Michellini

Michellini ŐSZIBARACK BIOLÓGIAI NÖVÉNYVÉDELME

Az őszibarack három legfőbb betegsége, a tafrina, a monília és a sztigmina, ezért célszerű alapszintű biológiai védekezést folytatni ellenük.

Ez a fajta kevésbé érzékeny, de fertőzött területeken, védekezés nélkül elkaphatja ezeket a betegségeket.

A kezelés a Bio lemosó permetezéssel kezdődik, majd virágzáskor és utána kétszer Amazonnal folytatódik

Ahol komolyabban fertőzött állományokról van szó, ott a TYRA-val történő őszi talajfertőtlenítés is kívánatos lehet, miután eltávolítottuk a fertőzött maradványokat.

Kártevői közül első helyen van az őszibarack levéltetű, amely makacs kórokozó, teljesen nem irtható ki, de populációja alacsony szinten tartható. Nagyon érdemes a kertbe kétpettyes katicákat telepíteni, amelyre nem sok jobb növény van, mint az őszibarack. A levéltetvek gyéríthetők narancsolajos készítménnyel, például Boraquával, vagy (ha a fa gyengülését észleljük) Neemazallal.

Második helyre feljöttek az invazív poloskák, melyek érési időszakban szívogatják a gyümölcsöket, melyek deformálódnak és sokszor megrohadnak a szívásnyomon bekerülő gyümölcsmoníliától. Figyelni kell a megjelenésüket és szükség esetén leszedni őket és Neemazallal permetezni.

Bizonyos években, bizonyos körzetekben előfordulhat a Rózsabogarak rajzása az őszibarackon. Akár az egész termést lerághatják, ezért azonnal szedegessük őket, helyezzünk ki feromon csapdát és permetezzünk Neemazallal.

Fagyzugos területeken gyakran előfordul, hogy lefagynak a virágok. Ahol a virágzás időszakában nem megy a hőmérséklet -3-4 fok alá, ott a FRIGOMAX megoldhatja a problémát.

Mindenképpen telepítsünk (februártól-áprilisig) ragadozó atkákat, mert az egész fa egészségesebb lesz tőlük!

Michellini ŐSZIBARACK ültetése

A fák- és cserjék ültetésénél ugyanazokat a szabályokat kell betartani:

Legfontosabb, hogy minél nagyobb ültetőgödröt ássunk, vagy fúrjunk nekik. Első két évben leginkább csak azt a gödröt fogják benőni a gyökerek, tehát a felvehető tápanyag- és víz mennyiségét a laza talaj térfogata határozza meg. Mivel a növények is annál nehezebben törik át gyökereikkel a talajt, minél kötöttebb, ezért, kötött talajokon akár 1 m3-es gödör sem lehet indokolatlan, míg homokon elég lehet egy 50×50 cm-es.

A gödröt rétegelve töltsük vissza.

Eltérő a hozzáadott anyagok összetétele laza, homokos, illetve kötött talajok esetén.

Homokos talajok

Itt legfontosabb a vízmegtartás javítása és a szervesanyag tartalom növelése, ilyenkor a gödör aljára Alginitet terítsünk szét, amely megköti a vizet, így a kiszáradás esélyét csökkenti.

Következő réteg olyan növényi hulladék, amely nem gyümölcsfákról, vagy cserjékről származik (ezek átvihetnének fertőzéseket). A gödör 1/3-át töltse ki ez és oltsuk be Agrinnal, vagy Algilbióval. Az első hatalmas mennyiségű tápanyagot termel, így segítve az eredést, utóbbi pedig a talaj biodiverzitását növeli.

Következő réteg szerves trágya, például Orgevit és Kelaterra granulált (ha tápanyaghiányos a talaj) legyen. Ebből fánként 2-3 kg szükséges, cserjéknél 50-dkg.

Erről ITT tekinthet meg videót:

VIDEO

Kötött talajok

Ebben az esteben elsődleges a lazítás, azaz a talaj levegőzésének megteremtése. Ehhez a szemcseméretet kell növelni, amelyet homokkal, kőporral, vagy perlittel történő keveréssel lehet elérni. A rétegezés itt is hasonló, de kimarad az Alginit, amely maga is agyagos, visszatemetésnél pedig kevert földet használunk.

Az ültetőgödör kiásásakor nagyon fontos figyelni a talajlakó kártevőket, közülük is a cserebogár pajorokat és a vetési bagolylepke lárváit, a mocskospajorokat. Ha egy gödörben 2, vagy annál több pajort találunk, akkor mindenképpen talajfertőtelenítést kell végezni. Cserebogaraknál NEMATOP, mocskos pajoroknál NEMASTAR készítménnyel, vagy őszi ületetéskor, vagy következő tavasszal.

A fák és bokrok gyökerét ültetéskor érdemes áztatással kezelni. Ehhez készítsünk egy akkora edénybe, amelybe be tudjuk mártani a gyökerét, vizes oldatot. Tegyünk bele Kelaterra liguidet, amely a kiegyensúlyozott tápanyagellátást biztosítja a mellékgyökerek kifejlődéséig.

Az oldat másik összetevője a Kitozán, amelynek egy speciális hatása, hogy segíti a talajban levő mikorhizza gombák kapcsolódását a gyökerekhez, ezáltal megnövelve a tápanyafelszívás felületét és beintegrálva a növényt, az adott ökoszisztémába.

10 liter oldathoz számoljunk 50 ml Kitozánt és 50 ml Kelaterra liquidet.

Erről ITT tekinthet meg videót:

VIDEO

Amennyiben nem beállt biokertünk van, élő-, humuszos talajjal, akkor adhatunk hozzá plusz mikohizza gombákat is.

Nagyon fontos, hogy az általunk kialakított teljes technológia egységben működik jól. Az ebben használt élő szervezetek működését megakadályozza minden sejtméreg. Ilyenek a növényvédőszerekben levő kemikáliák, különösen a réz. A legfontosabb mikorbiológiai készítményeink hatását teljesen lerontja minden más, mesterséges baktériumkeverék, ezért együttes használatukat nem javasoljuk!

RENDSZERBEN GONDOLKODUNK

Termékeink egy egységes, jól átgondolt és kipróbált rendszer részei, melynek alapja a biológiai növényvédelem.

Webáruházunk csak olyan növényeket forgalmaz, amely alkalmasak biotermesztésre. Minden nálunk kapható növényhez biztosítjuk a vegyszermentes, korszerű védelem lehetőségét, igyekszünk minden olyan eszközt, készítményt forgalmazni, amely segítségükre lehet egy ökológiailag fenntartható kert működtetéséhez.

A Biokert Magazinban az éppen aktuális, szezonális teendőket, ajánlott módszereket ismertetjük, ha szeretne értesülni a friss írások megjelenéséről, iratkozzon fel rá!