Sárgarépa
Az egyik legegészségesebb gyökérzöldség. Az európai fajták karotin tartalma a legmagasabb az összes zöldségféle közül. Daganatellenes hatása közismert. Termesztése azonban csak ott sikeres, ahol megfelelően porhanyós a talaj. Kötött talajokban nem fejlődik jól. Rövidebb tenyészidejű fajtáit inkább friss fogyasztásra, míg a hosszú tenyészidejű fajtáit tárolásra hasznosítjuk.
Sárgarépa
Biodinamikusan termesztett Demeter minősítéssel rendelkező bio sárgarépa vetőmag fajták.
A biotermesztés egyik legkeresettebb növénye, ami egyértelműen a benne levő tápanyagoknak köszönhető.
Serkenti az emésztést, mivel a rostanyagok a bélben megduzzadnak és aktiváló energiát fejtenek ki a nyálkahártyára.
A termesztett sárgarépa kb. 88% vizet, 7% cukrot, 1% fehérjét, 1% rostot, 1% hamut és 0,2% zsírt tartalmaz. A zöldség íze főként a glutaminsavnak és a többi szabad aminosavnak köszönhető. Narancssárga színének okozója a β-karotin, ez részben átalakul A-vitaminná az emberi szervezetben.[A sárgarépa gazdag antioxidánsokban és ásványi anyagokban.
A népi gyógyászatban nőknél a kismedencei terület és méhkörnyéki véráramlás emelésére használják; további célokra mint szélhajtó (csökkenti a felfúvódást), emésztési problémák kezelésére, bélférgek ellen, székrekedés esetén és mandulagyulladáskor.
A sárgarépa két leggyakoribb gombás betegsége a lisztharmat és az alternáriás levélfoltosság, a gyökéren pedig a szklerotíniás rothadás. Utóbbiakat Polyversummal tudjuk kezelni. A lisztharmat helyes agrotechnológiával elkerülhető, de ha már előfordult akkor PrevB2 narancsolajos bio készítménnyel (levéltetvekkel egy menetben) kezelhető.
Kártevői a sárgarépa-légy, gyökérgubacs fonálférgek, cserebogarak pajorjai, mocskospajorok, lótücskök, drótférgek.Az elsőre legjobb megoldás egy biokertben a hagymával vegyes ültetés. A répalégy nem bírja a hagyma szagát a hagymalégy pedig a répa szagát. Az összes többi ellen ARTIS rovarölő gomba javasolt.
A sárgarépa fajták két nagy osztályba sorolhatók, a keleti és nyugati fajtába.
A keleti fajtát Közép-Ázsiában háziasították a mai Afganisztán és Irán területén a 10. század környékén. Ezek a fajták lila és világossárga színűek és gyakran elágazódik a gyökér.
A nyugati fajtát a 17. században Hollandiában nemesítették. A narancssárga színt a karotinok okozzák.
Termesztés szempontjából minden gyökérzöldség a porhanyós, inkább homokos talajokat kedveli. Ezekben nem ütköznek akadályba növekedésük közben, ezért nem nőnek “több lábú” répák.
Általánosságban elmondható, hogy leginkább a talajlakó kártevők veszélyeztetik a sárgarépa egészségét, hiszen a föld alatti tárolórészüket esszük meg, ami ugye nekik is táplálékuk. Már a frissen elszórt vetőmag is megszenvedi a támadásaikat. Egységesen az ARTIS nevezetű bio rovarölő gombát használjuk talajfertőtlenítésre biogazdaságokban. Van azonban két hasznos fonalféreg készítmény, melyek drágábbak és érzékenyebbek, hatásfokuk azonban jóval nagyobb. Egyetlen hibájuk, hogy teljesen szelektívek és az egyik csak lótücsökre, a másik pedig cserebogár pajorokra működik.
Problémát okozhatnak még bizonyos gombás betegségek, melyek egy részére a Polyversum gombaölő gomba, másik részükre pedig (lisztharmatok) a Prosilicon természetes szilikát alapú készítmény hatásos.
A sárgarépa esetén fontos az öntözés. Soha ne egyszerre nagy adagokban öntözzünk, mert megrepednek a gumók-gyökerek.
