gondozásában, Székely Gyöngyvér szakmai irányításával készült.Egyre jobban kitolódik az őszi termesztési szezon
Amikor le mertem írni a Facebookon, hogy tulajdonképpen karácsonyig termelhetünk a veteményesben, akkor kaptam hideget-meleget, pedig valószínűleg igazam lesz.
Az éghajlatváltozásnak hajlamosak vagyunk kizárólag a rossz oldalát nézni (ami mondjuk nem csoda), de a biokertészek pozitív emberek, tehát örüljünk kicsit a megnyíló, új, őszi-téli termesztési szezonnak. Egyelőre nem arról van szó, hogy nem lesz fagy és elmarad a tél, de valószínűleg a hőmérsékleti minimumok nem fogják kifagyasztani a hidegtűrő zöldségeket és az évszakok eltolódása már akkora, hogy az ősszel vetett, kis hőösszegigényű, rövid tenyészidejű faj(tá)k simán termést hoznak az igazi tél megérkezése előtt, ami csak valamikor januárban várható.
A dolog jelentősen fokozható különböző takarási formákkal.
Aki olcsón és egyszerűen szeretné megúszni, annak jó hír, hogy a jó száraz falevél, vagy széna lazán a kis növények közé szórva már egész jó hatású a hidegtűrőknél a komoly fagyok (-5 alatt) megérkezéséig.
Ennél hajszálnyival drágább egy fátyolfólia beszerzése és egyszerűen a növényekre terítése (a szélére elég földet szórni, hogy ne vigye el a szél, de nem kellenek alá bordák).
Jómagam egyszerű műanyag bordákat szúrok be a magasított ágyás két szélébe és beborítom fóliával. Ilyenkor a -10 fokot is kibírják benne a hidegtűrő zöldségek, főleg ha hőcsapdás fóliát használok (ez 2-4 fokot jelent) ITT rendelhető: HŐCSAPDÁS Fólia magaságyásokra.
Általában ez minden fűtés nélküli zárt termesztőberendezésre igaz.
Szuper dél-amerikai találmány az indiánoktól származó valpini. Ez egy talajszint alatti olyan „pinceféleség”, amelynek a teteje fóliából készül. Ezekben nagyon ritkán megy fagypont alá a hőmérséklet. Egyre többen alkalmazzák a hazai hobbikertekben is, gyakran már hőszigetelt tetővel (pl. légkamrás polikarbonát). Nagy munka az elkészítése és nem is olcsó, de én a legjobb üvegháznak tartom.
A fűtés sem igazán ördöngősség, bár télvíz idején melegkedvelő zöldségeket termeszteni szerintem nemcsak pazarlás az erőforrásokkal, hanem a szervezetünk számára sem normális. Az európai embernek a bioritmusa az eredeti évszakrendszerre és növényekre alapozott. Nem februárban kell paradicsomot, cukkinit, vagy epret enni. Bízzuk a természetre az egészségünket, de kicsit azért rásegíthetünk az éghajlatváltozás előnyeire.
A fűtés is lehet ésszerű. Biokertészként nagyon jónak tartom a komposztkazánokat, trágyás melegtalpakat, de a csak fagyban üzemeltetett, kis szalmatüzelésű kályhák is jó megoldások.
Együttműködés a ReinSaattal.
Sokan tudják, hogy a Biokiskert immár 10 éve árusítja a ReinSaat biodinamikus vetőmagjait. Az elmúlt két évben a forgalmunk sokszorosára nőtt. Ennek okai között szerepel a biokertészkedés népszerűsége, az egyre szélesebb kínálat és a konvencionális vetőmagok minőségének romlása.
A ReinSaat tulajdonosa, vezetője és mai napig fő nemesítője Reinhild asszony évek óta jó barátom és egyre szorosabb a szakmai együttműködésünk. Ma már náluk teszteljük olyan fontos mikrobiológiai készítményeinket, mint az Amazon és AgriN, ők pedig ránk bízták a vetőmagjaik magyar nyelvű ügyfélszolgálatát.
Népszerűségünk növekedése természetesen meghozta a konkurenseket, akik persze nem rendelkeznek sem a mi tudásunkkal, sem pedig kínálatunkkal és az ügyfélszolgálatuk sem működik a ReinSaat felé.
