Ebben a számban megpróbálok segítséget nyújtani a gyümölcsök kiválasztásához.
Kezdjük a gyümölcsfákkal, hiszen ezek fogják leghosszabb ideig meghatározni kertünk ökoszisztémáját.
Egy rossz választással nemcsak az adott gyümölcsfa lesz beteges, de ez magával hozza az egész élő rendszer problémáit. Például egy vírusra fogékony szilvafa elfertőzheti az összes kajszit, amelyek így sokkal hajlamosabbak lesznek a moníliára. Az elhaló virágok pedig óriási mennyiségben szórják a monília spóráit az almásokra, melyeknél a gyümölcsmonília fog pusztítani, illetve a meggyekre, amelyek el is pusztulhatnak egy durva monília fertőzéstől… és ez csak egy szilvafa… minden, mindennel összefügg az ökoszisztémában, a kertünk szintjén is!
Fontos, hogy ha beteg volt egy fa és annak a helyére szeretnénk ültetni, akkor csonthéjas helyébe almást, almástermésű helyére csonthéjast tegyünk. Nagyon jó választás ilyenkor az is, ha különleges fát teszünk a helyükbe. Ilyenek például a datolyaszilva, berkenye, mogyoró, vagy dió.
kajszik
A kajszik csodálatos fák, a magyar ízvilág elképzelhetetlen nélkülük. Alapvetően háromfélét szedtünk össze a bio kívánalmak alapján.
Legfontosabbak a sharka vírusra rezisztens fajták. A szilvahimlőt okozó vírus gyakran átmegy a kajszikba, veszélyes tüneteket azonban nem okoznak. Amikor azonban valami stressz éri a fát, például komoly fagyás-, vagy aszálykár, egy erősebb monília, vagy egy levéltetű rajzás, akkor fellángolhat egy betegség, melynek a vírus adja az alapját és teljes pusztuláshoz vezet, ez a gutaütés. A teljes rezisztenciával bíró fajták általában külföldiek, de a hazaiakra nagyon hasonlító ízvilággal. Közülük én a Bergarouge–ram vagy az amerikai NJA-ra szavazok, mert már kóstoltam, és olyan íze van, mint a Ceglédi óriásnak. Ha magyar nemesítést kell választani, akkor a Ceglédi Arany a legjobb ezen a téren.
Második legfontosabb csoport a moníliának ellenálló fajták. Nem nagy csoport, de az egyik legjobb éppen régi magyar fajta, a Rakovszky. Igazi szuperfinom sárgabarack. A Pannónia is ilyen, de ott plusz, hogy kicsi és lefelé hajló ágú fa, amit könnyű kezelni.
Harmadik az általános ellenállóképesség. Az ilyen fák megbetegszenek, ha jön egy nagyobb fertőzés, de hamar kiheverik és a termőhellyel szemben sincsenek extra igényeik. Ilyen szempontból a Gönci magyar kajszit tartom a legjobbnak, amely a kötött talajokon is jól érzi magát.
Sajnos a kajszik nagyon érzékenyek a fagy minden formájára, ezért fagyzugokba ne ültessük. Ha hideg helyekre keresünk „kajszi helyettesítőt” akkor válasszuk a kajszilvát!
szilvák
Világhíres magyar fajtáink voltak… sajnos azonban ezek a legfogékonyabban a szilvahimlő kórokozójára a sharka vírusra. Mostanra annyira elterjesztettük a legnagyobb kedvenccel a Beszterceivel, hogy nem tudunk úgy szilvát ültetni, hogy pár éven belül ne legyen vírusos. Sajnos viszi minden, de főként a levéltetvek, amiből néha annyi van, hogy le se tudjuk takarítani a szilvafákról. A szilváknál a termés elfajulását, csökkenését okozza, de pár év alatt a fa is elpusztul. A fiatal fák van úgy hogy termőre sem fordulnak.
Egyetlen megoldás a rezisztens, vagy toleráns fajták ültetése.