A tápanyagellátásnál törekedjünk arra, hogy lehetőleg komposztot, vagy komposztált trágyát adjunk nekik, mert ha túl sok nitrátot kapnak, akkor azt hajlamosak a gyökérben raktározni, így a túlságosan nitrogén trágyázott gyökérzöldséget kapunk. Ez a nitrát ugyanúgy származhat nitrogén műtrágyából, mint friss szerves trágyából. A nálunk kapható fermentált bio trágyáknál ez a probléma nem áll fenn.
Figyelem, a nitrátos sárgarépa mérgező!!!
Reméljük megtalálja s szívéhez legközelebb álló sárgarépa vetőmag fajtát.
Sárgarépa
Biodinamikusan termesztett Demeter minősítéssel rendelkező bio sárgarépa vetőmag fajták.
A biotermesztés egyik legkeresettebb növénye, ami egyértelműen a benne levő tápanyagoknak köszönhető.
Serkenti az emésztést, mivel a rostanyagok a bélben megduzzadnak és aktiváló energiát fejtenek ki a nyálkahártyára.
A termesztett sárgarépa kb. 88% vizet, 7% cukrot, 1% fehérjét, 1% rostot, 1% hamut és 0,2% zsírt tartalmaz. A zöldség íze főként a glutaminsavnak és a többi szabad aminosavnak köszönhető. Narancssárga színének okozója a β-karotin, ez részben átalakul A-vitaminná az emberi szervezetben.[A sárgarépa gazdag antioxidánsokban és ásványi anyagokban.
A népi gyógyászatban nőknél a kismedencei terület és méhkörnyéki véráramlás emelésére használják; további célokra mint szélhajtó (csökkenti a felfúvódást), emésztési problémák kezelésére, bélférgek ellen, székrekedés esetén és mandulagyulladáskor.
A sárgarépa két leggyakoribb gombás betegsége a lisztharmat és az alternáriás levélfoltosság, a gyökéren pedig a szklerotíniás rothadás. Utóbbiakat Polyversummal tudjuk kezelni. A lisztharmat helyes agrotechnológiával elkerülhető, de ha már előfordult akkor PrevB2 narancsolajos bio készítménnyel (levéltetvekkel egy menetben) kezelhető.
Kártevői a sárgarépa-légy, gyökérgubacs fonálférgek, cserebogarak pajorjai, mocskospajorok, lótücskök, drótférgek.Az elsőre legjobb megoldás egy biokertben a hagymával vegyes ültetés. A répalégy nem bírja a hagyma szagát a hagymalégy pedig a répa szagát. Az összes többi ellen ARTIS rovarölő gomba javasolt.
A sárgarépa fajták két nagy osztályba sorolhatók, a keleti és nyugati fajtába.
A keleti fajtát Közép-Ázsiában háziasították a mai Afganisztán és Irán területén a 10. század környékén. Ezek a fajták lila és világossárga színűek és gyakran elágazódik a gyökér.
A nyugati fajtát a 17. században Hollandiában nemesítették. A narancssárga színt a karotinok okozzák.
Termesztés szempontjából minden gyökérzöldség a porhanyós, inkább homokos talajokat kedveli. Ezekben nem ütköznek akadályba növekedésük közben, ezért nem nőnek “több lábú” répák.
Általánosságban elmondható, hogy leginkább a talajlakó kártevők veszélyeztetik a sárgarépa egészségét, hiszen a föld alatti tárolórészüket esszük meg, ami ugye nekik is táplálékuk. Már a frissen elszórt vetőmag is megszenvedi a támadásaikat. Egységesen az ARTIS nevezetű bio rovarölő gombát használjuk talajfertőtlenítésre biogazdaságokban. Van azonban két hasznos fonalféreg készítmény, melyek drágábbak és érzékenyebbek, hatásfokuk azonban jóval nagyobb. Egyetlen hibájuk, hogy teljesen szelektívek és az egyik csak lótücsökre, a másik pedig cserebogár pajorokra működik.
Problémát okozhatnak még bizonyos gombás betegségek, melyek egy részére a Polyversum gombaölő gomba, másik részükre pedig (lisztharmatok) a Prosilicon természetes szilikát alapú készítmény hatásos.
A sárgarépa esetén fontos az öntözés. Soha ne egyszerre nagy adagokban öntözzünk, mert megrepednek a gumók-gyökerek.
