Környezet szennyezés a biokertekben
Aki biokertészkedik, úgy gondolhatja, hogy csak jót tesz a természettel, ez azonban nincs így!
Az ember csak egy, a sok faj közül a bolygón és a természet törvényei miatt a saját túlélésünket, szaporodásunkat tekintjük elsődlegesnek. Ezt minden élőlény így teszi. A baj, hogy az erőforrások végesek, mi pedig túl hatékonyan tudjuk kiaknázni a természetet.
Egy biokertész határokat szab és visszafogja magát. Azt a szintet azonban, ahol megáll, mindenki maga határozza meg. Még a legkisebb beavatkozással is megzavarjuk az éppen ott fennálló ökológiai egyensúlyt, szóval, aki valamit termel, az beavatkozik a természetes folyamatokba.
A biokertészkedésnek azonban szintjei vannak.
Az alapszint annyit jelent, hogy nem használunk műtrágyákat, kémiai növényvédő szereket, törekszünk a biodiverzitásra és javítjuk a talajt.
A legfelső szinten már inkább természetvédelem zajlik, ahol csak egészen extenzív termelés folyik.
Az alapszinthez tartozik az intenzív biogazdálkodás, ott termeljük a legtöbbet és ott van szükség a legtöbb beavatkozásra. Ilyenkor nemcsak a nagy üvegházi bio árutermelésre kell gondolni, hanem mondjuk egy magaságyásokkal és bogyósokkal telezsúfolt minikertre, ahol amúgy betartjuk a biotermesztés alapszabályait.
A mi technológiánk képes ezt kiszolgálni, de alkalmas a magasabb szintű rendszerekben is okszerűen kezelni a fellépő problémákat.
Fontos tisztában lenni az olyan másodlagos szennyezésekkel, mint például a különböző műanyagok használata. Sajnos az emberiség még most is, hogy elborítja a bolygót a műanyag szemét, tovább gyártja az olyan anyagokat, amelyek vagy soha nem bomlanak le, vagy mikroműanyagként kerülnek be a táplálékláncba és persze vannak olyanok is, amelyekből mérgező anyagok oldódnak ki.
Gondoljuk meg mit viszünk be a kertjeinkbe!
Most indítottunk egy kísérletet, melyben vettünk egy bárhol beszerezhető kiskerti fóliasátrat, elkezdtük használni és vizsgáljuk az anyagának a változásait, összetételét. (Természetesen az eredményekről írni fogunk.)
A talaj takarására, gyomelnyomásra használt anyagok is lehetnek veszélyesek. Kevesen tudják de néhol komoly légszennyezést okoz, amikor egyszerűen elégetik a földeken a talaj takarására használt fekete fóliákat, persze tilosban…
A biokertészek között népszerű kartonpapíros gyomelnyomás is lehet szennyező, ha olyan anyagokat használunk.
Ebben az évben fontos hangsúlyt helyezünk erre a kérdésre és sokat beszélünk majd róla a Biokiskert FB csoportban.
Rozi Rovata
Előzetesen:
Biokertész szaktanácsadónk Balassa Rozi mostantól állandó rovatot kap a Biokert Magazinban. Találkozhattok vele Budapesti telephelyünkön a rendelések átvételekor, nyílt napjainkon és tanfolyamainkon. Ő az adminisztrátora a Biokiskert FB csoportnak és az én bio fűszer-, gyógynövény kisokosom. Rábíztam miről ír, de reményeim szerint a dísznövények, virágok, gyógynövények lesznek a fókuszban, mert abban a legprofibb. Első cikke szerintem borzasztóan fontos dolgot vesz célba, amelyre kevesen gondolnak. Olvassátok figyelemmel!
Nitrátok a téli zöldségekben
A klímaváltozás pozitív hozománya, hogy bizonyos körülmények között már egész évben lehet a kiskertekben saját zöldséget termelni. Az utóbbi időben egyre nagyobb népszerűsége van a téli termesztés próbálgatásának a kiskertekben. A legnépszerűbb téli zöldségek a levélzöldségek vagy az áttelelő gyökérzöldség fajták.
Azonban egy dologra érdemes odafigyelni, hogy az említett két csoport hajlamosabb a leginkább a nitrát felhalmozódásra, melynek borús, hideg időben sokkal nagyobb a veszélye. Amíg a talajban van nitrogén, addig a növény a vízfelvétel folyamán azt is felveszi, majd a téli csekély fényellátottság és hideg idő hatásásra belassult fotoszintézis miatt nem épül be a szerves anyagokba, hanem nitrát formájában felhalmozódik a növényben.
