gondozásában, Székely Gyöngyvér szakmai irányításával készült.Zárt termesztő berendezések a biokertekben
A hobbikertészet robbanásszerűen fejlődik és hihetetlenül népszerű. Ez és a gyorsan változó éghajlat ma már lehetővé teszi régi álmunkat, hogy 12 hónapon keresztül kertészkedhessünk.
Nekünk fizikai fájdalom, ha benn kell ülni a szobában és várni a tavaszt, de ennek már vége!
Akár egy egyszerű fátyolfóliával takart ökológiai magaságyásban is lehet zöldséget termeszteni télvíz idején, csak meg kell találni hozzá a megfelelő növényeket és vetési időket.
Kisebb fóliasátrakat, palántanevelőket a hipermarketek is tartanak, az internet pedig ontja magából a lehetőségeket. Nézzük végig, minek mi az előnye-hátránya biokertészeti szempontból:
Legegyszerűbb és legolcsóbb, a fátyolfóliák használata. Ezek ugyan csak egy-két fokot emelnek az éjszakai hőmérsékleten, tehát a fagytól nem igazán védenek, de a napsütéses időszakban jócskán növelik a hőösszeget, ezért téli időszakban az áttelelő, hidegtűrő zöldségek termesztésére alkalmasak, fagymentes talajba pedig a legkorábbi szabadföldiek vetéseit tehetjük korábbivá vele. Ezek most például a spenótok és egyéb hidegtűrő levélzöldségek.
Második verzió a különböző, fűtetlen fóliasátrak széles köre. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobbak, annál jobban védhetők bennük a növények, ami a jelenlegi klímaviszonyok között azt jelentik, hogy egy dupla ideiglenes takarással (fóliasátron belül is letakarjuk egy fátyolfóliával) egész télen termeszthetők benne hidegtűrő zöldségek. Jelenleg már vethetők például: a dughagymák, ázsiai saláták, korai borsók, fejessaláták, tépősaláták, karalábé, brokkoli, karfiol, fejeskáposzta, kelek, petrezselyem, retek, sárgarépa,
Következő kategória a jól szigetelt, fűtetlen termesztő berendezések. Ide tartoznak az üvegházak, a polikarbonát házak és a házilag hőszigetelt egyéb megoldások.
Ezekben már megpróbálkozhatunk kevéssé hidegtűrő növényekkel is, például: cékla, édeskömény, mángold, paszternák, szárzeller.
A temperált hőmérsékletű megoldások a szervesanyag maggal rendelkező ökológiai ágyások köre. Ezekben lassan bomlanak a növényi maradványok és rásegít a trágya. Ha letakarjuk őket például stabil fóliával, akkor jó biztonsággal fagymentesen tarthatók és az előzőek szerinti zöldségek mehetnek ezekbe is.
A fűtött termesztőberendezések állnak a legtávolabb a biotermesztéstől, de ha környezetet nem szennyező módon tudjuk fűteni, akkor belefér a gondolkodásunkba és tényleg megvalósíthatjuk a 12 hónapon keresztül termő kertet. Itt akár helybe is vethetünk paprikát-paradicsomot-uborkát ilyenkor.
Vannak azonban ennek is házi, valóban bio verziói, de ezek mindig kis méretűek és a palántaelőállítást szolgálják. Ide tartoznak a különböző melegtalpak. Itt most már minden olyan növény vethető, amiből palántát kell nevelni, de ezekről már hosszan írtam az előző magazinban.
Végül pedig a valipinikről szeretnék írni pár szót. Mindenkinek javaslom, hogy nézzen utána például a FB-on, vagy Youtube-on hogy mi is ez?! A klímaváltozás különböző lehetséges irányaihoz ez a legjobban alkalmazható zárt termesztőberendezés, amelynek mindig hasznát vesszük majd.
Itt már vethető minden ami a szigetelt, fűtetlen verziókban, egy melegtalppal, vagy komposztkazánnal pedig a tökéletes fűtött BIO megoldás a teljes éves biokertészkedéshez!!!