Én azonban elkötelezett vagyok a biokertészet mellett és ahelyett, hogy harcolnék ellenük, kinyitottam a lehetőségeket feléjük a Much More Kft-n keresztül. Továbbra is fő célom, hogy minél többen használják ezeket az ellenálló, kiváló csírázású, biotermesztésre nemesített, visszafogható, biodinamikus vetőmagokat.
Reményeim szerint sok gazdabolt és más kereskedő cég fog élni a lehetőséggel és hamarosan mindenhol kaphatók lesznek ezek a csodálatos vetőmagok!
Segítjük őket tudásanyaggal, információval és közvetlen szakmai kapcsolattal a ReinSaat felé.
Másik, számomra ugyanilyen fontos dolog, hogy kiterjesztjük a ReinSaat működését Magyarországra. Egyrészt saját magunk teszteljük a fajtákat, hogy melyik, hol és hogyan alkalmas hazai termesztésre. Másrészt bevonjuk a biokertészeket ebbe a munkába a közösségi médián keresztül. Harmadrészt pedig bizonyos (kifejezetten hazai termesztésre szánt) fajták biogazdasági vetőmagtermesztését is elindítjuk Magyarországon, amihez hamarosan szigorúan minősített biogazdaságokat fogunk megkeresni.
Őszi-téli termesztésre alkalmas ReinSaat fajták
Sokan kérdezik, hogy mely fajták alkalmasak a tél alá vetésre. Ahogy az első cikkben írtam, már a fogalom átalakult és nem csak a fagyok érkeztével elvetett, majd tavasszal termő fajtákat értjük alatta, hanem az ősszel, sőt télen szedhetőket is.
Megpróbálok egy kis felsorolást közreadni a legfontosabb információkkal:
Az ázsiai saláták mindegyike alkalmas az őszi és a takart téli termesztésre. Ezek bordáskelek és borsmustárok, amelyeknek elképzelni sem lehet jobb időszakot, ilyenkor ugyanis nincs légköri aszály, hőstressz és földibolhák. A komoly fagy már árt nekik, de egy-egy talajmenti fagyot elviselnek. Amíg a hőmérséklet éjjel sem megy -5 fok alá, addig kinn maradhatnak. Idén a hosszútávú előrejelzések januárra teszik ezt. Persze a hazai meteorológia megbízhatósága nem az igazi, de ha csak egy nappal előtte szólnak, még mindig rá tudunk dobni egy fátyolfóliát, vagy egyszerűen betakarítjuk. Nagy előnyük, hogy bármekkora méretben fogyaszthatók.
Akinél pedig zárt termesztő berendezés van, az egész télen szedheti ezeket a finom zöldségeket mindenféle színben és formában.
ITT lehet válogatni közöttük:
Káposztafélék közül a Kaito és Atsuko kínai kelek elég rövid tenyészidejűek ahhoz, hogy őszi-téli termesztésre próbálkozzunk velük.
A borsók közül a cukorborsók alkalmasak az őszi termesztésre és aki augusztus végén-szeptember elején vetette, az most is szedi. Tél alá vetésre, csak bizonyos fajták alkalmasak, a ReinSaat kínálatából egyedül a Douce Provence. Ez azt jelenti, hogy ha novemberben elvetjük, akkor vontatottan kel és növekszik télen, majd tavasszal korán megtáltosodik és hetekkel megelőzi a kora tavasszal vetett borsókat.
A céklák nem tartoznak a fagytűrő zöldségek közé, az utóbbi években mégis télen szedtük be az utolsókat és a szeptemberben vetett céklák karácsonyra szépen megnőttek. Zárt termesztő berendezésekben általában szakaszosan egész télen vethetők és legalább zölddel együtt zöldséglevekbe, salátákba frissen fogyaszthatók.
A cikóriák és endíviák nem népszerűek Magyarországon, mert van egy kis kesernyés ízük. Némelyiknek jobban, némelyiknek kevésbé. Ez a bennük levő hihetetlenül egészséges ún. „keserűanyagoknak” köszönhető. Tulajdonképpen megszokhatók és olyan sok fajta áll rendelkezésre, hogy szerintem érdemes próbálkozni.Általánosságban elmondható, hogy minél több benne a lila szín, annál több antociánt tartalmaz.