Annak érdekében, hogy a kockázatot a legalacsonyabbra csökkentsük, csak pár dologra kell odafigyelni. A hideg téli időszakban a zöldségeket soha ne szedjük hajnalban, a szüretet időzítsük a déli legmelegebb órákra. Nyár végétől csak csökkentett mennyiségben juttassunk ki szerves trágyát a téli termesztésre szánt ágyásokba. Használjunk Kelaterra granulátumot, mert az segít a növényeknek az optimális tápanyagfelvételben, azaz arányaiban csökken a nitrátfelvétel.
Igyekezzünk minél jobb fényellátottságú helyet választani a kertben!
A nitrát tartalom a vastagabb növényi részekben a magasabb. Fogyasztás előtt a levélzöldségekről vágjuk le a levélnyeleket, vastagabb ereket, a gyökérzöldségeknek vágjuk le a gyökérnyak felöli végét, addig amíg zöldes elszíneződést látunk. Ha erre a pár dologra odafigyelünk, biztonsággal fogyaszthatjuk kertünk téli terméseit.
A magas nitrát-tartalmú zöldségek közé tartozik pl. a spenót, a retek, a petrezselyemzöld, a salátafélék, a karalábé, a sárgarépa, a cékla és a mángold.
Felnőtteknél a nitrátmérgezés nagyon ritka, azonban csecsemőknél kifejezetten veszélyes lehet. Az ő szervezetükben még nincs kialakulva a megfelelő enzimrendszer, ami a nitrát átalakításáért felelős, ezért esetükben magas kockázata van a mérgezéses tünetek kialakulásának.
Miből neveljünk palántát?
A helybevetés a legjobb, amit egy növénnyel tehetünk és meg is hálálja, ha hagyjuk.
Csírázáskor minden növény elindít egy gyökércsírát, amely elindul egyenesen a „Föld középpontja” felé… és ez nem vicc! A jelenséget pozitív geotropizmusnak hívják és a gravitáció irányítja. Az űrben nevelt növények másféle gyökérrendszert nevelnek, mint itt a Földön.
Itt a gyökércsíra addig növekszik lefelé, amíg nem ütközik komoly akadályba, meg nem sérül, vagy el nem éri a genetikailag kódolt méretét. Minél mélyebbre jut, annál több vizet és tápanyagot képes felvenni természetes módon a talajból, annál erősebb és egészségesebb lesz.
Palántaneveléskor egészen biztosan meg fogjuk sérteni a gyökércsíra végén levő sejtréteget a merisztémát, mert először az éri el a nevelőedény alját és a legkisebb súrlódásra (pl. amikor kivesszük a cserépből) is megsérül. Ilyenkor leáll a növekedése, másodlagos gyökerek jönnek létre és inkább vízszintesen terjeszkednek.
Ez az oka, annak a jól ismert jelenségnek, hogy a tavalyról elszóródott paradicsom magokból erősebb növények fejlődnek, mintha ugyanabból palántát nevelnénk.
Mindezt azért mondtam el, mert a palántanevelés nem a legjobb módja a biokertészeti növénytermesztésnek, csak akkor csináljuk, ha arra valós okunk van rá!
Ilyen ok lehet, a hosszú tenyészidő és magas hőösszegigény.
A következő növényeknél fordul ez elő:
melegigényes ázsiai levélzöldségek (pl. perilla, amarant, malabárspenót)
egyes virágok, fűszer– és gyógynövények
A korábbi termés eléréséhez hagyományosan palántát nevelhetünk még a következő zöldségfélékből:
paprikák, paradicsomok, tökfélék, uborkák, zellerek, káposztafélék, saláták
Fontos tudni azonban, hogy fészekbe, végleges helyükre vetve nem sokkal később teremnek, mert behozzák a palántából fejlődőket.
Palántanevelés kezdete
Minden évben elmondom, hogy hiba túl hamar kezdeni a palántanevelést, de jól tudom, hogy ilyenkor mindenki „túlmozgásos”, alig várjuk a tavaszt.
A különböző fajok melegházi palántanevelési sorrendje mindig ugyanaz, attól függően, hogy melyiknek mennyi a hőösszeg igénye, azaz egyrészt milyen hőfokra van szüksége, másrészt mennyi időt vesz igénye, mire kiültethető fejlettségű lesz.
Az egyes fajták tenyészidejének hossza „kőbe vésett” dolog, ún. fajtajelleg, tehát elég könnyű visszaszámolni belőle. A biodinamikus vetőmagjaink leírásánál ezt általában meg is találjátok.
A különböző vetőmag tasakokon rajta levő vetési időpontok sajnos nem követik sem a klímaváltozást, sem a földrajzi helyet, sem pedig a termelési formát.