Ma már nagyon sok ilyen van, de mind külföldi fajták. Mielőtt azonban megijednénk, hogy nem lesznek olyan finomak, mint a hagyományos magyar besztercei, el kell mondanom, hogy édességben némelyik felül is múlja. Ilyen például a személyes kedvencem, a TOPtaste. Ez egy német rezisztens nemesítőközpont fajtája, ahogy az összes TOP nevű szilva. Érdemes közülük válogatni.
A szilvák alapvetően erős növények és jól viselik az éghajlat és a talaj viszontagságait, szinte bárhova ültethetjük őket. Fagyra nem érzékenyek, ezért a kajszi fajhibridjét a kajszilvát akár fagyzugos területre is ültethetjük. Az abszolút hidegtűrő verzió pedig a kökény fajhibrid a Kökényszilva. Kicsi, de édes, gömbölyű terméseit bárhol bőven ontja és tényleg semmit nem kell csinálni vele.
meggyek
Ezek is igazi magyar gyümölcsök, sőt, a sajmeggy vadon is él nálunk és általában arra oltjuk a nemes fajtáinkat is.
Többségük nagyon fogékony a moníliára, amely itt hajtáselhalásos formában jön elő, melyet a népnyelv (hibásan!) tűzelhalásnak is nevez. Szörnyű látvány, amikor elszáradnak a friss hajtások virágostul, ezért én csak erre rezisztens fajtákat javasolok.
Abszolút kedvencem a Feketicsi meggy, de ehhez a fajtakörhöz tartozik a Bosnyák meggy és a magyar fajtaelismeréssel rendelkező Csengődi.
cseresznyék
A tévhitek gyümölcse, melyről már sokat írtam.
Első, hogy mindig öntermékeny fajtát kell ültetni, mert az a tuti. Először is kiskertes övezetben, ahol 200 méteres körzetben van másik cseresznyefa, ott a mi fajtaválasztékunkban megtalálható fajták biztosan jól fognak teremni. Másodszor pedig a nemesítők általában értékesebb fajtákat állítanak elő nem öntermő fajták között, mert életképesebbek, általában többet és szebbet is teremnek. Amikor kicsi a terület, az is megoldás erre a problémára, ha ültetünk egy jó fajtát és valahova még beteszünk egy kevés helyet igénylő törpe, vagy oszlopos fajtát.
Másik, hogy korait kell ültetni, hogy ne legyen kukacos. Erre az az egyik szomorú hírem, hogy abban is van, csak kicsi, a másik, hogy sajnos elért minket az amerikai cseresznyelégy, amelyik 2 héttel előbb már leteszi a petéit, ha elkezd sárgulni a termés.
Harmadik, hogy a legjobb és legfinomabb, valódi ropogós cseresznye a Germersdorfi. Az igazi Germersdorfi tájfajta nem felel meg az idealizált képnek. Először is keveset terem, másodszor kezelhetetlenül nagyra nő, harmadszor pedig nem igazán édes.
Én magamnak ültettem egy Tamarát, amelyik nem lesz túl nagy és az egyik legfinomabb, egészen sötétbordó gyümölcsöt hozza (igen bőven). Az is fontos, hogy akár egy hónapig fennmaradhat a fán, ezért ha nincs időm, vagy csak sokáig akarok csemegézni, akkor egyszerűen később szedem le. Sőt, hűtőben egy hónapig eláll.
Másik egy Szomolyai fekete. Ez az egyetlen cseresznyefajta, amelyből tudok eltenni télire, ivólevet és dzsemet. Mondjuk leginkább kimagozva le szoktam fagyasztani, télen pedig előveszem, sütibe, turmixba. Teljesen különleges íze és színe van, ami alkalmassá teszi erre.
Harmadik a Rita, amely a legkorábbi fajta, amely igazán ropogós „germersdorfi” típusú.
Ha kicsi helyem lenne és nem lennék biztos a porzásban, akkor a Sándor nevű, kicsire növő, nagyon korai és nem mellesleg öntermékeny fajtát választanám.