Ahhoz viszont, hogy ne csak az általunk termelt zöldség legyen bio, hanem a gondolkodásunk is, mindig nézzünk utána milyen anyagokat viszünk be a kertünkbe, hogy ne tegyük tönkre a saját ökoszisztémánkat és a termékválasztásunkkal ne gerjesszük tovább a környezetszennyezést! Legjobb az újrahasznosítás, második a környezetbarát anyagok használata.
articsóka, okra
Az extrém nyarak miatt már érdemes kipróbálni olyan zöldségek nevelését, amelyek nálunk melegebb és szárazabb éghajlaton voltak csak eddig termeszthetők.
Erre két kiváló példa az articsóka és az okra. Mindkettőből palántát kell nevelni.
Az articsóka évelő és tökéletesen bírja a napot és a légköri aszályt.
Az ínyencek zöldféléje. Februárban vethetjük cserépbe. Kelés után viszonylag korán át kell ültetni, majd májusban kiültetni tápanyag dús talajba. A bimbókat röviddel virágzás előtt vághatjuk, de csak a második évtől. Télen óvjuk a fagytól. Tőosztással is szaporítható.
Földközi-tenger vidékérő származó fészkes virágzatú és különlegesen dekoratív növény, Olaszországban, Spanyolországban és Franciaország melegebb száraz vidékein az egyik fő zöldségkultúra, nagyon kedvelt.
A Green Globe articsóka ízletes bimbóját fogyaszthatjuk, levele pedig gyógyászati alapanyag.
Az Okra egynyári, 2,5 m magas, különleges, trópusi növény. Latin neve Hibiscus esculentus, és a Bámia néven is ismerik. A trópusi és szubtrópusi országokban terjedt el, az éghajlatváltozás miatt azonban Magyarország is egyre alkalmasabb a termesztésére.
Az Okra karógyökere közepesen mélyen hatol a talajba, viszonylag sok oldalgyökér fejlődik rajta. A szár, majd később a termés is sűrűn szőrözött, érintésük a csalánszőrhöz hasonló fájdalmat okoz, de míg a csalánnak mirigyszőre van, addig az okra bőrbe fúródó, élettelen serteszőrei okoznak fájdalmat.
Trópusi származásából következően hőigényes növény. A magok optimális csírázási hőmérséklete 28-32 °C. A csíranövények 20 °C alatt lassan, vontatottan fejlődnek. Fagypont alatt elpusztul, edzéssel legfeljebb a 0 °C feletti alacsony hőmérséklethez szoktathatjuk, ezért nagyon későn ültetjük ki.
Nyáron, júniusban fejlődik a legjobban. Szabadföldön májusi kiültetéssel kapja meg a fejlődéséhez szükséges fényt, a 12-14 órás megvilágítást.
Vízigényes. Fejlődésének első szakaszában sok vizet kíván. A vízadagolásnak arányban kell lennie a hőmérséklettel. Az öntözővíz okozta talajlehűlés károsan befolyásolja a növekedését.
Palántának, csak április elején vessük a magját. Lassan csírázik, olykor két hét is eltelik a kelésig. Virágzás után 4-6 nappal kezdjük a szedését. Folyamatosan szedjük, mert a megöregedett termések értéktelenek. Az igen zsenge, éretlen termések fontos leves- és saláta-alapanyagok a meleg égöv országaiban.
Az Okra savanyúság és főzelék készítésére is alkalmas. Európában a Balkán-félszigeten terjedt el elsősorban. 10-15 cm hosszú termései, savanyúan pikánsak. Mélyfagyasztásra is kiválóan alkalmas. A nagy nyálkatartalmú terméseket szeletelve, aprítva használják fel önálló levesek, mártások készítésére, húslevesek sűrítésére és ízesítésére. Helyenként fűszerként is szerepel.
Biodinamikus nemesítés
Nagyon sok helyen leírtam már, hogy miben tudnak többet a biodinamikus vetőmagok és fajták, de annyira fontosnak tartom a dolog logikáját, hogy most, a vetőmag szezon kezdetén ismét a figyelmetekbe ajánlom magát a nemesítés okát és folyamatát:
A konvencionális (általános) vetőmag nemesítés leggyakrabban nem veszi figyelembe a növények érzékenységét, hanem a vegyszeres növényvédelemre alapoz, ezért az ilyen fajták általában nem alkalmasak arra, hogy különösebb beavatkozások nélkül használják őket biotermesztésben.