Én igyekszem ezen változtatni és minél több helyen publikálni az egyes zöldségek jelenlegi, hazai klímaállapotra állapotra adaptált vetési idejét és az abban rejlő lehetőségeket.
Ezt ma már az általunk forgalmazott ReinSaat vetőmagok tasakjától, a webáruházi leírásukon keresztül eddig a magazinig sokfelé megtaláljátok.
Szeretném felhívni a figyelmet a még elérhető nagy gyűjtőre is a Biokiskerten, ahol 5 nagy termesztési időszakra bontva szortíroztam a nálunk kapható összes (bio- és vegyszermentes) vetőmagot.
A vetésidő szerinti válogatót tehát érdemes még most használni a rendeléshez ITT
Ahhoz, hogy az egészet teljesen megbonyolítsam, azt kell mondanom, hogy a hagyományos szabadföldi síkműveléses ágyáshoz képest a palánták kiültetési ideje óriási eltérést mutat az ökológiai ágyásokban (mélymulcs, ökológiai magaságyás, stb.) és a különböző takarásos technológiákban (fátyolfóliától, valpinin keresztül a fűtött üvegházakig).
Utóbbiakban akkor termelnek, amikor akarnak, a dolog viszont olyannyira mesterségessé válik, hogy bionak már nem nevezhető és fel kell készülni rá, hogy a növények, kártevők és kórokozók is másképpen viselkednek bennük.
A többi, bióhoz adaptálható rendszerben viszont eltérnek a visszaszámolt palántanevelési idők.
Mint mondtam, az előző cikk sorrendjében vessetek, de a következő kezdéssel:
Elsőként a temperált hajtatásba kerülő növények magját vessétek el, ilyenek tipikusan a valpinik és komposztkazános fóliák, ahol a letermésig ottmarad majd a növény. Ezt már most kezdhetitek, de világítási program és ledlámpák nem ártanak hozzá.
Utána következnek a takart ökológiai ágyások (fóliasátrak, üvegházak). Ezek a bomláshő miatt kezdhetők korábban. Én február elején kezdem vetni az ide kerülő palánták magjait.
Február közepén a hideghajtatás palántái következnek.
A simán, szabadföldi síkműveléses ágyásokba kerülőknél viszont csak március elejétől kezdem a palántanevelést.
Ízelítő Reinsaat fajtáinkból:
2025-ben nagyon sok újdonságot hozott ki a ReinSaat a biodinamikus fajták közül. Én azonban inkább olyan ízelítőt szeretnék adni, amelyben főként a már jól ismert, hazai biokerti termesztésben már bevált fajtákat mutatok be, hátha valaki még nem próbálta ki őket.
Elsőként olyanokat javasolnék, amelyekből legtöbben palántát szoktak nevelni:
A chilikről, paprikákról és ázsiai levélzöldségekről már volt szó az előző számban.
Koktélparadicsomok közül nagy kedvenc a MiriMiri. Óriási termésmennyiségre képes, ha megkapja amire szüksége van. Jó, komposztos talajba, öntözéssel és kéthetente Amazonnal permetezve lekörözi az összes többi koktélt. Hatalmas, egyszerre érő fürtjei miatt a biogazdálkodók intenzív termesztésben legtöbbször ezt választják. Az Anabelle és a Donatellina pedig a hobbikertesek kedvenc koktélparadicsomai. Ezekre jött a legtöbb pozitív visszajelzés, ami az ízüknek és az ellenállóképességüknek szól. Kicsit kevesebbet teremnek, mint a Mirimiri, de kevesebbel is beérik. Átlagos biokerti talajon is jól elvannak és édesebbek.
A klasszikus, piros, gömbölyű, középméretű paradicsomok között a hobbikertészek egyértelmű favoritja a Hellfrucht. Hatalmas növényt nevel, amihez támrendszer szükséges. Kilóra csak a Ricca tud többet nála, de lédússága miatt a Hellfruct egy igazi 2 in 1, mert lének eltenni ugyanolyan jó, mint frissen megenni. Amazonos permetezés mellett teljesen elkerülhető vele az összes gombabetegség.
Harmadik fontos hasznosítási irány a paradicsomnál az aszalás és püré készítés. Ehhez nagyon aromás, nem túl édes, magas szaárazanyag tartalmú fajták valók. A ReinSaat biodinamikus fajtái közül nekem nem is kérdés, hogy erre a Roma striée a legjobb.
