Ráncoslevelű bangita konténeres cserje
A Ráncoslevelű bangita örökzöld, gömbölyded formájú, betegségekre nem érzékeny 3-4 m magasra növő cserje.
Üde, tápdús talajban fejlődik a legjobban, de gyengébb minőségű talajokat is elvisel.
Napra, vagy félárnyékba ültessük. Napos helyen száraz nyár idején öntözzük! Lombja fényes sötétzöld. Levelei ráncosak, fonákjuk érdes tapintású. A levelein lévő “por” allergizálhatja az érzékeny bőrűeket.
Virágzása május-júniusra tehető. Virágzata tenyérnyi fehér bogernyő, melynek külső szélén meddő virágok vannak.
Bogyótermése kezdetben piros, majd sötétkék-fekete színű lesz; egész télen a bokron marad.
Leveleit tavasszal váltja fokozatosan.
Fiatalon kissé laza, kusza ágrendszerű, idősebb korára sűrű lesz.
Viszonylag gyors növekedésű, sövénynek is kitűnő cserje.
Az ökológiai sövény
A valódi biokertek elengedhetetlen része az ökológiai sövény.
Virágzási sorral nyáron táplálékot ad a hasznos rovaroknak, bogyótermésével télen a madaraknak, lehulló leveleivel pedig biztosítja a veteményes mulcs anyagát.
Növényvédelmi szempontól egyrészt a kártevőket fogyasztó madaraknak ad búvóhelyet, ahonnan kicsaphatnak egy-egy hernyóra, vagy bogárra, másrészt pedig a beszóródás védelmet biztosítja. Utóbbi Magyarországon különösen fontos, hiszen a szomszédságból különféle szennyezések (beszóródás) érhetik a biokerteket. Ilyenek lehetnek a különböző növényvédő szerek, a gyommagvak, kártevők és kórokozók. Ezeknek a terjedését akadályozza, lassítja az ökológiai sövény.
Funkciójából adódóan ez mindig biodiverz sövény, amelyben mindenképpen helyet kell kapnia valamilyen strapabíró örökzöldnek, több időszakban virágzó cserjéknek és bogyótermést adó cserjéknek. A fajösszetételt befolyásolják a környezeti tényezők és az igények.
A Ráncoslevelű Bangita strapabíró örökzöldként kap helyet elsősorban az ökológiai sövényekben, de kora nyári virágzásával hosszabbra lehet húzni a virágzási sorunkat is.
Gyümölcsfák és cserjék ültetése
A fák- és cserjék ültetésénél ugyanazokat a szabályokat kell betartani:
Legfontosabb, hogy minél nagyobb ültetőgödröt ássunk, vagy fúrjunk nekik. Első két évben leginkább csak azt a gödröt fogják benőni a gyökerek, tehát a felvehető tápanyag- és víz mennyiségét a laza talaj térfogata határozza meg. Mivel a növények is annál nehezebben törik át gyökereikkel a talajt, minél kötöttebb, ezért, kötött talajokon akár 1 m3-es gödör sem lehet indokolatlan, míg homokon elég lehet egy 50×50 cm-es.
A gödröt rétegelve töltsük vissza.
Eltérő a hozzáadott anyagok összetétele laza, homokos, illetve kötött talajok esetén.
Homokos talajok
Itt legfontosabb a vízmegtartás javítása és a szervesanyag tartalom növelése, ilyenkor a gödör aljára Alginitet terítsünk szét, amely megköti a vizet, így a kiszáradás esélyét csökkenti.
Következő réteg olyan növényi hulladék, amely nem gyümölcsfákról, vagy cserjékről származik (ezek átvihetnének fertőzéseket). A gödör 1/3-át töltse ki ez és oltsuk be Agrinnal, vagy Algilbióval. Az első hatalmas mennyiségű tápanyagot termel, így segítve az eredést, utóbbi pedig a talaj biodiverzitását növeli.
Következő réteg szerves trágya, például Orgevit és Kelaterra granulált (ha tápanyaghiányos a talaj) legyen. Ebből fánként 2-3 kg szükséges, cserjéknél 50-dkg.
Erről ITT tekinthet meg videót:
Kötött talajok
Ebben az esteben elsődleges a lazítás, azaz a talaj levegőzésének megteremtése. Ehhez a szemcseméretet kell növelni, amelyet homokkal, kőporral, vagy perlittel történő keveréssel lehet elérni. A rétegezés itt is hasonló, de kimarad az Alginit, amely maga is agyagos, visszatemetésnél pedig kevert földet használunk.
Az ültetőgödör kiásásakor nagyon fontos figyelni a talajlakó kártevőket, közülük is a cserebogár pajorokat és a vetési bagolylepke lárváit, a mocskospajorokat. Ha egy gödörben 2, vagy annál több pajort találunk, akkor mindenképpen talajfertőtelenítést kell végezni. Cserebogaraknál NEMATOP, mocskos pajoroknál NEMASTAR készítménnyel, vagy őszi ületetéskor, vagy következő tavasszal.
A fák és bokrok gyökerét ültetéskor érdemes áztatással kezelni. Ehhez készítsünk egy akkora edénybe, amelybe be tudjuk mártani a gyökerét, vizes oldatot. Tegyünk bele Kelaterra liguidet, amely a kiegyensúlyozott tápanyagellátást biztosítja a mellékgyökerek kifejlődéséig.
Az oldat másik összetevője a Kitozán, amelynek egy speciális hatása, hogy segíti a talajban levő mikorhizza gombák kapcsolódását a gyökerekhez, ezáltal megnövelve a tápanyafelszívás felületét és beintegrálva a növényt, az adott ökoszisztémába.
10 liter oldathoz számoljunk 50 ml Kitozánt és 50 ml Kelaterra liquidet.
Erről ITT tekinthet meg videót:
Amennyiben nem beállt biokertünk van, élő-, humuszos talajjal, akkor adhatunk hozzá plusz mikohizza gombákat is.
Nagyon fontos, hogy az általunk kialakított teljes technológia egységben működik jól. Az ebben használt élő szervezetek működését megakadályozza minden sejtméreg. Ilyenek a növényvédőszerekben levő kemikáliák, különösen a réz. A legfontosabb mikorbiológiai készítményeink hatását teljesen lerontja minden más, olyan baktériumkeverék, amelyet például a Greenman termékek tartalmaznak, ezért együttes használatukat nem javasoljuk!
RENDSZERBEN GONDOLKODUNK!
Termékeink egy egységes, jól átgondolt és kipróbált rendszer részei, melynek alapja a biológiai növényvédelem.
Webáruházunk csak olyan növényeket forgalmaz, amely alkalmasak biotermesztésre. Minden nálunk kapható növényhez biztosítjuk a vegyszermentes, korszerű védelem lehetőségét, igyekszünk minden olyan eszközt, készítményt forgalmazni, amely segítségükre lehet egy ökológiailag fenntartható kert működtetéséhez.
A Biokert Magazinban az éppen aktuális, szezonális teendőket, ajánlott módszereket ismertetjük, ha szeretne értesülni a friss írások megjelenéséről, iratkozzon fel rá!
A FaceBook oldalunkon lévő tematikus BioKiskert Csoport-ban kiskerti zöldség és gyümölcsfajtákról, azok művelési és bio védekezési módszereiről osztjuk meg egymással a tapasztalatainkat.
Tanfolyamainkon pedig elsajátíthatja speciális biológiai növényvédelmi technológiáinkat.