Az ökológiai gazdálkodóknak és biokertészeknek olyan fajtákra és szelekciókra van szükségük, amelyek jól alkalmazkodnak sajátos agroökológiai feltételeikhez. Ilyen például a víz- és tápanyaghasználat hatékonysága, a jó gyomelnyomó képesség, valamint a kártevőkkel és betegségekkel szembeni ellenállóság.
A biodinamikus nemesítés során generációkon keresztül vegyszeres növényvédelem, kémiai gyomirtás és műtrágyák nélkül termesztik a növényeket és az így mutatott ellenállóképességük alapján szelektálnak.
Ezeket a fajtákat és változatokat elsősorban azért hozták létre, hogy csökkenthető legyen a növényvédelmi beavatkozások száma és erőssége. Mivel azonban olyan biodinamikus (Demeter) gazdaságokban folyik a nemesítői munka, ahol csak szerves trágyát és komposztot használnak, ezért a természetes talajokban jobban is teljesítenek.
Ennek a tesztelésére évek óta végzünk kísérleteket, amelyeknél tökéletesen láthatók ezek a különbségek.
Kimutattunk azonban más, biokertészetekben tapasztalható különbségeket is. Normál termőtalajban, főként helybevetésnél az esetek többségében 90% feletti a kelési arány. Az ezekből visszafogott vetőmagokból kikelő növények már az első egy-két évben érzékelhetően adaptálódnak az adott kerthez, vagy gazdasághoz és még jobb eredményeket produkálnak ott.
Akik már kipróbálták a biodinamikus nemesítésű vetőmagokat, azok tapasztalták az előnyeiket.
Az általam fejlesztett biológiai növényvédelmi rendszer évről-évre hatékonyabb, egyre több betegséget és kártevőt tudunk már felszívódó kémiai szerek nélkül elhárítani, vagy gyógyítani, de technológiánk nem minden növényre egyformán hat. Ez jól mutatja, hogy a kertünk(gazdaságunk) egy összetett rendszer, amelynek a növények nem védtelen alanyai, hanem komoly harcosai.
Pont úgy, mint az embereknél, aki szerencsés géneket örököl, egészségesen születik és nő fel, megkapva minden szükséges erőforrást, az jobban védekezik a betegségek ellen, jobban boldogul az életben és könnyebben heveri ki a betegségeket, sérüléseket.
Ehhez első lépés a jó genetikai állomány, amellyel a biodinamikus vetőmagok rendelkeznek.
Amikor elindult a bio mozgalom, akkor két irányba kellett fejleszteniük. Az első a nem mérgező növényvédelmi lehetőségek, a másik, új, ellenálló fajták létrehozása.
A Biokiskert mind a két vonalat fejleszti!
Rozi rovata
Miért fontosak a „zöldségeken kívüli” társnövények a kertben?
A zöldségnövények mellett a gyümölcsfákra is gondolni kell társnövények telepítésekor. A fák tányérjába telepített aromás gyógynövények segítenek a kártevők távoltartásában, a magas pollentartalmú virágok vonzzák a beporzókat.
Azonban vannak kifejezetten előnyös társítások is. Az Almafa tövébe ültetett sarkantyúka távol tartja a vértetveket. A Torma megvédi a cseresznyét és a meggyet a moníliátol, az Őszibarackot tafrinától.
Összességében mindenképp érdemes sok gyógy- és fűszernövényt ültetni a kertbe, mivel egy jól összerakott vegyes kertben sokkal kevesebb problémával kell megküzdenünk a későbbiekben.
Azonban a magról keltek később érnek el akkora fejlettséget, hogy védelmező hatásuk érvényesülni tudjon, mint ha palántáról ültetjük őket.
Vannak olyan virág fajok, amik szárazabb, kevésbé öntözött kertekben is megmaradnak, azonban a korai fejlődési időszakban nagyobb a vízigényük, amit cserépben előnevelve könnyebben tudunk biztosítani. Ilyen lehet pl. a Bíbor kasvirág, a Kúpvirág, a Kokárdavirág vagy a Cickafark.
