gondozásában, Székely Gyöngyvér szakmai irányításával készült.
Biodiverzitással a szélsőségek ellen
A tavalyi év után minden biokertész számára világos, hogy nem folytatható ugyanúgy a kertészkedés hazánkban sem, ahogy eddig. Át kell alakítanunk kertjeinket úgy, hogy alkalmazkodjanak változó éghajlatunkhoz.
Minden Magazinban adok ehhez tanácsokat, legfontosabb azonban a biodiverzitás.
Ez a fajok és fajták sokféleségét is jelenti egyben.
A fajok, egyrészt az emberi beavatkozás nélküli, természetes növény változatokat jelentik, úgy, mint mezei pipacs, vagy kocsányos tölgy. Másrészt pedig az ember által nemesített növények gyűjtőhalmazát, például paradicsom, vagy meggy.
Egy igazi biokert a fajok kavalkádja, még akkor is, ha elrendezésük a kerten belül szépen tervezett és dekoratív. Sokan vannak persze, akiknek a természetes, permakultúrás kert már gyönyörködteti a szemét.
Az emberek többségének nem jut eszébe milyen volt a tavalyi brutál légköri aszály a hőségriadókkal és nem gondolja végig, hogy ez csak rosszabb lesz, így a több száz, vagy ezer négyzetméteres öntözött, műtrágyázott, nyírt monokultúrás pázsitok fenntartása nem lesz lehetséges a mostani formájukban. Persze sok gazdag ember meg fogja próbálni státuszszimbólumként megtartani, akkor is ha sokba kerül az öntözővíz, de ennek hamarosan társadalmi korlátja lesz. A víz (bárhonnan jöjjön is) olyan erőforrás, amely mindenkié és senkinek sincs joga kisajátítani, főként pedig pazarolni.
Az ország Dunától keletre eső felén tavaly már több vizet használtak fel, mint amennyi csapadék formájában lehullott. Ez a sivatagosodás hivatalos kezdete. Innentől minden magyar ember kutya kötelessége végig gondolni a vízkészlet egyensúlyt!
Az angol pázsit hazájában már kezd átalakulni a gyephez való viszony és egyre divatosabbak, a szárazságtűrő, biodiverz ökológiai gyepek. Meghirdették a Brit Kertreneszánszt, amely elhozta a vadvirágok korát. Itt az ideje ennek nálunk is!
Most már csak öntözve lehet szárazságtűrő gyepet telepíteni. Nem is ilyenkor javaslom a kialakítását, hanem szeptembertől ősszel, most viszont az ökológiai virágszigetek ideje érkezett el.
Bármilyen gyepben ássunk fel és tisztítsunk meg kis részeket, 50-100 cm átmérőjű területeket, majd vessük be szabadon választott vadvirágokkal. Ugyanezt megtehetjük csíkokkal, szegélyekkel is.
Nyugodtan palántákat is ültethetünk, mert kiválóan megférnek az évelő és egyéves virágok is. Permakultúrás gondolkodással egyszerűen hagyjuk dolgozni a természetet. Csak akkor vágjuk le ha már elszórta a magját és ne pátyolgassuk, hogy ki tudjon válogatódni, aki oda való.
Bármivel próbálkozhatunk, csak ne legyen invazív!
A Biokiskertben külön szedtem VIRÁG címszó alatt az összes hasznos virágmagot, amelyet érdemes lehet felhasználni.
A cserepes virágpalántáink a fagyok elmúltával, április második felében érkeznek majd.
A BIOKISKERT tavaszi menetrendje
Befejeztük a gyümölcsfáink konténerezését, ezzel túl vagyunk az év első szezonján.
Most kezdtük el árusítani az előző években konténeres gyümölcsfáit. Érdemes válogatni, mert még van minden fontos biokerti fajtából.
Április második felében érkeznek majd az új konténeres cserjéink. A most készleten levőkre azért érdemes lecsapni, mert ezek a tavalyi kontingensből vannak és már idén teremnek, virágoznak.
Paradicsompalántáinkat már/még lehet előrendelni, átadni április végén fogjuk leghamarabb.
