Tordai piros alma konténeres gyümölcsfa
A Tordai piros alma konténeres gyümölcsfa régi magyar fajta.
Vadalma magoncon működik a legjobban, bár lassan fordul termőre. Élettartama azonban nagyon hosszú, tulajdonképpen az unokáinknak is ültetjük…
Koronája felfelé törő, végül széthajló, sűrű. Szakaszosan terem, alternáciára hajlamos, azaz néhány évente “pihen”, ilyenkor alig, vagy egyáltalán nem hoz termést. A termő években viszont képes a túlkötésre, de természetes gyümölcshullással szabályozza magát. Hatalmas termésmennyiségekre képes jó években.
Nagyon óvatosan szabad csak metszeni, mert termőrügyeit több éves vesszőkön hozza, ezért aki ugyanúgy metszi, mint a modern, intenzív fajtákat, az évekkel előre “leszüreteli” a fát!!!
A Tordai piros alma nagyon jó porzó.
Tordai piros alma BIOLÓGIAI NÖVÉNYVÉDELME
Az almának több betegsége és kártevője is van. Az általunk forgalmazott fák az átlagosnál sokkal ellenállóbbak bizonyos betegségekkel szemben, de biológiai védekezésre -főként kártevők ellen- szükség lehet.
Az almamolynak köszönhetők a “kukacos” gyümölcsök és a rengeteg moníliás gyümölcsrothadás. A kártevő ellen petefürkészeinkkel és Dipel bakteriális készítménnyel védekezhetünk.
Ha komoly moníliás fertőzés előfordul az egyik évben, akkor a következőben muszáj védekezni ellene. Tél végi-kora tavaszi metszés után erős lemosó permetezésben (szigorúan rügypattanás előtt!!!!) adjuk Bio lemosó, két komponensű készítményt.
A talajon telelő kórokozókat Tyra gombaölő gomba készítménnyel. AMAZON-nal pedig permetezzük a fát virágzáskor és utána azonnal.
Kártevői közül legtöbb figyelmet az almamoly és a levéltetvek igénylik biotermesztésben. Tetvek közül leggyakrabban a szürke- és zöld almafa levéltetű okoznak gondot. Ezek legyengíthetik a fákat, ezért ha túlságosan elszaporodnak, akkor, bevethetünk narancsolajos- (BORAQUA), vagy neemolajos- (Neemazal) készítményeket, Érdemes kétpettyes katicákat telepíteni, mert az alma levéltetvek egész vegetációban megtalálhatók a fákon. A narancsolajos és neem készítmények nem bántják a katicákat.
Mindenképpen telepítsünk (februártól-áprilisig) ragadozó atkákat, mert az egész fa egészségesebb lesz tőlük!
Tordai piros alma ültetése
A fák- és cserjék ültetésénél ugyanazokat a szabályokat kell betartani:
Legfontosabb, hogy minél nagyobb ültetőgödröt ássunk, vagy fúrjunk nekik. Első két évben leginkább csak azt a gödröt fogják benőni a gyökerek, tehát a felvehető tápanyag- és víz mennyiségét a laza talaj térfogata határozza meg. Mivel a növények is annál nehezebben törik át gyökereikkel a talajt, minél kötöttebb, ezért, kötött talajokon akár 1 m3-es gödör sem lehet indokolatlan, míg homokon elég lehet egy 50×50 cm-es.
A gödröt rétegelve töltsük vissza.
Eltérő a hozzáadott anyagok összetétele laza, homokos, illetve kötött talajok esetén.
Homokos talajok
Itt legfontosabb a vízmegtartás javítása és a szervesanyag tartalom növelése, ilyenkor a gödör aljára Alginitet terítsünk szét, amely megköti a vizet, így a kiszáradás esélyét csökkenti.
Következő réteg olyan növényi hulladék, amely nem gyümölcsfákról, vagy cserjékről származik (ezek átvihetnének fertőzéseket). A gödör 1/3-át töltse ki ez és oltsuk be Agrinnal, vagy Algilbióval. Az első hatalmas mennyiségű tápanyagot termel, így segítve az eredést, utóbbi pedig a talaj biodiverzitását növeli.
Következő réteg szerves trágya, például Orgevit és Kelaterra granulált (ha tápanyaghiányos a talaj) legyen. Ebből fánként 2-3 kg szükséges, cserjéknél 50-dkg.
Erről ITT tekinthet meg videót:
Kötött talajok
Ebben az esteben elsődleges a lazítás, azaz a talaj levegőzésének megteremtése. Ehhez a szemcseméretet kell növelni, amelyet homokkal, kőporral, vagy perlittel történő keveréssel lehet elérni. A rétegezés itt is hasonló, de kimarad az Alginit, amely maga is agyagos, visszatemetésnél pedig kevert földet használunk.
Az ültetőgödör kiásásakor nagyon fontos figyelni a talajlakó kártevőket, közülük is a cserebogár pajorokat és a vetési bagolylepke lárváit, a mocskospajorokat. Ha egy gödörben 2, vagy annál több pajort találunk, akkor mindenképpen talajfertőtelenítést kell végezni. Cserebogaraknál NEMATOP, mocskos pajoroknál NEMASTAR készítménnyel, vagy őszi ületetéskor, vagy következő tavasszal.
A fák és bokrok gyökerét ültetéskor érdemes áztatással kezelni. Ehhez készítsünk egy akkora edénybe, amelybe be tudjuk mártani a gyökerét, vizes oldatot. Tegyünk bele Kelaterra liguidet, amely a kiegyensúlyozott tápanyagellátást biztosítja a mellékgyökerek kifejlődéséig.
Az oldat másik összetevője a Kitozán, amelynek egy speciális hatása, hogy segíti a talajban levő mikorhizza gombák kapcsolódását a gyökerekhez, ezáltal megnövelve a tápanyafelszívás felületét és beintegrálva a növényt, az adott ökoszisztémába.
10 liter oldathoz számoljunk 50 ml Kitozánt és 50 ml Kelaterra liquidet.
Erről ITT tekinthet meg videót:
Amennyiben nem beállt biokertünk van, élő-, humuszos talajjal, akkor adhatunk hozzá plusz mikohizza gombákat is.
Nagyon fontos, hogy az általunk kialakított teljes technológia egységben működik jól. Az ebben használt élő szervezetek működését megakadályozza minden sejtméreg. Ilyenek a növényvédőszerekben levő kemikáliák, különösen a réz. A legfontosabb mikorbiológiai készítményeink hatását teljesen lerontja minden más, mesterséges baktériumkeverék, ezért együttes használatukat nem javasoljuk!
RENDSZERBEN GONDOLKODUNK
Termékeink egy egységes, jól átgondolt és kipróbált rendszer részei, melynek alapja a biológiai növényvédelem.
Webáruházunk csak olyan növényeket forgalmaz, amely alkalmasak biotermesztésre. Minden nálunk kapható növényhez biztosítjuk a vegyszermentes, korszerű védelem lehetőségét, igyekszünk minden olyan eszközt, készítményt forgalmazni, amely segítségükre lehet egy ökológiailag fenntartható kert működtetéséhez.
A Biokert Magazinban az éppen aktuális, szezonális teendőket, ajánlott módszereket ismertetjük, ha szeretne értesülni a friss írások megjelenéséről, iratkozzon fel rá!