Egy biokertben fontos, hogy nem csak a „haszon”növényeknek kell helyet találni. A természetben mindig társulások alakulnak ki, melynek a résztvevői valamilyen szempontból támogatóan, pozitívan hatnak egymásra. Ezek a hatások többféle módon mutatkozhatnak. Van amikor az egyik növény serkenti a többi fejlődését. Az erős illóolaj tartalmú növények megzavarják vagy távol tartják a kártevőket, esetleg segítenek a gombás betegségek megelőzésében. A pollenadó növények oda csalogatják a beporzó rovarokat. Ezeken kívül még számos kölcsönhatás alakulhat ki egyes növények között.
Az ajakosokon kívül is találhatunk kedvező hatású gyógynövényeket. A fehér üröm megvédi a ribiszkét a ribiszke rozsda kártételétől, azonban minden más növénynek gátolja a fejlődését. A Cickafark serkenti a legtöbb zöldségnövény fejlődését, a közelében lévő növények aromáját erősíti. A Gyermekláncfű gátolja a többi növény fejlődését, viszont az érésüket gyorsítja. A Macskagyökér segít a foszforvegyületek feltárásában, ezért ugyancsak ideális szegélynövénynek. Virágzó növények közül a legismertebb védőnövények a Körömvirág, a Bársonyvirág és a Sarkantyúka. Ez a három növény a föld alatti és föld feletti kártevők távoltartásában egyaránt segítséget nyújt.
A fűszer-, gyógynövény és virágpalánták neveléséről:
Amikor palántanevelésről beszélünk mindenkinek egyből a különböző zöldségek jutnak eszükbe, pedig nem csak őket éri meg előnevelni. Sok fűszernövény és virág is nagyobb sikerekkel termeszthető, ha már palántaként kerül a kertbe.
Az imént említett mindkét kategóriába sok olyan faj tartozik, amik magja csak bizonyos körülmények között csírázik jól. Vannak, amik fényre csíráznak, ezért csak vékonyan szabad takarni vetés után, viszont, így könnyebben kiszáradnak a magok. Vannak olyan növények, amiket védőnövénynek szánunk, ezért fontos, hogy fejlett állapotban legyenek mire a védendő társuknak szüksége van rájuk. Vannak, olyan fajok is amik eleinte lassabban fejlődnek, ezért meg van a veszélye, hogy az intenzívebb növekedésű szomszédjai elnyomják.
A fűszernövények közül az ajakosok családjába tartozó fajok, mind nagyobb sikerrel termeszthetők, palántázással. Jellemzően fényre és vontatottan csíráznak, azonban fontos, hogy közben folyamatosan nedvesen legyenek tartva a magok. Ezeket a körülményeket szabadföldön nehezebben tudjuk biztosítani. Ide tartozik többek között a Rozmaring, a Zsálya, a Kakukkfű, a Borsikafű, az Izsóp, az Oregánó, a Bazsalikom és a Majoranna. Innen is kiemelném a Bazsalikomot és a Majorannát, melyek melegigényes, hazánkban egynyáriként termesztett fajok. Az ő esetükben, azért is fontos a palántanevelés, hogy mire megfelelő számukra a kinti hőmérséklet már fejlett növényeink legyenek.
Van olyan, amikor egyszerűen takarékosságból jobban megéri palántát nevelni. Ez az olyan növényekre jellemző, amikből egy-két tő is elég a kertbe, kár kiszórni 20-30 magot, hogy utána kitépkedjük őket. Ilyen például a Lestyán, ami egy nagy levéltömeget növesztő évelő faj, pár tő is bőven ad elég zöldet egy átlag háztartás számára. Ugyanez elmondható pl. a metélőzellerről, amit intenzív íze miatt ritkán használunk akkora mennyiségben, hogy érdemes legyen egy egész sort vetni belőle.
Olyan fajok is vannak, amiket első évében érdemesebb palántáról szaporítani, viszont utána annyi magot szórnak, hogy a következő években már magától fog megjelenni a kertben. Erre legjobb példa a Muskotályzsálya, az Illatos macskamenta vagy akár a Koreai menta.