Egyéb palántáinkat és cserepes gyógynövényeinket, fűszernövényeinket és hasznos virágainkat jövő héttől folyamatosan szállítjuk, egyre több lesz elérhető.
A vetőmagok közül minden késő tavaszi vetésűből van még. Külön felhívom a figyelmet a SANTE multirezisztens vetőburgonyára, amely minden biokerti termesztésben a legjobban teljesített
Az összes élő talajkezelő készítményünk kapható már, a közkedvelt Natur Terra gyártását azonban megszüntetik, ezért abból már csak néhány üveggel van. Helyette lesz egy nagyon különleges készítményünk, amely még gyártás alatt van. A talajkezeléseket csak 10 fokos talajhőmérséklet felett lehet megkezdeni.
Élő, hasznos rovaraink közül ragadozó atkák legközelebb jövő januárban lesznek elérhetők. Most azonban már kaphatók a kétpettyes katicáink. A lepkehernyók elleni mini petefürkészek először május közepén érkeznek.
Újabb karantén kórokozó a kertekben
Tavaly a vírusok okozták a legnagyobb gondokat a paprika, paradicsom és burgonyatermesztésben. A csucsorfélék, vagy solenaceae közé tartozó növények Közép- és Dél Amerikából származnak és mivel az egész világon termesztik őket, ezért globális kórokozók sújtják őket.
Ismét megérkezett hozzánk egy ilyen, mégpedig egy baktérium, a Ralstonia pseudosolanacearum.
Elsősorban fertőzött szaporítóanyaggal, vetőmaggal, vetőgumóval, vagy palántával terjed, de sajnos a szokásos vektorok a repülő szívókártevők ezt is viszik. Az AMAZON mikrobiális készítmény jó eséllyel segít megelőzni a fertőzést, ha egészséges vetőmagot használunk.
Nagyon sok összeesküvés elmélet terjed ezzel kapcsolatban is, az azonban biztos, hogy egyaránt sújtja a termelőket és a hobbikerteseket.
A saját vetőmag visszafogás továbbra is lehetséges, csak az alapvető szabályait kell betartani és nem lesz fertőzött. Kiinduló fajtáknak mindenképpen javaslom a biodinamikus vetőmagjainkat, melyek kifejezetten erre valók és előállításuk során dupla ellenőrzésen esnek át. Egyrészt az osztrák növényegészségügyi hatóság, másrészt az Ökogarantie bio ellenőrző szervezet végzi az ellenőrzést.
Szennyezések
Évről évre többen keresnek meg, azzal, hogy egy mesterember, vagy saját férjük véletlenül (nemtörődömségből) vegyi anyagokat öntött ki féltve óvott biokertjükbe.
Ilyenkor megoldást várnak tőlem, hogy segítsek semlegesíteni a mérgeket és megszüntetni a kárt.
Van egy jó hírem és egy rossz. A jó hír, hogy általában szerves anyagokról van szó, amelyeket a mikrobák egy idő után lebontanak. A rossz, hogy addig mindent megölnek.
Sajnos a környezetszennyezés kicsiben és nagyban is ugyanolyan… soha nem tudjuk meg nem történté tenni. Ilyenkor kezdjük etetni a mikrobákat! Mulcsozzunk és oltsuk be mikrobákkal többször (a nálunk kaphatók közül erre az AlgilBio lehet jó). Persze azon a részen jó ideig ne termeljünk fogyasztásra semmit.
Még a glifozátokra is igaz ez, mert a természet megújuló ereje hatalmas és bárhogy irtjuk, visszatér az élet… pont ezért tévút minden ami „irtás”, ilyenkor csak helyet adunk valami másnak, ami sokszor rosszabb, mint amit kiirtottunk.
NEMAStarral a lótücskök ellen
Eddig minden magazinban írtam, hogy még ne kezdjünk talajkezelésekbe, azokhoz ugyanis megfelelő hőmérséklet kell. Pont ezért nem is lehetett kapni ezeket a készítményeket.
Most azonban megérkeztek, lehet vásárolni, venni-vinni… de! Továbbra is mondom, hogy a gombák és baktériumok 10 fok, a hasznos fonalférgek 12 fok alatt nem „dolgoznak”. Itt pedig a talaj hőmérsékletéről beszélek, ami csak lassan követi a levegőét, tehát az időjárást figyelve, ez sok helyen odébb van még!