Most a cikóriák és endíviák vannak a ReinSaat nemesítéseinek fókuszában a hidegégövi levélzöldségek közül. Mindegyikük alkalmas az őszi és takarásban a téli termesztésre.
ITT böngészhetők:
A melegkedvelő Római salátákon kívül minden saláta termeszthető az őszi időszakban, ilyen késői vetéssel azonban főként a fejessalátáktól, tépősalátáktól várhatunk nagyobb zöldtömeget, elsősorban takarás alatt.
Vannak azonban extrém hidegtűrő salátanövények, amelyek jó része évelő, vagy kétnyári. Ezek szabadföldön áttelelnek és amint jön egy kis meleg, már hajtanak is. Ide tartoznak a borbálafű, tengerparti (vagy szarvasagancs) útifű, rukkola, ehető árvácska, kerti zsázsa, nagylevelű zsázsa, madársaláta, VIT, téli porcsin, zamatos turbolya.
Hagymák közül vannak olyanok, amelyeket tél alá vethetünk. Legtöbbjüknél ezt dughagymáról tehetjük meg. Az ilyen hagymák a fagymentes időszakokban folyamatosan növekszenek, ezért náluk az enyhülő telek és a hosszú ősz egy folyamatos termesztést és szedést tesz lehetővé, főként zárt termesztő berendezésekben.
A karalábék között is vannak olyan hidegtűrő, rövid tenyészidejű fajták amelyek alkalmasak őszi termesztésre (ehhez szeptemberben el kell vetni) és egészen a komoly fagyokig földben tarthatók
Fűtetlen fóliában akár egész télen szedhetők. A palánta előnevelés tavaszra ilyen helyen biztosan sikerül. Legjobb fajta erre a Noriko, de jók az Azur Star, Lanro, Blaro is.
A nagyméretű mángoldok szabadföldön is áttelelnek, ha nincs extrém fagy, de olyankor is takarhatók egyszerűen száraz fűvel, vagy avarral. Fóliában egész télen szedhető, de újravetni, csak a tavaszi fagymentes időszakban érdemes. A Feurio, Magenta sunset és a Lucullus a legjobbak átteleltetni, de a Tre Colori is alkalmas rá.
Az összes hónapos retek szakaszosan vethető szeptember elejétől május elejéig. Takarás alatt egész télen szedhetők. Ide tartoznak a Cherry Belle, Rudi, Sora és Parat ReinSaat vetőmagok.
A korai petrezselymek és sárgarépák már mind áttelelhetnek ezen az éghajlaton, takarásban pedig szedhetők tavaszig. A gumós zellerek általában áttelelnek.
Az olyan metélőzöldségek, mint a snidlingek, metélőfokhagyma, metélőzeller, metélőpetrezselymek folyamatosan szedhetők fagymentes téli napokon, szabadföldön, sőt akár hó alól is.
Az áttelelés rekorderei pedig a hidegégövi spenótok, közülük is a Verdil téli óriás spenót.
No, de nézzük én mit vetettem idén tél alá:
Árnyékoló őshonos fák
Tavaly útjára indítottam „Gerillaerdész” mozgalmunkat, melynek keretében nagyon sok kocsányos tölgy csemetét adtunk ajándékba régi vásárlóinknak. Ez az a faj, amely őshonos az egész országban, ellenálló, kevéssé bántják a viharok. Szinte bárhol ültethetők (jogszabályi keretek között), bírják a strapát, sajnos azonban lassan nőnek.
Kínálatunkban található még néhány ilyen fafaj és továbbra is hozzuk-neveljük őket, mert úgy gondolom ezzel tehetek legtöbbet azért hogy a lakókörnyezetünkben is növekedjen a valódi árnyékoló fák száma.
Számomra elkeserítő az önkormányzatok és városlakók hozzáállása ehhez az ügyhöz. A frázisok szintjén mindenki környezet és természetbarát, de a valóban nagy, árnyékoló fákat simán kivágják mondvacsinált okokból. Vagy a járdát nyomja fel, vagy beteg, vagy egyszerűen csak rossz helyen van…
Persze látszatintézkedések vannak csőstül a cserepekbe ültetetett mini fáktól, a gömbkoronás törpésített változatokon át egészen az olyan kétméteres fém állványokig, amelyre kúszónövényt futtatnak és kinevezik „fának”.