A padlizsánok nagyon fontosak a biokertek gasztro világában. Sokféle felhasználásuk népszerű. Rakottan, töltve elsősorban a hosszúkás olasz fajtákat használják, például a Violetta lungát. Krémekhez a nagyokat, amelyekből a sötétlilák (pl. Nala) és cirmosak (pl. Tsakoniki) pont egyforma tulajdonságúak.
Földicseresznyék, tomatillók közül legnépszerűbbek az édes fajták, például a bőtermő Schönbrunner Gold, a nagybogyójú Mollys, és a különleges alakú Queen of Malinalco,
Ázsiai- és kígyóuborkákból érdemes palántát nevelni, mert elég hosszú a tenyészidejük és igénylik a sok meleget. Itt a tavalyi TOP fajták a Yoko, a Tanja, a La Diva és a Beth Alpha snack uborka voltak.
A görögdinnyék szintén olyan kabakosok amelyeknek több idő kell a termőre fordulásig, ami nem csoda, hiszen Afrikából származnak. Itt messze a Crimson Sweet a kedvenc, én is ezt vetek már harmadik éve, nem véletlenül.
A sárgadinnyék és az uborkák közös őstől származnak Ázsiából. A közös ős legjobb bizonyítéka egy újrafelfedezett ősi fajta, az Armenian striped. Hihetetlen gyümölcs, amely hatalmas hosszúkás alakú uborka-dinnye. Amíg zöld, addig egy nagyon finom, aromás kígyóuborka, amikor besárgul és eléri a biológiai érés állapotát, akkor egy szuper édes, illatos sárgadinnye lesz belőle.
Hozzám különösen közel áll ez a fajta, mert amikor Reinhilde a nemesítés során el volt keseredve attól, hogy a lisztharmat brutálisan elkapta és kezdett lemondani róla, akkor jelentem meg, hogy teszteljük le valamin az AMAZON-t. Mondtam, hogy próbáljuk ki ezen is és az esélytelenek nyugalmával lepermeteztem. Az összes tavalyi AMAZON zöldségkísérletünkből ez volt a leglátványosabb, eltűnt a lisztharmat, turbóra kapcsolt a növény és brutális termésmennyiséget hozott. Azóta az Armenian striped-hez mindenkinek javasolja a használatát.
Hidegtűrő káposztafélékből és salátákból is sokan palántát nevelnek, ami nem a legjobb verzió, de érésgyorsítás szempontjából megértem. Közülük különösen alkalmasak erre a
karalábék, karfiolok és brokkolik.
Hajtatásra elsősorban a Blaro–Lanro duót ajánlom, amelyek egymás színpárjai. A karfiolokat azért szokták sokan előnevelni, mert így elkerülhető a legdurvább nyári UV sugárzás, ami égeti a fejeket. Ilyenkor minden fajta tökéletes, legnépszerűbb a Goodman és a Neckarperle.
A Leonora, Limba és Ramoso Calabrese brokkolik is tökéletesen működnek extra korai termesztésben, akár fólia alatt is.
Nem palántanevelésre, de korai helybevetésre érdemes már most beszerezni a retkeket, sárgarépákat, petrezselymeket, ázsiai levélzöldségeket, hidegtűrő salátákat, spenótokat.
Retkek közül kicsi, de extrém korai a Cherry belle, amely a legnépszerűbb fajtánk. 30 nap alatt kész van és már a tavasszal visszafogott mag ősszel felhasználható. A Rudi hónapos retek néhány nappal hosszabban fejlődik, de a gumó jóval nagyobb méretű.
Egészen korán vethetők a gyökérzöldségek közül a rövid tenyészidejű sárgarépák és petrezselymek. Az elsőből a legnagyobb klasszikust, a ReinSaat saját nemesítésű szuper sárgarépáját az Olinát ajánlom. Ebben az évben szupernél szuperebb új sárgarépa fajták kerültek be a szortimentbe, de nem lesz könnyű ezt a bőtermő, strapabíró, hihetetlenül finom fajtát túlszárnyalni.
A petrezselymeknél kicsit más a helyzet. Itt a nagy klasszikus (ami miatt én egyáltalán megismertem a ReinSaat magokat) az egyszerű félhosszú helyett most egy új fajta a Kinsky jött be. Ezt a régiből nemesítették, amelynél főleg a nagyobb, jobb minőségű lombozata miatt jobb. Mindenképpen érdemes ezt venni biotermesztésre! Ezerszer jobb a csírázása és a toleranciája a talaminőségre, mint bármelyik konvencionális fajtának.