A fóliasátrakban, üvegházakban és a könnyen melegedő homoktalajokon már megjelenhet a lótücsök, ezért ellene már el lehet kezdeni a védekezést a NEMASTAR hasznos fonalféreg készítménnyel.
Fontos ismerni a működését, mert csak úgy tudjuk hatékonyan használni. Túl drága ahhoz, hogy rosszul csináljuk!
Először is készítsük elő a veteményest, mintha már kiültetnénk a palántákat, sőt akár egy-két „csali” palántát ki is tehetünk. Aztán figyeljünk és ha megjelennek, akkor arra a részre ahol járkálnak, ki kell öntözni a NEMASTART. Ez egy fehér porszerű anyag, amelyet felhasználásig 1-10 fokra hűteni kell. Langyos vízbe tegyük, majd öntözőkannával juttassuk ki, folytonos keverés közben. Legjobb ha a friss lyukakba is öntünk.
Ezek rendkívül szelektív paraziták, amelyek KIZÁRÓLAG a lótücsök és a mocskospajor élősködői, semmi mást (gyerek, kutya, háziállatok, hasznos élőlények, növények) nem bántanak.
A célszervezetekbe jutva megbetegítik azokat. Az elpusztult lótücsökben felszaporodnak és kirajzanak. Ez a folyamat addig zajlik, amíg találnak újabb lótücsköt. Ha elfogynak az adott élőhelyről, akkor elpusztulnak a hasznos fonalférgek is, mert nem találnak táplálékot.
Fontos, hogy a talajban csak a felületi vízrétegeken „csúszkál”, így a lótücsköket, csak nedves talajban képes megtalálni!
Nagyobb felületek megtisztítására a nagy kiszerelést és lótrágyás csapdázást javaslunk.
Poszméhek
Furcsa lehet, hogy egy kiskertbe olyan méheket telepítsen valaki, amelyek nem termelnek kinyerhető mézet. Pedig a Földi poszméhekkel pont ez a helyzet.
Tulajdonképpen a népnyelv dongóknak nevezi őket. Ezek a duci, szőrös jószágok ugyan nem adnak mézet, de hihetetlenül jól poroznak és nem nagyon kószálnak el. Egyáltalán nem bántanak senkit.
Mivel egyre kevesebb a beporzó rovar, éppen időszerű egy ilyen cuki méhecskét házikedvencként tartani.
A célunk, hogy a kaptár életének végére (3-4 hónap) kineveljenek olyan anyákat, amelyek a közelben (például egy ökológiai sövény bolygatatlan aljában) valódi földi kaptárat építenek és megtelepszenek.
A következő videóban bemutatom a telepítésüket:
Konténeres gyümölcsfákról
Minden évben kiválasztom a legjobb, biotermesztésre alkalmas fajtákat és azokból ültetünk jó nagy cserepekbe néhányat. Utána éveken keresztül neveljük és védjük őket. Ma már ültetéskor mindegyiket betelepítjük ragadozó atkákkal, kapnak erősítő gyógynövényes kezeléseket és természetesen élő gombák elleni anyagokat. Amikor pedig kártevő invázió jön, akkor is csak bio készítményeket-módszereket használunk ellenük.
Jelenleg az egy és két évvel ezelőtt beültetett gyümölcsfáinkat lehet megvásárolni, melyek már teremnek. No azért még nem ezekről fognak lekvárt befőzni, de kóstolni már lehet (persze ami le nem fagy a jövő héten).
Mivel biósok vagyunk ezért a cserepeikben föld van, ami nehéz. Ez jó a fáknak, de annál rosszabb a szállítónak. 10-30 kilósak a földlabdák, ezért futárcég nem viszi ki. Budapesti telephelyünkről vihetők el.
Egyelőre kertészünk azoknak tudja kivinni, akiknek amúgy is dolgozik, de tervezzük a Budapest- és Balaton (északi oldal) környéki egyedi áras szállítást, ezért aki másképp nem tudja megoldani, az írjon a biogyomber@gmail.com email címre, de ez a Biokiskerttől független.
