. A legfontosabb mikorbiológiai készítményeink hatását teljesen lerontja minden más, olyan baktériumkeverék, amelyet például a Greenman termékek tartalmaznak, ezért együttes használatukat nem javasoljuk!
RENDSZERBEN GONDOLKODUNK!
Termékeink egy egységes, jól átgondolt és kipróbált rendszer részei, melynek alapja a biológiai növényvédelem.
Webáruházunk csak olyan növényeket forgalmaz, amely alkalmasak biotermesztésre. Minden nálunk kapható növényhez biztosítjuk a vegyszermentes, korszerű védelem lehetőségét, igyekszünk minden olyan eszközt, készítményt forgalmazni, amely segítségükre lehet egy ökológiailag fenntartható kert működtetéséhez.
A Biokert Magazinban az éppen aktuális, szezonális teendőket, ajánlott módszereket ismertetjük, ha szeretne értesülni a friss írások megjelenéséről, iratkozzon fel rá!
A FaceBook oldalunkon lévő tematikus BioKiskert Csoport-ban kiskerti zöldség és gyümölcsfajtákról, azok művelési és bio védekezési módszereiről osztjuk meg egymással a tapasztalatainkat.
Tanfolyamainkon pedig elsajátíthatja speciális biológiai növényvédelmi technológiáinkat.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.