A cseresznyék általánosságban nemigen válogatnak a talajban és ugyan meghálálják az öntözést, de (a kicsik kivételével) gyökerük igen mélyre nyúlik, ahhoz hogy megtalálják a vizet. Attól, hogy mikor virágzik egy adott fajta, még nem lehet megjósolni, hogy éppen melyiknek fagynak el a virágai, mert az apró termés már nem olyan érzékeny, így előfordul hogy egy hetekkel hamarabb virágzón megmarad a termés és egy késői fagy pont egy későbbi virágzásút károsít. Alapvetően a cseresznye nem igényes a hőmérsékletre sem.
őszibarackok
Hatalmas kedvencek, édes ízük, leveses állaguk miatt mindenki imádja őket. Leggyakoribb betegségük a tafrina, amely ellen biológiai növényvédelmi technológiáink korlátozottak. Ez az oka, hogy nálunk kétféle őszibarack kapható. Az egyik rezisztens, vagy ellenálló a tafrinás levélfodrosodásra, a másik pedig „védhető”. Utóbbiakat minden évben rezes készítménnyel is védeni kell, azonban akkora kedvencek, hogy nem hagyhattuk ki őket a kínálatunkból. Ellenálló például a Ford és a Suncrest. Én az utóbbit ültettem magamnak és nem bántam meg.
A Dixired, Elberta és Szegedi Arany pedig a védhető kategória sárga húsú sztárjai. Nekem a Dixired ízlett nagyon.
almák
A legtöbb gyümölcsöt ebből termelik ebben az éghajlati övben. Ami fontos, hogy mindig kell mellé porzópár. Az esetek többségében ez nem okoz gondot, mert a kiskertes övezetekben nagyon sok az almafa és a méhecskék (már ahol vannak) viszonylag távoli fákon is elvégzik a porzást. Válogatásunkban olyan fajták szerepelnek, amelyeknek vagy sok porzója van, vagy a hagyományos fajták porozzák őket. Mindez azt jelenti, hogy hacsak nem vagyunk távol minden más kerttől, akkor nyugodtan ültethetjük őket. Ha viszont biztosan nincs almafa a közelünkben, akkor telepítsünk kettőt!
Érés szempontjából megkülönböztetünk nyári almákat, őszi almákat (ezek szedés után rögtön fogyaszthatók) és téli almákat. Utóbbiak az őszi szedéskor még nem finomak. A végleges állag és íz eléréshez tárolni kell.
Az almák többsége jól bírja a kötött talajokat, a hűvösebb éghajlatot és a magasabb talajvizet is. Dombvidékeken, főleg vizes, vagy fagyzugos területeken jó választás az almás termésűek telepítése.
Vannak kivételek, amelyeket az Alföldön nemesítették, ezeknek már a nevében is benne van valamelyik alföldi termőhely.
Nyári almák között gyakoribbak az ilyenek. Magamnak homokos talajra, meleg fekvésbe az Évát (nyári jonathán), Más körülmények között, pedig a Fehér Klárát ültetném.
Az almának általában nincsenek (kivéve a tűzelhalás) olyan durva, elhaláshoz vezető betegségei, amitől egy biokertben tarthatnánk, de az olyanok ellen, mint például a varasodás, vagy a monília legjobb rezisztens fajtákat telepíteni. Én a Mutsu x Florina párosra esküszöm, de a Staymared is szuper fajta ebből a szempontból.
A hosszan eltartható almák között vannak a legrégebbi, valóban magyar fajták. Nekem a Batul és a Húsvéti Rozmaring a kedvencem, de a Parker Pepin (bőralma) is labdába rúg ezen a téren.
A bioban termelhető fajták közül a legkülönlegesebb a Fekete alma, ami nagyon finom és igazán strapabíró.
körték
Hosszan eltartható édes-zamatos gyümölcsök, melyek az almás termésűek közé tartoznak, ezért tulajdonságaik sokban megegyeznek az almákkal, de azért vannak saját kártevőik, kórokozóik. Itt is megkülönböztetünk nyári-, őszi- és téli körtéket. Közöttük sincs igazán öntermékeny fajta ezért érdemes kettőt ültetni ha nincs a közelben. A körték azonban általában kicsi fák, ezért nem szokott gondot okozni a párban ültetés.