A virágok között is sok faj található, amiből érdemesebb palántát nevelni. Az egynyári virágok nagy részéből, egyszerűen azért, mert hosszabbra húzhatjuk vele a tenyész idejüket és májusban mire megjön a meleg már fejlett virágzó töveink lesznek a kertben. Kiemelném a Bársonyvirágot és a Körömvirágot, melyek fontos védőnövények a veteményesben. Mindkettőre jellemző, hogy ha egyszer ültettünk belőle, a következő években maguktól is ki fognak kelni mindenfelé a közelben.
Biokerti virágok ültetése
Egy igazi biokert tele van virágokkal, mégpedig, ha lehet vadvirágokkal. Ezek lehetnek elszórva az ökológiai gyepben, virágszigetekben, vagy szegélyekben. Mindegyiknek megvan az előnye és a hátránya.
Ahol benne vannak a gyepben, ott igazi virágos rét alakul ki, ez a legtermészetesebb megoldás. Házikerteknél az a gond, hogy meg kell várni a virághozást, tehát nem lehet szépen nyírt gyepet fenntartani.
A virágszigetek szépen körbe nyírhatók, így lesz használható pázsit, mégis ott vannak a virágok. További előny, hogy elég csak az elnyílt virágokat eltávolítani és nagyon dekoratívak. Hátránya, hogy nem tudnak terjedni, nem lesz igazi vadvirágos rét.
Az őshonos vadvirág szegélyeknél ugyanez a hátrány megvan, itt viszont fokozatosan „tovább engedhetjük” ha úgy döntünk. Óriási előnye, hogy akadályozza a kertünkből a természetbe kiszabaduló nem őshonos növények terjedését, így elkerülhető esetleg idegenhonos kerti virág fajok „kiengedése”.
Ma már nagyon sokféle vadvirág keverék kapható. Ezekkel három gond szokott lenni:
Az első, hogy mivel az igazi vadvirágok magja nagyon kicsi, ezért hogy a mennyiség nagynak tűnjön, sokkal több, kevésbé értékes, de nagy magvú virágot, például facéliát tesznek bele. Ezek pedig keléskor elnyomják a többit.
A második, hogy nem mindegyik kel ki első évben, így az elején úgy tűnik, hogy feleslegesen szórtuk ki a magokat.
A harmadik, hogy adott ökoszisztémába egyáltalán nem biztos, hogy pont azok a virágok kellenének, amelyek egy-egy keverékben vannak.
Ezeken a következő módokon segíthetünk:
Először is ne a zacskó súlyát nézzük, hanem a benne levő fajok sokféleségét és arányát.
Másodszor, hogy első évben inkább neveljünk belőlük cserepekben palántát, azt ültessük ki és ha adaptálódtak, majd elszórják a magokat és terjednek tovább már természetes módon.
Harmadszor pedig olyan keveréket válasszunk, amely legjobban megfelel az adott mikroklímának.
Palántanevelésük egyszerű. Kis cserepekbe tegyünk kerti föld és komposzt keverékét, szórjuk a tetejére a magokat, majd óvatosan nyomkodjuk meg. Ne temessük be, mert többségük fényre csírázik! Tegyük ezt március elején és április közepe után az elkészített helyre ültessük ki őket.
A palántanevelést maximum fűtetlen fóliában végezzük, de a nyitott terasz is megteszi, mert itt nem a koraiság miatt neveljük őket, hanem hogy jobbak legyenek a körülmények és ne nyomják el például az erősebb fűfélék.
Ökológiai gyepek
Itt az ideje megtervezni az ökológiai gyepeket és beszerezni a szükséges anyagokat. Minél hamarabb elvetjük, annál jobb. Ha nem fagy, akkor most is lehet.
Két verzióban csinálhatjuk, egyik a felülvetés, másik a szűzvetés.
Utóbbinál a lehető legszárazságtűrőbb fűkeveréket válasszuk (nálunk ez a Mediterrán mesterkeverék). Ehhez keverjünk Fehér herét. 1 m2-re 30 g fűmaggal számoljunk, amelyhez 1 kg-onként adjunk 50 g Fehér herét.