Az emberek meg energiatakarékosság ide, vagy oda tolják a légkondikat, ahogy a csövön kifér. Ez tovább emeli a kinti hőmérsékletet és ha feljebb mennek az energiaárak, plusz ürülnek a pénztárcák, akkor egy tavalyihoz hasonló forró nyár szó szerint százak, sőt ezrek halálát okozhatja majd városainkban.
Mit lehetne/kellen tenni valójában?
Először is azonnal teleültetni a környékünket valódi, nagyra növő, strapabíró, viharoknak ellenálló fákkal. Megfigyeléseim alapján erre legjobb a szilek, kőrisek, tölgyek, juharok. Első években kapjanak trágyát, vizet és Amazont, mint a gyümölcsfák és ezzel akár duplázható a növekedésük, különösen ha nem egyesével ültetjük őket.
Másodszor nemcsak abbahagyni a létező összes városi talajfelszín burkolását, hanem ahol lehet felszedni azt és szárazságtűrő gyepet telepíteni. Vonatkozik ez közterületekre és magánterületekre egyaránt.
Harmadszor növényekkel futtatni a házak falait. (Persze nem olyanokkal amik tönkre teszik a vakolatot, hanem rácsokra támaszkodókkal) Ezek a növények nyáron hűtik, télen nem engedik kihűlni az épületet, ezáltal sok energiát spórolnak és javítják a mikroklímát.
Végül, de nem utolsó sorban kezdjük edzeni a hőtűrésünket, immunrendszerünket és tényleg csak akkor és ott kapcsoljunk be nyáron légkondit, amikor és ahol muszáj. Amikor lesz egy áramkimaradás, vagy kifogyunk a pénzünkből 45 fokos hőségben , akkor nagy bajban lesz, aki évekig 21 fokos szobában élt minden nyáron.
Utolsó idei Gyümölcs Nyílt Napunk.
Eddig két Nyílt Napot tartottunk Dunaharasztin a gyümölcsfa konténertelepünkön. Ott nem szoktunk eladni fákat, de akkora volt a nyomás, hogy mindenki maga szeretné kiválasztani a saját gyümölcsfáját, hogy szeptemberben egy akció keretében ezt lehetővé tettük. Mivel ilyenkor megspóroljuk a budapesti telephelyre beszállítást, így nekünk is jó és tudunk adni 20%-os engedményt, ami azért a jelen pénzügyi helyzetben sokaknak nem mindegy.
Jöttek is szép számmal, mi pedig nagy szeretettel, ajándékokkal, tanácsadással vártuk őket.
Voltak, akik lemaradtak, nekik meghirdettünk még egy Nyílt Napot októberben. Sajnos akkora eső kerekedett, hogy alig volt, aki megkockáztatta a látogatást.
Aki tehát erre sem tudott eljönni, pedig szeretett volna, annak most egy utolsó ilyen dunaharaszti gyümölcsfás nyílt napot is meghirdetünk.
A helyszínen levő és ott megvásárolt konténeres gyümölcsfákra most is 20% kedvezményt adunk és minden olyan vásárló, aki kéri, kap egy kicsi kocsányos tölgy csemetét a „Gerillaerdész” mozgalmunk keretében.
A helyszín Dunaharaszti, Árnyas u. 14. Figyelem! Autóval (jó minőségű, murvás) erdei úton, a Lomb utcán keresztül kell jönni és annak a végénél jobbra fordulni.
Az időpont november 17. péntek 13-16 óráig és másnap, 18-án 9-13 óráig.
Idén több Nyílt napot Harasztin már nem tartunk, de Csodás konténeres FEKETICSI meggyeink közül most lehet válogatni!
Ne vigyük át a betegségeket a komposzttal!
Gyakori kérdés, hogy mit tegyenek a gyümölcsfák és zöldségek után maradó fertőző hulladékokkal? El kell-e égetni?