A spenótok a leghosszabban vethető zöldségféléink, amelyekből szinte mindig találunk olyan fajtát, amelyiknek alkalmas éppen az időjárás. Most a hidegtűrőkön van a sor, közülük is a Verdil téli óriáson, amelyet akár szabadföldbe is vethetünk tél közepén. A Matador a legnagyobb Jolly Joker, amely mindenhol jól érzi magát tavaszi és őszi időszakban egyaránt. Ebből is elég egyszer vásárolni, mert utána már arra az évre is fogható vissza mag. Termésmennyiségre a Butterflay tud a legtöbbet, de őt igazából márciustól érdemes elvetni.
A hidegtűrő saláták igazi sikertörténetek a biokertekbe, mindenképpen ajánlom kipróbálásukat, már csak az egészségünk miatt is, hiszen a legnagyobb “zöldéhség idején tesznek jó szolgálatot.
Kiemelném a Téli porcsint és a VIT madársalátát, amelyek valóban egész télen szedhetők egy sima fátyolfólia alól is. Az Oriental mixet pedig azért ajánlom, mert sokféle ázsiai saláta (levélkáposzta) kipróbálható vele egyszerre és vágható tépősalátaként sűrűn vetve, szemenként vetve fejesként is szedhető, sőt, palántát is nevelhetünk belőle.
Ezek azok a zöldségfélék, amelyeknél remekül alkalmazható bármilyen takarásos technológia az extrém korai termesztéshez.
Érdemes tudni, hogy a retkek, spenótok, saláták, répák vetőmagszáma igen magas (mint máshol a nagy kiszerelés) a ReinSaatnál, úgyhogy megéri venni belőlük.
Palántaföld
Biotermesztésben alapvető fontosságú a baktériumflóra szerepe. Egy biokert, biogazdaság ökológiai egyensúlyának beállása egyet jelent egy egészséges, stabil baktériumflóra kialakulásával.
Az oda kikerülő palánta akkor lesz képes zökkenőmentesen adaptálódni a környezethez, akkor nem éri kiültetési stressz, ha már kikeléskor találkozik a kert talajával.
Ez az oka, hogy a biopalánták földjéhez mindig keverjünk a kerti talajból és soha ne „sterilizáljuk”.
A profik már év közben is gyűjtik a legjobb kerti földet a vakondtúrásokból. Aki ezt elszalasztotta, az fagymentes időben keressen olyan helyet a kertben, ahol nem voltak beteg zöldségek.
Legjobb kombináció a saját komposzt, kerti talaj és valamilyen természetes lazító anyag keveréke.
Erre a célra ajánlom nagy szeretettel az Omega perlitet, amelyből 1 m3 palántaföldhöz 75 litert is adhatunk.
A megfelelő komposzt elegendő tápanyagot tartalmaz, ezért trágyát csak módjával használjunk! Az Agrinnal készült komposzthoz teljesen felesleges adni.
A darabos, nem eléggé érett komposzthoz ilyenkor is érdemes adni Agrint, hogy a mikrobák ne a növények elől vegyék el a nitrogént.
Ahol nem tudunk jó minőségű kerti talajt szedni, ott helyettesíthetjük homokkal, vagy vásárolt bio palántafölddel, de ilyenkor nekünk kell kialakítanunk megfelelő baktériumflórát. Erre én a gilisztahumuszból előállított, természetes Algilbiót javaslom, amelyből elég 1 m2-hez 0,5 liter. Vásárolt komposzt esetén is javaslom a használatát.
Utolsó hozzávaló a bio palántaföldhöz a Kelaterra granulátum, amelynek három csodás hatása van:
Az első hogy felvehető formába teszi a tápanyagokat, így a növény ki tudja válogatni azt, amire szüksége van, akkor is ha nem optimális arányokban vannak jelen a palántaföldben.
A második, hogy így a talajmikrobák számára is elérhetővé teszi azokat.
A harmadik pedig, hogy felvehetetlenül nagy molekulává köti meg a nehézfémeket, melyeket nem tudnak felvenni élő sejtek, így kivonja a körforgásból és „méregteleníti” a talajt.
Ez a tulajdonsága felbecsülhetetlen szennyezett városi, vagy műtrágyázott talajokon, illetve vásárolt komposztoknál, ahol ismeretlen az alapanyag. Budapesten például a közterületen begyűjtött faleveleket komposztálják… el lehet képzelni az ólom és kadmium tartalmukat a belvárosban…
Fontos elmondanom, hogy nem véletlenül tartjuk HUMAN néven emberi táplálékkiegészítőinket, többségükben ugyanezek a huminsavak vannak és ránk is ugyanezek hatnak. Alaptermék a Huminikum, amelyet szeretettel ajánlok mindenkinek, aki nem csak bioélelmiszert fogyaszt.