Gyümölcs Nyílt nap
Eladósorba kerültek tavalyi konténeres termő fáink és hamarosan megérkeznek cserjéink. Immár minden élő fásszárú növényünk Dunaharaszti telephelyünkre kerül. Hamarosan én is oda teszem át székhelyemet.
Szeretnék kialakítani egy olyan biokertészeti bázist, amelyet minden biokertész magáénak érez kicsit. Ahol jó időnként összejönni, körülnézni, beszélgetni, eszmét cserélni, tanácsot adni és kapni, segíteni egymásnak.
Budapesti telephelyünk marad és továbbra is ott zajlik majd a rendelések feldolgozása, feladása és átadása, de a kereskedelem és a biznisz nem cél, hanem eszköz, és most jött el az idő, hogy átadjam a helyem ebben a szegmensben nálam sokkal profibbaknak.
Végre eleget foglalkozhatok a biokertészkedéssel, biológiai növényvédelemmel, újraindíthatom a helyszíni szaktanácsokat, élő tanfolyamokat és a termelői tanácsadást. Kollégáim pedig biztosítják azt a stabil hátteret, amellyel el tudunk látni mindenkit az ehhez szükséges termékekkel.
Indításként Húsvét és a hidegek után április 20-án csütörtökön 10 órától Gyümölcs Nyílt napot tartunk Dunaharaszti telephelyünkön az Árnyas u. 14 szám alatt.
Magam fogok gyümölcsfákat, bokrokat ajánlani és elérhető lesz sok-sok fűszer- és gyógynövényünk, valamint hasznos virágaink. Természetesen fő tevékenységemet jelentő biológiai növényvédelmünkről is szó lesz, adok tanácsokat és a helyszínen lehet majd vásárolni legfontosabb, aktuális készítményeinket.
Szeretettel várok mindenkit!
A levéltetvekről
Minden évben leírom, hogy a levéltetvek a biokertek zooplanktonjai, azaz nem működne nélkülük a kerti ökoszisztéma. A mai magyar „konvencionális kertészet” számára ez annyira érthetetlen, hogy legszívesebben agyon is csapnának érte, pedig igaz.
Mivel a legtöbb ragadozó rovarunk fő, vagy alternatív táplálékai a levéltetvek, ezért hiába várjuk tőlük, hogy bejöjjenek a kertünkbe és ott védjék a növényeinket a levéltetvektől, amikor azokat már mind egy szálig elpusztítottuk…
Létre kell hozni egy olyan egyensúlyt, amelyben csak a haszonnövényeinket védjük a levéltetvek ellen, de csak ha muszáj.
No, de mikor muszáj?
Vannak olyan levéltetvek, amelyek annyira agresszívek, hogy el is tudják pusztítani a növényt. Ilyen például az utóbbi két évben megjelent kajszi levéltetű. Ellene most sziromhullás után azonnal permetezzünk, mégpedig a bio nagyágyújával a NeemAzallal.
Erős levéltetű fertőzés esetén, hogy ne gyengüljön le túlságosan a növény, gyérítsünk valamilyen narancsolajos készítménnyel. Sokféle van nálunk is, jelenleg én a Boroilt szeretem legjobban, mert nem minősül növényvédő szernek, ezért futárszolgálattal is küldhető, fajlagosan olcsó és viszonylag kevésbé éget. Ez pedig fontos, mert emiatt nagyon kell figyelni a töménységre (30 ml/10 liter víz), a kijuttatás idejére (kora reggel, vagy este) és hogy virágokra ne kerüljön, mert azokat biztosan megperzseli.
Harmadik dolog, ami miatt mindenképpen be kell avatkoznunk, a vírusátvitel, ugyanis a kirajzó, röpképes anyatetvek viszik át egyik növényről másikra a vírusokat. Rajzás azonban ritkán van és ilyenkor csak a berepülő alakokat kell megfogni.
Ehhez sárga ragadós lapokat használunk. Ha észrevesszük, hogy sok „muslica” száll a levegőben, akkor az valószínűleg levéltetű, vagy liszteske, amelyet egy-egy detektáló sárga lappal tudunk azonosítani. Ha tényleg rajzásról van szó, akkor a veszélyeztetett növényállomány fölé tegyünk ki sárga ragadós lapokat, majd 7-10 nap múlva távolítsuk el, mert nem szelektív és a hasznos rovarokra is veszélyt jelent.