Az esetek döntő többségében nem. Egy-két karanténkórokozó lehet kivétel biztos-ami-biztos alapon, de olyan gyakori betegségeknél, mint például a monília, tafrina, vagy blumeriella, a veteményesben pedig a fitoftóra, peronoszpóra, vagy alternária, nem kell.
A komposztálás itt is megoldás, kis csavarral.
Először is két komposztálóra van szükségünk. Az egyikbe csak a veteményes maradéka kerülhet, a másikba pedig csak a gyümölcsfáké. Bármi más komposztálható anyag mehet mindkettőbe, a levágott fűtől, a dísznövények hulladékán keresztül a konyhai hulladékig.
Ha fertőzött növények kerülnek a komposztálóba, akkor mindenképpen használjunk jó erős mikrobiológiai oltóanyagot. Nálunk erre az AgriN ideális.
A legfontosabb azonban, hogy soha ne ugyanoda kerüljön vissza a komposzt, ahonnan származik. Azaz a gyümölcsösből származó komposzt kerüljön a veteményesbe, a veteményesből származó pedig a fák, bokrok, dísznövények alá. Ezek ugyanis nem fertőzik át egymást, teljesen más betegségeik vannak, olyannyira, hogy még a különböző növények lisztharmat gombái sem élnek meg a másikon. Az uborkától sohasem kapja el a lisztharmatot egy almafa és viszont.
Ha pedig biztosra szeretnénk menni, akkor szórjunk ki a komposzt tetejére a Tyrával kevert Omega biokertészeti perlitből, amelyet így lehet elkészíteni:
Most a 75 literes kiszerelés ár/érték aránya a legjobb.
Alakul a jövő évi előadói programom.
Minden évben sok helyre hívnak, hogy tartsak előadást biokertészeti és főleg biológiai növényvédelmi témákban. Most megszaporodnak a teendőim, mert az új, partner gazdaboltoknál is tartok képzést az eladóknak és ismeretterjesztő előadást a vásárlóiknak, meg persze továbbra is mennek majd a haladó tanfolyamok, melyeken személyesen adok elő.
Ennek ellenére senkit sem szeretnék kihagyni, ezért kérem, hogy minél hamarabb jelentkezzenek, akik szeretnének meghívni valamilyen előadásra a jövő éve első felében.
A biogyomber@gmail.com email címen várom a megkereséseket.
Őszi metszések, lemosó permetezés
Még mindig nem hullottak le maradéktalanul a falevelek. Lemosó permetezésbe csak akkor kezdjünk ha már kopaszok az ágak. Legkorábban ekkor indulhat a metszés is. A komoly fagyokig nyugodtan elvégezhetjük, de csak úgy, ha utána AZONNAL elvégezzük a lemosó permetezést.
A lemosó permetezésnél mindenképpen használjunk valamilyen narancsolajos készítményt, mert már magában is kiválóan gyéríti a betelelt kártevőket és kórokozókat, de ha keverjük valamivel, akkor azt is mintegy „bepumpálja” a kéregbe, ezáltal ezerszer hatékonyabbá teszi a készítményeket.
Mi a PrevGold, Wetcit és Boroil narancsolajos készítményeket tartjuk.
Keverni valamilyen rézkészítménnyel érdemes, mert azok szinte teljesen elpusztítják a kórokozó gombákat. A hagyományos rézkészítmények sajnos a hasznos talajlakó gombákat is „viszik”, ezért csökkentett réztartalmúakat használjunk! A legerősebb, amit még korlátozottan lehet használni, a Cuproxat. Ezt csak speciális esetekben egyszer-egyszer ajánlom, mert a fáknak ez a legjobb, de az ökoszisztémának nem!
Helyette a szerves réz készítmények használhatók, mert azok nem kumulálódnak a talajban. Nálunk most ilyen a CuproTonic és hamarosan érkezik egy még hatékonyabb BIO készítmény.
Arra is van mód, hogy mindezt a Biokiskert csapata végezze el az Ön kertjében. Mi november-decemberben kezdjük a koronaalakító és egészségügyi metszések+et.
A biogyomber@gmail.com email címen várjuk a jelentkezéseket. Az árajánlathoz szükségünk van fotókra a fákról és a kert helyére.
Much More Kft.