Csávázásról
A csávázás egy nagyon rosszul csengő szó, amelyet leginkább a kémiai növényvédőszeres cégek használnak. Azt jelenti, hogy a vetőmagokat kezelik valamivel, amelytől azok jobban fejlődnek, vagy megvédik őket a kórokozóktól.
Szeretik elhitetni, hogy ez a kémiai növényvédelemnek „köszönhető” és csak ők használják, ez azonban nagyon nem így van, csak a terminológián kell változtatni.
Amióta az ember elkezdett növényt termeszteni és rájött, hogy magból fejlődik ki, azóta próbálja javítani a csírázást, életképességet és a termést, aminek első lépése a magok kezelése. Tudományos ismeretek híján eleinte tapasztalati úton dolgoztak és sokszor természetfeletti erőknek tulajdonították a felfedezéseket.
A ráolvasástól gyorsan eljutottak, az előcsíráztatásig és a mikrobiológiai kezelésekig. Ilyen például a növényi levekbe, vagy pl. tejbe áztatás, de a köpködve vetés, vagy a vetés előtti éjszakára magukra kötözés is ide tartozik.
A biotermesztésnek is megvannak a vetőmag kezelési eljárásai a legősibbektől a legmodernebbekig.
A konvencionális gazdálkodás azonban zsákutcába került, mert egyrészt már nem fejlesztenek új kémiai hatóanyagokat, másrészt pedig a természet védekezik és a kialakuló ellenálló kártevők és kórokozók miatt egyre hatástalanabbak a mérgeik.
Milyen csávázási eljárásokat, anyagokat használunk a biotermesztésben?
Alapvetően nedves és száraz csávázással dolgozunk.
Ősinek tekinthető eljárás a nedves csávázás, ami egyben előcsíráztatást is jelent. Nagyon hatékony, de macerás és el lehet rontani.
A lényege, hogy valamilyen bioaktív anyagot keverünk vízzel, abba 1-12 óráig beáztatjuk a vetőmagokat, aztán kicsit megszárítjuk (10-20 fokon max 12 óráig) csak azért, hogy szórható legyen és ne ragadjanak össze. Az egésznek a titka az idő. Ha túl sokáig áztatjuk, akkor ne kap elég oxigént, ha túl sokáig és/vagy túl magas hőfokon szárítjuk, akkor elhal a csíra.
Használhatunk erre sokféle anyagot, készítményt. Sokáig használtam nyers tejet, aztán növényi leveket, majd jött az EMbio, a Fitokondi, végül kialakítottam a jelenlegit, amelyben egy biodiverz, természetes baktériumflórát az Algilbiót keverem egy huminsavas készítménnyel a Kelaterra liquiddel.
Ez a növény immunrendszerét stimulálja, beindít egy egészséges talajéletet, ami segíti a csíranövény fejlődését és optimalizálja a tápanyagfelvételt akkor is, ha az adott talajban nem minden tápanyag található a kívánatos arányban.
Így kell használni:
A száraz csávázás egy új dolog a biogazdálkodásban, eddig ugyanis nem léteztek olyan élő készítmények, amelyek szárazan is használhatók lettek volna.
Elsők között kísérleteztem ezzel Magyarországon 2016-ban, melyről több diplomamunkát is írt egyik tanítványom. Ebben a Polyversum nevezetű régi mikrobiológiai készítményt használtam, amelyben egy hasznos gomba volt, oospórium formában, amellyel szárazan is stabil tudott maradni. Nagyon jók voltak az eredmények, ezért elindultam tovább ezen az úton és hatékonyabb mikrobákat kerestem. Utam a bacilus subtilisekhez vitt, végül pedig rátaláltam egy Amerikában újonnan felfedezett fajukra, amelyből elkészült az AMAZON nevű mikrobiológiai készítmény. Ezt por alakban, akár szobahőmérsékleten is el lehet tartani 2 évig és amint nedvesség éri, elkezd működni.
Az AMAZON maga a tökéletes biológiai csávázó anyag! Csak bele kell forgatni a magokat és már lehet is vetni. Olcsó, nagyon kevés kell belőle és sokmindenre használható.
Fantasztikus kísérleti eredményeink, videóink vannak róla, de ez a fotó mindent megmutat.
A csírázási eredmény akár duplázódhat is régi, vagy károsodott vetőmagoknál. Vannak visszajelzéseink, még beteg virághagymák „gyógyításáról is”, szóval a menthetetlennek látszó esetekben is adhatunk neki egy esélyt.