Talajelőkészítéshez homokos talajnál komposztot és Alginitet keverjünk bele, amennyit csak tudunk. Kötött talajnál pedig homokot és komposztot.
Tápanyagfeltöltésként Kelaterra granulátum, Algilbio és Orgevit komposztált trágya használható a kínálatunkból, minden talatípusra.
Az ilyen ökológiai gyep alap már alkalmas kerti pázsitnak, amely nyírható, kellemes rajta járni, strapabíró, gyomelnyomó és szárazságtűrő.
Legjobb azonban a felülvetés. Ha már van a területen valamilyen gyeptakaró (kicsit gyomos lehet, de nem pionír fajokkal, pl parlagfű), akkor az a módszer, hogy levágjuk olyan alacsonyra amilyenre csak tudjuk. Utána „megszaggatjuk a talajfelszínt” ez lehet egy erős acélgereblye, vagy egy gyepszellőztető a legkomolyabb éllel. Majd azonnal beszórjuk a megfelelő magkeverékkel. Nem kell egyben az egész kertet, nyugodtan csinálhatjuk részletekben, az a fontos, hogy amint gereblyézzük, utána azonnal szórjuk ki a magokat és locsoljuk be (vagy várjuk az esőt). Ilyenkor attól függően csökkentsük a kiszórt magmennyiséget, amennyire borított növényekkel. Ha nagyon sok a fű, vagy erős a gyom, akkor inkább a Fehér here arányát növeljük.
Valódi ökológiai gyeppé -virágos rét- csak akkor válik, ha az előző cikkben leírt módon betelepítjük vadvirágokkal.
Atkák
Hamarosan megérkeznek a ragadozó atkáink. Nem győzök agitálni mindenkit, hogy telepítsen a növényeire ilyen hasznos élő szervezeteket. Minden évelőre tehetünk és olyanoknál is hatalmas változást hoz, amelyeknél soha nem gondolnánk atkakártételre. Az kártevő atkák és más szívókártevők ugyanis legtöbbször olyan kicsik, hogy csak nagyítóval derülhet ki, hogy ők okoznak betegségnek kinéző tüneteket. Sokszor pedig tüneteket sem produkálnak, mert kevesen vannak, ahhoz azonban pont elég a szívogatásuk, hogy az apró sebeken bejuthassanak a komoly gomba, vagy baktérium kórokozók és megbetegedjenek a növényeink, majd tovább fertőzzék az egész kertet.
Ezek a speciális hasznos élő szervezetek nagyon könnyen telepíthetők, egyszerűen egy kis filc csíkot kell felkötözni a növényre (ami pár hét múlva eltávolítható).
Nézzék meg róla az alábbi videót!
Egyetlen macera velük a hűtés. Ha ugyanis felmelegszik a kis filccsík, amelyen hibernálódtak, akkor lemásznak róla, bármiben is vannak.
Legjobb eljönni értük a budapesti telephelyünkre (XX. kerület, Lázár u. 48.) és hűtve elvinni őket.
A webáruház automatikusan hozzájuk számol egy hűtőakkut, hogy kezelni tudjuk a rendeléseket, ez azonban csak a kiszállításra vonatkozik. Aki eljön érte és hoz hűtött akkut, annak nem kell kifizetni.
Ahhoz, hogy jobban megérje házhozszállításra is vásárolni, létrehoztunk csomagokat, amelyekben már több darabra számolunk csak egy hűtőakkut, így jelentős költség megspórolható.
Elérhető 6 db, 10 db, 20 db és 50 db-os kiszerelésben sokkal olcsóbban, de továbbra is rendelhető 1-1 db is.
A szállítás díját a GLS határozza meg, így azon csökkenteni nem tudunk, anélkül, hogy emelnünk kellene termékeink árát, amelyet megpróbálunk elkerülni.
Frigomax
Tavaly debütált a Biokiskertben egy nagyon jó készítmény, a Frigomax. Fő alkotóeleme a borostyánkősav, amely a Föld élő szervezeteinek sejtszintű energiatermelésének és tárolásának folyamatának része. Amikor túlsúly van ebből az anyagból, akkor a sejtek elkezdik cukorként tárolni az energiát.