Jövő évben rákapcsolunk a nagykereskedésre is, hogy minél többen, minél több helyen hozzájussanak ne csak bio vetőmagokhoz és biológiai növényvédelmi készítményekhez, de ezekhez társuló tudásbázishoz is. Az általam fejlesztett technológiák és termékek egyre több gazdaboltban lesznek elérhetők valamilyen formában.
Valódi partnereink száma gyorsan gyarapszik. Náluk személyesen is lehet majd találkozni velem és a technológiánk minden eleme beszerezhető lesz náluk.
Hamarosan felkerülnek egy térképre, ami sajnos nagyon aránytalan. Magyarországon évtizedek óta hatalmas különbség van a különböző régiók között a biotermesztés szempontjából és ezt pontosan tükrözi alakuló partnerhálózatunk is.
Az ország középső és nyugati területei mellé a déli rész is felzárkózott, a keleti régió viszont szinte üres a biokertészek szempontjából. Minden biológiai növényvédelmi terméket máshonnan kell beszerezniük, mert úgy tűnik, hogy az ottani gazdaboltok csak a vegyszerekben hisznek. Eddig csak egy megkeresést kaptunk Poroszló környékéről, ahonnan legalább a Tisza tavi biokertészek el tudják majd látni magukat a szükséges készítményekkel és biodinamikus vetőmagokkal.
Ökológiai gondolkodó.
Nekem mindegy, hogy valaki a mélymulcsban, a permakultúrában, vagy éppen a forgatás nélküli gazdálkodásban/kertészkedésben hisz. A biokertészetben mindnek helye van. Egyedül a biotermesztés egy nemzetközileg pontosan definiált, ellenőrzött rendszer, amelyben bárki megbízhat. Ez nem határozza meg a termelés formáit.
Nagyon jó példa a hobbi biokertészkedés és az ellenőrzött biogazdálkodás összefüggésére a szalma.
Ma már szerencsére minden biokertész mulcsozza a veteményest. Amikor azonban több mulcsra van szüksége annál amennyit előállít, akkor jön a gondolkodás, hogy honnan tudná beszerezni. Minél több kell, annál nehezebb a kérdés és általában a mélymulcsos lelkesedés is itt szokott alábbhagyni, pedig nem a mélymulcsot kellene elengedni, hanem reálisabban meghatározni a kezdő méretet. Mindenki többet és nagyobbat szeretne, mint amekkorára szüksége, vagy lehetősége van.
Ekkor következik a kutatás az interneten, majd a gyors megoldás, a szalma.
A bio minősített szalmával nem is lenne gond, de valahogy a minősítő tanúsítvány mindig elmarad a számla mellől, márpedig az igazi biogazda nehezen szerzi meg, tehát büszke rá.
No, de ne legyünk rosszhiszeműek, inkább nézzük meg a termelőt a Biokontroll, vagy a Biogarancia hivatalos, bárki által elérhető listáján. Ha fennvan, akkor szuper, ha nem, akkor nem írhatja a számlára hogy bio, számla nélkül meg ugye…
A csalókra vadászunk, de őszintén szólva én még élesben nem találkoztam olyan csalóval aki kiadott volna bio feliratú számlát minősítés nélkül. Olyat aki állítja magáról szóban, vagy a közösségi médiában, hogy biogazda és bioterméket árul, már sokat, de vagy nem adtak számlát, vagy nem írták rá hogy bio.
No, de vissza a szalmára. A konvencionális (vegyszeres) gazdálkodásban minden gabonánál használnak felszívódó gombaölő szereket, ami bennmaradhat a szalmában. Lehet vitatkozni hogy mi és mennyire, de minél többet viszünk be a kertünkbe annál nagyobb lehet a bekerülő vegyszerek mennyisége.
Mi hát a megoldás?
A megfelelő arányokkal kialakított biokert, ahol a fákról, cserjékről, ökológiai gyepről származó növényi hulladék pont el tudja látni a veteményest mulccsal.
Ahol valódi közösséget alkotnak a biokertészek, ott értelme van a közösségi médiának, ami segít egymás között megosztani nemcsak a tapasztalatot, hanem például a mulcsalapanyagokat is!
Kertbaráti Üdvözlettel:
Székely Gyöngyvér