Az AMAZONban levő baktérium rögzül a maghoz és néhány hétig rajta él. Ez idő alatt ún. rezisztencia indukálást végez, ami olyan, mint egy védőoltás, amely jó ideig immunitást biztosít a fiatal növénynek. Ami az igazi újdonság, az a nitrogénmegkötés, ugyanis ez a mikroba képes a talajba kerülő levegőből is táplálni a csíranövényt, így a hajtás és gyökércsúcs fejlődését is gyorsítja.
Melegházak növényvédelme
A hajtatásnak nagyon sok formája lehet biotermesztésben is. Ami viszont egyforma bennük az a kártevők és kórokozók felszaporodása és a növények érzékenységének növekedése. Aki szeretné meghosszabbítani a növényei termesztését, annak olyan körülményeket kell teremtenie, amely a kártevők és kórokozók számára is kedvező.
Az általam kidolgozott biológiai növényvédelmi technológia itt is hasznosítható, de nem ugyanúgy, mint a szabadföldi, természetes termesztési időszakokban.
Minél rövidebb a periódus és minél kisebb az eltérés a valós klímától, annál kisebb a probléma, egyszerűbb a megoldás.
Az igazi, ha már eleve úgy alakítjuk ki a termesztőberendezéseket a melegházaktól az árnyékolókig, ahogyan a mi igényeinket tudják kiszolgálni. Ne ad hoc, az internetről kapott ötleteket próbáljuk megvalósítani, hanem előre gondoljuk végig, tervezzük meg, vegyük figyelembe a valós igényeket és lehetőségeket!
Ez is része legújabb tanfolyamomnak.
Az első a biokerti zöldségtermesztés és biológiai növényvédelem
Január 4-én szombaton 14-19 óráig budapesti telephelyünkön
Január 6-án vasárnap 14-19 óráig online
Január 7-én kedden és 8-án szerdán online két részre bontva az anyagot 18-20.30-ig
A második a biokerti gyümölcstermesztés és biológiai növényvédelem
Január 11-én szombaton 14-19 óráig budapesti telephelyünkön
Január 12-án vasárnap 14-19 óráig online
Január 14-én kedden és 15-án szerdán online két részre bontva az anyagot 18-20.30-ig
A harmadik a díszkertek ápolása és adaptálása a változó klímához, mérgek nélkül
Január 18-én szombaton 14-19 óráig budapesti telephelyünkön
Január 19-án vasárnap 14-19 óráig online
Január 21-án kedden és 22-án szerdán online két részre bontva az anyagot 18-20.30-ig
A negyedik a biokerti berendezések (ágyások, támrendszerek, árnyékolók, fóliák, stb.) kialakítása, használata és védelme
Január 25-én szombaton 14-19 óráig budapesti telephelyünkön
Január 26-án vasárnap 14-19 óráig online
Január 28-én kedden és 29-án szerdán online két részre bontva az anyagot 18-20.30-ig
Mind a négy tanfolyam a 2025 évi technológiánkat tartalmazza az alapokkal együtt, írott tananyaggal.
Jelentkezni a biogyomber@gmail.com email címen lehet. A tanfolyam díja változatlanul 20.000 Ft nettó
Fontos, hogy csak januárban tartom hobbikertészeknek ezeket a tanfolyamokat. Aki lemarad róluk, az legközelebb nyáron tud újra jelentkezni. Előzzük meg a biokerti problémákat, mert útközben már csak tüzet lehet oltani, ahogy megjelennek a kártevők és kórokozók!
Ragadozóatkák
Minden évben ragadozó atkáinkkal nyitjuk a biológiai növényvédelmi szezont. Évente több tízezer db-ot adunk el belőlük és aki már vett egyszer az általában visszatérő vásárlójuk, annak ellenére, hogy évekig fennmaradnak a növényeken.
Ennek négy oka van. Az első, hogy egy év alatt látványos a kezelt növények egészségi állapotának javulása, ezért mindig újabb növényeiken próbálják ki a kertészek. A másik, hogy terjed a híre. A harmadik, hogy olyan növényeken is hatásosnak bizonyul, amelyeknek nincs hibernációs időszaka (pl. szobanövények, dézsás növények), ezeken pedig egy év után elpusztulnak és újra kell telepíteni. A negyedik pedig, hogy még mindig sokan használnak kéntartalmú (bioban egyébként engedélyezett) permetszereket, a kénnek ugyanis atkaölő hatása van. Általában olcsóbb lemosókban, vagy lisztharmat elleni készítményekben lehet benne.
Nem véletlenül alakítottam ki a biológiai növényvédelmi technológiámat, hiszen, ha azt használjátok, akkor nem tudtok elkövetni ilyen hibát.