A növekvő cukorszint megemeli a víz fagyáspontját, ezzel 3-4 fokkal javul a fagytűrése a virágoknak. Ez nem tuti biztos megoldás, de a hazai fagykárok 70-80%-át megoldhatja.
1 literes kiszerelésben kapható, de nem romlik meg, szétosztható és csak nagyon kevés kell belőle. 10 liter permetléhez 50 ml és csak a virágbimbós részekre kell jutnia. 7-10 napig tartja fenn a védett állapotot, utána ismételni kell. Mivel azonban virágzásban semmivel sem jó permetezni (még sima vízzel sem, mert eláztatja a virágport), ezért próbáljuk meg közvetlenül a virágok kinyílása előtt elvégezni a kezelést, de ha a meteorológia fagyot jelez egy héttel a kezelés után, akkor megéri az ismétlés mert legalább marad termés a fán.
Nagyon sok visszajelzést kaptunk, jót is rosszat is. Akinél működött, ott nagyobb terméskötődésről is beszámoltak, akinél nem, ott pedig mindig a -4 fok alatti fagy volt a ludas.
Igazi fagyzugokban, ez sem működik, ott továbbra is takarásra, füstölésre és egyéb fizikai megoldásokra van szükség, bár szerintem, ahol több évben egymás után minden gyümölcsfa fagykárt szenved, ott a tervezéssel van a legnagyobb gond…
Metszés
Már járjuk a kerteket és segítünk elvégezni a metszést-lemosó permetezést országszerte. Nemcsak szép és egészséges fákat hagyunk magunk mögött, de sok jó tanácsot is a növények további kezelésére.
Eredetileg kb. 15 éve úgy kezdtük ezt a szolgáltatást, hogy elkezdtek kérni tőlem biokert tervezést, építést, magasított ökológiai dombágyásokat. Legtöbben úgy kerültek hozzám, hogy már voltak gyümölcsfáik, amelyek vagy elhanyagoltak, vagy vegyszerekkel védettek voltak. Elsőként ezekről kellett gondoskodnunk, eldönteni menthetők-e, aztán kaptak egészségügyi és koronaalakító metszést, majd alapos lemosó permetezést. Így legyérítettük a kártevőket és kórokozókat amennyire lehetett és a gyümölcsfák elindulhattak a biológiai növényvédelem felé.
Ma már nemigen van időm személyesen kimenni szaktanácsot adni a kertekbe, de igyekszem emailben, nyílt napokon, vagy tanfolyamokon segítséget nyújtani.
Akinek azonban helyszínen is szüksége van gyakorlati segítségre, az a csapatomat most is kihívhatja. Velük folyamatos videotelefonos kapcsolatban vagyok és a helyszínen látottak alapján instruálom őket.
Vállalják a fák ökológiai metszését, lemosását, kezeléseit. Ökológiai gyepek kialakítását, ökológiai sövény tervezését, ültetését és magasított dombágyások építését.
Ezekbe beletartozik a Biokiskertben rendelt növények, hűtött készítmények és más rendelések ingyenes kiszállítása, amikor valahol dolgoznak. Ilyenkor konténeres fákat is tudnak vinni.
Ajánlatot kérni (fotók alapján) a biogyomber@gmail.com email címen lehet.
Lemosók
Első kérdés, hogy minek? Egy biokertben mi szükség van lemosó permetezésre, sőt egyáltalán miért csináljuk?
Azt kell mondanom, hogy ha nem lenne klímaváltozás, akkor egy beállt, egészséges biokertben eszembe sem jutna! Egy egészséges növénynek, egyensúlyi ökoszisztémában inkább rosszat tesz minden értelmetlen beavatkozás.
Sajnos azonban a felmelegedés és az évszakok eltolódása miatt egyre rövidebb a fák téli nyugalmi időszaka és egyre kevesebb rajtuk telelő kártevő és kórokozó pusztul el a fagytól, arról már nem is beszélek, hogy évről-évre hány új invazív kártevő és kórokozó jelenik meg hazánkban…
Egy szó, mint száz ma már valamit tenni kell, főként ha még betegek is a fák!