Legnagyobb előnye is ennek a gyümölcsnek, hogy kis helyen is elfér és jól alakítható. Ebből lehet például legkönnyebben kordonos fát nevelni.
A hideget és kötött, nedves talajokat ugyanolyan jól bírja, mint az alma, tehát ahol nem él meg például a kajszi, ott a körte jól érezheti magát.
Nyári körték közül egyértelműen az Arabitkát javaslom. Neve ellenére ez az egyik legősibb magyar gyümölcs. Viszonylag nagyra nő, de olyan termésbőséget produkál, hogy 10-15 éves korában egy család el sem tudja fogyasztani. Ez az egyetlen olyan illatos-édes, korai körte, ami nem „szottyósodik”, sőt, szedés után 2 hétig el is tartható.
Őszi-téli körték közül szinte nem is lehet választani. A Hardy vaj nagyon ellenálló, de a Clapp, a Bosc Kobak és a Vilmos is nagyon jó trió. Minden általunk kínált fajta tökéletesen védhető biológiai növényvédelmi technológiáinkkal.
birsek
Körülményekre nem érzékeny, de sok betegség “sújtotta” faj. Szinte mindenhol megél és ahogy az alma, úgy ez is jól tolerálja a kötött talajokat és a hideget. Az állandóan nedves talaj és a sok pára azonban pusztítóvá is teheti a moníliát, amire többségük nagyon érzékeny. Sajnos a tűzelhalásra ez a faj, a legfogékonyabb.
Ez az oka, hogy én kizárólag a Cydora Robusta mindkét betegségre rezisztens fajtát javasolom.
Az almamoly ellen azonban ezt is védeni, kell, mert a szúrásnyomon, azért be tud jutni a levegőből a monília spórája.
naspolyák
Méltatlanul kevés van belőle, pedig az egyik legstrapabíróbb gyümölcsfaj. Termése nagyon egészséges magas vitamin és pektin tartalma miatt, amely képes tökéletes egyensúlyban tartani az emésztést.
A kert szempontjából zseniális fa, mert kicsi, teljesen alakítható és elviseli a félárnyékot is. Olyannyira, hogy ha az évek során fölé nő egy másik fa (nem dió!), akkor sem zavarja, terem tovább rendületlenül és soha nem beteg. Ahogy az alma, ez is bírja ahűvösebb éghajlatot és kötöttebb talajokat. Bármelyik fajtát ajánlani tudom, de én a kisebb gyümölcsű Szentesi rózsát jobban szeretem.
diók
A dió burokfúró légy innentől alapvetően meghatározza a diók termeszthetőségét. Ez a globális kártevő most érte el hazánkat.
Mostantól kezdve a vadon nőtt „égig érő” diófákról egészséges termés aligha lesz szedhető. Ehhez védeni kell a fákat akár bióban, akár nem. Márpedig védeni csak azt lehet amit el tudunk érni, legalább permetezővel.
Mi már csak olyan ellenálló, oldalrügyön termő különleges, új nemesítésű magyar fajtákat tartunk, amelyek óriási termésmennyiségüket kicsi-alacsony fákon hozzák. Ilyen a Bonifác és a Milotai kései.
mandulák
A manduláknál huszáros vágással kizárólag moníliára rezisztens fajtákat árulunk már. Ennek az az oka, hogy a magyar fajták biotermesztése nagyon nehéz, sok betegség pusztítja, de a monília szinte megoldhatatlan problémát okoz nekünk.
A Supernova és a Tuono közül az utóbbinak nagyobb a rezisztenciája és keményebb a héja. Ez azért fontos, mert általában gyorsabban érünk oda, mint a madarak és mókusok. A Supernova íze viszont felülmúlhatatlan, a franciák főként ebből készítik a mandulatejet.