A Biokiskert kínálatát nem üzleti érdekeink alakítják, hanem elsősorban a technológiám fejlesztése. Amikor valami jobbat találok, mint az eddigiek, vagy bizonyos készítmények nem működnek együtt, akkor változik a technológia és a kínálat. Egy évtizede folyó fejlesztői munka eredménye a jelenlegi kínálat, ami a továbbiakban is változni fog. A rendszer bonyolult, minden-mindennel összefügg, ezért ne kérjétek tőlem, hogy mások által forgalmazott szereket „paszírozzam be” ebbe!
Ez egy inkubátor-fejlesztő cég, vaskemény bio elkötelezettséggel. A jelenleg nálunk kapható rovarkártevők elleni készítmények nyugodtan használhatók olyan növényeken, amelyekre feltelepítünk hasznos rovarokat. Vonatkozik ez a narancsolaj + szerves réz lemosó kombinációinkra. Persze annak ezek az atkák sem örülnek, ha a filc csíkot, amin kihelyezitek őket, jó alaposan átáztatjátok narancsolajjal, ezért célszerűbb a metszés-permetezés után kitenni, de a későbbiek során már nem fogja zavarni őket.
Ezek a ragadozó atkák először a bio gyümölcstermesztésben bizonyítottak olyan kártevő atkák ellen, mint például a szőlő-, vagy dió gubacsatka, illetve a takácsatkák. Utána kiderült, hogy az észrevehetetlen szívókártevők elpusztításával a különböző betegségek is jóval kevésbé fertőzik meg a növényeket, hiszen erősebbek és nincs fertőzési kapu.
Tulajdonképpen minden fa, bokor és évelő kúszónövény meghálálja.
Aztán észrevettük, hogy bár nem tartozik a faj célszervezetei közé, de a velük betelepített növényeken kategóriákkal kevesebb például a levéltetű. Feltételezéseink szerint, táplálékhiány esetén belekóstolhatnak a kisebb szívókártevők petéibe, ezzel rombolva a populációt.
Amikor pedig a citrusokra, leanderekre, különböző szobanövényekre is elkezdték használni az emberek, akkor robbanásszerű lett az érdeklődés.
Amit tudni kell róla, az hogy Európában őshonos faj, amelyet egy speciális ültetvényről fognak be és csak a természetes időszakában szaporodik.
Ez az oka, hogy csak ilyenkor rendelhető. Február közepén kapjuk meg hűtött filc csíkokon a hibernált mini ragadozó atkákat, amelyeket hűtve küldünk ki, vagy adunk oda. A webáruház automatikusan hozzátesz egy jégakkut, amelyet telephelyi átvétel esetén le lehet vetetni róla.
Ha folyamatosan 2-10 fok közé hűtjük, akkor áprilisig kihelyezhető. Ha viszont egyszer felmelegszik, akkor lemásznak a filccsíkokról és már nem tudjuk felhasználni.
A készlet adott, addig lehet rendelni, amíg tart. Amíg nem érkeznek meg, addig csak előrendelés lehetséges, ezért a kosárba nem lehet mást betenni. Egyebeket külön kosárban kell rendelni. „Összevárásra” nincs lehetőség.
Tekintsék meg az alábbi videót a kihelyezésükről:
Metszési szolgáltatásunk
Hosszú évek óta járjuk az ország biokertjeit és ápoljuk a gyümölcsfákat. Ezidő alatt nagyon sok kertet indítottunk el, hoztunk rendbe és ápolunk rendületlenül.
Legtöbben a tél végi-kora tavaszi metszéseket és hozzá tartozó lemosó permetezéseket bízzák csapatunkra. Még vannak szabad kapacitásaink, így várjuk szeretettel a megkereséseket. Mindenkinek adunk kertre szabott árajánlatot, melyet a távolság, a fák mérete, egészségi állapota és darabszáma határoz meg.
Az árban minden esetben benne van a koronaalakító és egészségügyi metszés, valamint a bio lemosó permetezés. Természetesen a kezelés után minden fára megadjuk a javasolt évközi kezeléseket és aki kéri, annak év közben el is végezzünk.
Jelentkezni a biogyomber@gmail.com email címen lehet, ahol kérünk címet (a kiszállási díj megadásához) és fotókat a fákról.
Kísérletek 2025-ben
Tavaly több országos kiskerti kísérletet is folytattunk nagyszerű eredményekkel, szuper fogadtatással.
Úgy döntöttünk, hogy ezeket folytatjuk, de egy sokkal szervezettebb, átláthatóbb formában, ezért hamarosan létrehozunk egy új oldalt, ahol meg lehet majd nézni, hogy milyen kísérletekhez milyen kerteket keresünk.
Köszönjük az eddigi részvételt!
Kertbaráti Üdvözlettel:
Székely Gyöngyvér