Ma már nagyon sokféle lemosó permetszert árulnak, reklámoznak és javasolnak a különféle cégek. A konvencionálisakban (néhol bionak nevezik őket!!!) mindig van nagy réztartalmú anyag, kén és egyszerű olaj.
A valódi bio verziók már vagy alacsony réztartalmú, felszívódó szerves készítményeket ajánlanak (pl. Cupromax), ásványi ként és növényi olajakat, vagy mikrobákat.
Utóbbiakban nem hiszek, mert fagyközeli hőmérsékleten még nincsenek értékelhető életfunkciói a mikrobáknak. Pont ez az oka, hogy sokukat hűtve tároljuk, mert nem mindegyik képes olyan stabil formát felvenni, mint például a spórák. Amelyik pedig spórát képez, annak meleg kell ahhoz, hogy azok elkezdjenek szaporodni. Szóval én a mikrobiológiai készítményeket akkor sem tartom alkalmasnak a kora tavaszi, fagyos időben a kórokozók gyérítésére, ha egyébként a saját készítményeinket is ajánlgathatnám. Erre egyszerűen nem alkalmasak, bármit mondanak a forgalmazók, kidobott pénz.
A konvencionális szerekkel a következő gondok lehetnek
A sima növényi, vagy szintetikus olajok csak a kéreg felszínén működnek, ott ahol valóban áttelelnek a kórokozók (a kéreg belsejében) nem hatolnak be.
A kén atkaölő hatása az összes hasznos ragadozó atkát elpusztítja akár természetes módon van ott, akár telepített.
A kontakt réz a kéreg felszínéről nagy mennyiségben bejut a talajba, ahol kumulálódik és az egész talajéletet, (amely a növényeket táplálja) elpusztítja, hiszen általános baktérium és gombaölő hatása van.
Mostantól kapható nálunk a Boraqua és Cuproaqua duó, miben tud többet, mint a konvencionális készítmények?
A Boraqua egy narancs terpén (olaj) tartalmú permetszer, amely illóolaj és “elillanás” közben teljesen átjárja a kérget és mindenhol legyéríti a kórokozókat és rovarkártevőket. Ez a lisztharmattal is elbánik, atkaölő anyag nélkül.
A Cuproaqua pedig egy cukorhoz kötött rézion, ami egyrészt nagyon kis réztartalmú, másrészt azonnal felszívódik, nem tárolódik a talajban.
A kettőt összekeverve a Boraqua eljuttatja a kórokozókhoz a rezet, amely a hidegben fertőző gombákba (pl. monília, vagy tafrina) fel is szívódik.
Metszés után közvetlenül használva fertőtleníti és lezárja a sebeket.
Mindenhol ajánlom, ahol betegek a fák, vagy szeretnénk megakadályozni metszéskor a kórokozók bejutását.
Nagyon fontos, hogy nem befolyásolja a biológiai védekezés többi elemét, sem a ragadozó atkákat, sem a virágzás után használt Amazont.
Ennél is fontosabb azonban, hogy amikor bármi van a növényen (levél, virág, stb.), akkor csak kis dózisban és soha nem keverve (20-40 ml) használjuk a Boraqua narancsolajos készítményt tetvek és lisztharmat ellen, a Cuproaqát pedig hidegben fertőző gombák ellen, amikor még-vagy már nem működik az Amazon.
Lemosót azért végzünk, hogy a növényeken áttelelő kártevőket és kórokozókat legyérítsük. Csak ilyenkor összekeverjük jó töményen (50-50 ml/10 liter víz) a két összetevőt, mert akkor teljesen átjárják a kéreg nagy járatait.
A Boraqua helyett nyugodtan más régebben nálunk vásárolt narancsolaj is használható lemosóban és nem romlanak meg.
A Cuproaquával pedig más nálunk vásárolt szerves réz készítmények is mehetnek.
Amikor viszont elfogytak a maradványok, akkor már ezt javaslom, ha más nem, az ára miatt biztosan…