Minden más esetben hagyjuk a természetes „tetűfogyasztókat” jóllakni!
Legjobb, ha kifejezetten tetűmágnes növényeket is telepítünk, vagy meghagyunk. Hiedelmekkel szemben ezekről nem megy át a haszonnövényekre a tetű, hanem elvonzza őket azokról.
Tetűmágnes növények lehetnek margaréta félék, lóbabok, bodza, mályvacserje, stb.
Egyik legfontosabb tetűpusztítónk a kétpettyes katica, melyet kapni is lehet nálunk. Elsőre ez elég nagy hülyeségnek hangzik, hogy valaki olyan bogarakat vásároljon, amelyek el tudnak repülni, de az igazság egészen más.
Ezek őshonos rovarok, amelyek a hétpettyesek mellett éltek mindig is és nem zavarják egymást. Nagyon picik és rejtett életmódot folytatnak. A legfontosabb különbség azonban az, hogy míg a hétpettyesek egy generációt hoznak le, addig a kétpettyesek akár hatot. Ha pedig ehhez hozzávesszük, hogy szaporodásuk és fejlődésük hozzáigazodik a levéltetvek mennyiségéhez, akkor már érthető, hogy miért ennyire hatékonyak egy biokertben.
Nem repülnek el és ha csak kevés táplálékuk akad, akkor lelassítják a szaporodásukat.
Aki azonban kétpettyes katicát telepít a kertjébe, annak a táplálékról is gondoskodnia kell.
Az alábbi videóban mutatom be a kihelyezésüket:
Biokertészeti szolgáltatásaink a metszések után
Véget érnek a metszések, ezért lassan lehet jelentkezni magasított ökológiai dombágyás építéseinkre a biogyomber@gmail.com email címen.
Van még kapacitásunk biokertészeti szolgáltatásokra, például ökológiai gyep, sövény telepítésére, konténeres gyümölcsfa ültetésére, biológiai növényvédelmi kezelésekre.
Egyenlőre csak ezekhez kapcsolódóan helyszíni szaktanácsra is van lehetőség.
ökológiai gondolkodó
Minden évben egyre szuperebb biotermesztésre való bogyós cserjével bővül a kínálatunk. Két fő beszállítónk van. Az egyikük most kapott egy határozatot a természetvédelmi hatóságtól, amelyben megtiltják a feketeribizli és homoktövis alapfajok és kertészeti változatok egyedeinek Magyarországba behozatalát, birtokban tartását és adásvételét.
A határozatot a Pest Megyei Kormányhivatal illetékese hozta, mégpedig több természetvédelmi hivatalos szakvélemény alapján.
A szóban forgó fajok felkerültek a védett és fokozottan védett növény- és állatfajok, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001 (V. 9.) KöM rendelet 1. számú mellékletébe, ezért a Tvt. 42§ (3) c, pontja alapján a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a védett növényfaj egyedénekbirtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez, kertekbe történő telepítéséhez.
A homoktövis és feketeribizli fajok és kultúrváltozataik esetében ez magas természetvédelmi kockázattal jár, ezért csak a már birtokban tartott egyedek birtokban tartása engedélyezhető, a már meglevő egyedek adásvétele, cseréje, telepítése nem engedélyezhető.
Az indoklásban a Herman Ottó Intézet szakértői véleménye olvasható:
Mivel a kertbe kiültetett egyedek idegen állományból származnak, sok esetben a fajnak egy mesterséges szelekcióval létrehozott (nemesített) változatához tartoznak, így általuk a közeli természetes állományok genetikai beszennyezésének (hibridizáció), vagy a genetikai állomány teljes beolvadásának veszélye áll fenn.
Ennek alapján mostantól mi sem árusíthatunk sem homoktövist, sem feketeribizlit és minden hazánkban ilyen növényekkel kereskedő céget megbüntetnek.
No, de nézzünk a dolog mélyére:
Ezzel tulajdonképpen kettéhasadtam természetvédővé és emberszerető biokertésszé.