Hab a tortán, hogy mindkettő öntermékeny, ezért akár egy darabot is lehet ültetni.
mogyorók
Vannak törzses mogyorók is, amelyeknél a fává növő törökmogyoróra oltanak rá nemes fajtákat. A porzás a mogyorónál is fontos ezért két különbözőt érdemes venni, de ahol a környékben van másik mogyoró, ott akár egy ilyen fa is szépen terem.
Ahol beteges a többi gyümölcsfa ott érdemes elgondolkodni egy ilyen mogyorófa ültetésén.
berkenye
Ősi magyar gyümölcs, amelyet imádtak elődeink. Nyersen, lekvárnak, pálinkának különleges gyümölcs, fája pedig keménységben a világ egyik legjobbja. Csontfának is hívják, ebből készítették a szekerek tengelyét, annyira tömör. Szép formája, különleges, dekoratív levelei miatt díszkertekbe is ültetik.
Későn fordul termőre, de (kapaszkodjanak meg!) 500-600 évig él!!!
datolyaszilvák
Az éghajlatváltozással egyre több új lehetőség mutatkozik délebbi gyümölcsök termesztésére, sőt, ha úgy nézzük ez egy helycserés folyamat, hiszen egyre több ki is szorul hazánkból.
A datolyaszilvák az ébenfák közé tartoznak és alapvetően Délkelet-Ázsiából származnak. Nemesítéssel azonban fagynak ellenálló fajtákat hoztak létre, melyek többsége tökéletesen termeszthető hazánkban.
Általánosságban részben önmeddők, ami azt jelenti, hogy porzópár nélkül is teremnek, vele azonban többet. Aki csak egyet ültetne, annak a TIPO-t javaslom, mert 80%-ban önporzó és igen ellenálló. Sokat terem és szép. finom a gyümölcse. A legfinomabb a Vaniglia, amely azonban nagyon kíván egy porzófajtát. Azért hogy mindenhol többet teremjenek a datolyaszilvák, lehet kapni nálunk a legjobb porzót is, ami mindent poroz, de saját magának is szuper a gyümölcs. Ez a Merkatelli. Ahol már van datolyaszilva, de nem, vagy keveset terem, az ültessen egy Merkatellit is!
Ahol nincs hely gyümölcsfának, ott tökéletes választást jelentenek a bogyósok.
Sokuk akár egy balkonon is elfér.
Rendkívül egészséges gyümölcsük általában bőven terem, ezért ha túl sokat ültetünk, akkor terhet jelenthet a szedés.
Nézzük a bogyós gyümölcsöket:
málnák
A legnépszerűbb bogyós gyümölcsök. Ma már léteznek belőlük többször (folyton) termő fajták is… sőt, ma már sokkal jobbak az egyszer termő hagyományos fajtáknál.
Ennek az az oka, hogy a többször termőket egy komoly fertőzés esetén teljesen kivághatunk és a fertőzött részek megsemmisítése után egészségesen hajt ki a növény a gyökérről és még abban az évben teremni is fog, hiszen egyéves vesszőn hozza a termést.
A nemesítés is ebben az irányban folyik. Eddigi legjobb fajtánk a Lubera Twotimer Sugana volt. Biokertekben, biogazdaságokban messze ez teljesített legjobban termésmennyiségben és minőségben is. Mindenkinek ezt ajánlottam.
Most azonban lengyel nemesítők előálltak a Dolniwa fajtával, amely elképesztően sokat, nagyot és finomat terem, én még nem láttam ilyet, szóval idén magamnak is ültetek a kertben.
Ami fontos, hogy MINDEN málnát félárnyékba, vagy akár árnyékba ültessünk, mert a hazánkban utóbbi időben felerősödött UV sugárzást már nem bírják, megégnek.
szedrek Jobban bírják a napot a szedrek, de ők is jobban örülnek a félárnyékos fekvésnek, vagy árnyékolásnak. Strapabíróbbak és többet teremnek, mint a málnák, de figyelem, a nálunk kaphatók annyira erősek, hogy komolyabb támrendszerre van szükségük, mint a málnáknak! A szőlő támrendszer megfelelő.
tayberry
Ez egy hibrid, ami az előző két növény előnyös tulajdonságait örökölte. Érdemes kipróbálni!