Könnyű ugyanis azt mondani hogy hülye volt a hatóság, ami leírt ilyet, de biológiai és ökológiai értelemben igazuk van. Tényleg annyira lecsökkent a hazai vad feketeribizli és homoktövis állomány, hogy kipusztulhat. A nemesített fajták pedig annyira már eltérnek genetikailag a kiindulótól, hogy átkeresztezik porzás útján és megszűnik az eredeti faj, tehát később a nemesítők sem tudnak majd mihez hozzányúlni.
Jó néhány ilyen növényt ismerünk, amely így pusztult ki…
Másik oldalról viszont nem ismerek még olyan roboráló, egészségvédő anyagokat tartalmazó gyümölcsöket a mi éghajlatunkon, mint pont ez a két faj. Most olvastam róla, hogy a haszonnövények közül legmagasabb antocián tartalma a feketeribizlinek van, a homoktövist pedig még a bio zöldségleveknél is szoktuk használni a pH beállítására. Egyszerűen elképzelhetetlen nélkülük az egészséges bio táplálkozás. Az pedig hogy pont egy olyan nép legyen kénytelen külföldről vásárolni a termékeket, amelyik a világnak adta, hát nagyon igazságtalan.
Végül eljutottunk oda, hogy nekünk, mint embernek van-e jogunk a saját érdekünket védve kipusztítani más fajokat?
Amikor azt mondjuk, hogy kit érdekel, úgyis beszerzem és elültetem, fulladjon meg az a … természetvédő, akkor mennyivel vagyunk jobbak, mint az a bennszülött, aki megeszi az utolsó cserepesteknőst, mert éhes volt és ősapái is ezt ették…?!
Természetesen a határozat ellen fellebbezett az érintett, így még várunk a végleges döntésre, de jelenleg tilos ezeknek a fajoknak a forgalmazása.
Gyakorlati szempontból én azt tartanám elfogadhatónak, ha a hatóság pontosan megadná, hol vannak azok a vad feketeribizli és homoktövis állományok, amelyek védettek és azok rovar porozta távolságán belül megtiltani a nemesített növények tartását. Itt sajnos belép a teljes bizalmatlanság, mert a magyar hatóságok el sem tudják képzelni, hogy Magyarországon önkéntes módon betartsanak valamit az emberek. Ahogy pedig a kommenteket olvasom, valóban esély sincs rá, hogy saját érdekeiket csak icipicit hátrább szorítsák más fajok fennmaradásáért.
Úgy gondolom, hogy hőzöngés, összeesküvés elméletek és büntetések helyett el kellene indulnia egy nagyon komoly párbeszédnek ezekről a dolgokról.
Nem siránkozni kell a fajok kihalásáról és másokra mutogatni, hanem megérteni és megértetni az emberekkel, hogy milyen közel van hozzájuk és mennyire rajtuk múlik ezeknek a fajoknak a megmentése. A hatóságnak pedig alternatívát kell felmutatni, ahhoz, hogy az emberek el tudjanak fogadni bizonyos korlátozásokat. A világ minden táján akkor igazán sikeres a kihalás szélén álló fajok megmentése, ha megvédésük a közösség felfogható érdekévé válik.
Egy szó, mint száz:
Kapjuk össze magunkat és kezdjünk felelősen gondolkodni és cselekedni!
Mi, az ökoszisztémáért felelősséget érző biokertészek és a természetvédelemben dolgozó hatósági személyek egyaránt!
Tessék megosztani az emberekkel, hol vannak pontosan a kihalófélben lévő fajok populációi és utána lehet elvárni, hogy felelősen cselekedjenek.
Nettó marhaság úgy tiltani fontos növények telepítését, hogy felháborítsuk az embereket, mert így most mindenki rohan ilyen növényeket vásárolni és ha illegálisan is, de beszerzik. Ezerszer nagyobb bajt generál egy-egy ilyen meggondolatlan döntés és cselekedet, mintha nem csináltak volna semmit!!!!!!!!!!
Kertbaráti üdvözlettel:
Székely Gyöngyvér
biogazdálkodási szaktanácsadó