Ribizli
Nagyon kedvelt minden változata. Ma már túl nagy hazánkban az UV sugárzás a ribizliknek ezért félárnyékba, árnyékba telepítsük, vagy árnyékoljuk le.
Nálunk a piros és fekete található, mert ezekben megfelelően nagy a flavonoidok és antioxidánsok mennyisége.
A feketeribizli élettanilág értékesebb, de különleges ízét nem mindenki szereti. Most a konténeres ribizlieink hatalmas, termő növények, Jövőre már 10 kg körüli terméssel lehet számolni bokronként.
Egres, vagy köszméte
Ez a faj sokkal jobban bírja a napot, mint a ribizli, vagy a málna.
Egyetlen komoly betegsége az amerikai lisztharmat. Mi csak erre rezisztens fajtákat árulunk. Beltartalmi értékei miatt ennél is a piros színűeket javasoljik inkább.
áfonya, mézbogyó, mézalmácska
Az áfonya rendkívül népszerű gyümölcs, a hazai talajokat azonban nem bírja. Csak edényben, vagy talajba süllyesztett savanyú tőzegen érzi jól magát.
Aki szeretne valami nagyon finom és egészséges gyümölcsöt, amely alternatívát jelenthet az áfonya helyett szabadföldbe, azoknak ajánlom kipróbálásra két hideg égövi fajt, a szibériai mézbogyót és a kanadai mézalmácskát.
Nagyon finomak és beltartalmi értékeik vetekszenek az áfonyával. A legfontosabb azonban hogy hazánk minden táján jól érzik magukat és teljesen igénytelenek a termőhellyel szemben
Fekete berkenye, goji bogyó
Ez a két faj, igazi superfood!
A fekete berkenye európai faj és C-vitamin tartalma nagyobb a fekete ribizlinél. Más beltartalmi értékei is kiemelik a többi bogyós faj közül. Fanyar íze miatt elsősorban lékeverékekben fogyasztják. Rákellenes hatása ismert.
A Goji bogyó az egyik legtöbbet használt gyógynövény a kínai orvoslásban. Legtöbbször aszalva fogyasztják, mint a mazsolát… nagyon finom!
Remélem, hasznos segítséget nyújtottam a választáshoz.
Következő számunkban magáról a telepítésről írok, hogy egy biokertben miket használjunk és hogyan ültessük el a fákat ahhoz, hogy megeredjenek, egészségesek és erősek legyenek, de első a jó fajtaválasztás!
Remélem ezzel a Magazinnal és a fajtaleírásainkkal tudtam segíteni benne, de akinek szüksége van még egy kis szaktanácsra, azt szeretettel várom október 14-én csütörtökön Gyümölcsválasztó Nyílt Napunkon!
A konténeres fák többségét októbertől lehet majd rendelni. Ezek előbb kezdenek majd teremni, de nem lesznek erősebbek, vagy szebbek a szabadgyökerűeknél!
Az őszi szabadgyökerű gyümölcsfa rendelést október 20-án zárjuk. Utána hozzuk be a fákat telephelyünkre és kezdjük kiküldeni, illetve aki azt választja, annak a telephelyen átadni. Szándékaink szerint november 5-ig végzünk és mindenki a legjobb időben ültetheti el gyümölcsfáját.
Aki kicsit nagyobb telepítésben gondolkodik, annak segítünk megtervezni és nagyobb megrendeléshez árengedményt is adunk. Ilyen esetben küldjenek nekünk emailt az ugyfelszolgalat@biokiskert.hu email címre!
Idei utolsó nyílt napunkon október 14-én csütörtökön szeretettel várunk mindenkit, aki lemaradt az előzőről, vagy még szeretne kérdezni tőlünk, beszélgetni, vagy válogatni bogyós- és cserepes növényeink között!
10-18 óra között Budapesten a XX. kerület Nagykőrösi út 49 szám alatti telephelyünkön várunk mindenkit Gyümölcsválasztó Nyílt Napunkon.
Székely Gyöngyvér
biogazdálkodási szaktanácsadó