A tápanyagellátásnál törekedjünk arra, hogy lehetőleg komposztot, vagy komposztált trágyát adjunk nekik, mert ha túl sok nitrátot kapnak, akkor azt hajlamosak a gyökérben raktározni, így a túlságosan nitrogén trágyázott gyökérzöldséget kapunk. Ez a nitrát ugyanúgy származhat nitrogén műtrágyából, mint friss szerves trágyából. A nálunk kapható fermentált bio trágyáknál ez a probléma nem áll fenn.
Figyelem, a nitrátos sárgarépa mérgező!!!
Reméljük megtalálja s szívéhez legközelebb álló sárgarépa vetőmag fajtát.
Sárgarépa
Biodinamikusan termesztett Demeter minősítéssel rendelkező bio sárgarépa vetőmag fajták.
A biotermesztés egyik legkeresettebb növénye, ami egyértelműen a benne levő tápanyagoknak köszönhető.
Serkenti az emésztést, mivel a rostanyagok a bélben megduzzadnak és aktiváló energiát fejtenek ki a nyálkahártyára.
A termesztett sárgarépa kb. 88% vizet, 7% cukrot, 1% fehérjét, 1% rostot, 1% hamut és 0,2% zsírt tartalmaz. A zöldség íze főként a glutaminsavnak és a többi szabad aminosavnak köszönhető. Narancssárga színének okozója a β-karotin, ez részben átalakul A-vitaminná az emberi szervezetben.[A sárgarépa gazdag antioxidánsokban és ásványi anyagokban.
A népi gyógyászatban nőknél a kismedencei terület és méhkörnyéki véráramlás emelésére használják; további célokra mint szélhajtó (csökkenti a felfúvódást), emésztési problémák kezelésére, bélférgek ellen, székrekedés esetén és mandulagyulladáskor.
A sárgarépa két leggyakoribb gombás betegsége a lisztharmat és az alternáriás levélfoltosság, a gyökéren pedig a szklerotíniás rothadás. Utóbbiakat Polyversummal tudjuk kezelni. A lisztharmat helyes agrotechnológiával elkerülhető, de ha már előfordult akkor PrevB2 narancsolajos bio készítménnyel (levéltetvekkel egy menetben) kezelhető.
Kártevői a sárgarépa-légy, gyökérgubacs fonálférgek, cserebogarak pajorjai, mocskospajorok, lótücskök, drótférgek.Az elsőre legjobb megoldás egy biokertben a hagymával vegyes ültetés. A répalégy nem bírja a hagyma szagát a hagymalégy pedig a répa szagát. Az összes többi ellen ARTIS rovarölő gomba javasolt.
A sárgarépa fajták két nagy osztályba sorolhatók, a keleti és nyugati fajtába.
A keleti fajtát Közép-Ázsiában háziasították a mai Afganisztán és Irán területén a 10. század környékén. Ezek a fajták lila és világossárga színűek és gyakran elágazódik a gyökér.
A nyugati fajtát a 17. században Hollandiában nemesítették. A narancssárga színt a karotinok okozzák.
Termesztés szempontjából minden gyökérzöldség a porhanyós, inkább homokos talajokat kedveli. Ezekben nem ütköznek akadályba növekedésük közben, ezért nem nőnek “több lábú” répák.
Általánosságban elmondható, hogy leginkább a talajlakó kártevők veszélyeztetik a sárgarépa egészségét, hiszen a föld alatti tárolórészüket esszük meg, ami ugye nekik is táplálékuk. Már a frissen elszórt vetőmag is megszenvedi a támadásaikat. Egységesen az ARTIS nevezetű bio rovarölő gombát használjuk talajfertőtlenítésre biogazdaságokban. Van azonban két hasznos fonalféreg készítmény, melyek drágábbak és érzékenyebbek, hatásfokuk azonban jóval nagyobb. Egyetlen hibájuk, hogy teljesen szelektívek és az egyik csak lótücsökre, a másik pedig cserebogár pajorokra működik.
Problémát okozhatnak még bizonyos gombás betegségek, melyek egy részére a Polyversum gombaölő gomba, másik részükre pedig (lisztharmatok) a Prosilicon természetes szilikát alapú készítmény hatásos.
A sárgarépa esetén fontos az öntözés. Soha ne egyszerre nagy adagokban öntözzünk, mert megrepednek a gumók-gyökerek.
A tápanyagellátásnál törekedjünk arra, hogy lehetőleg komposztot, vagy komposztált trágyát adjunk nekik, mert ha túl sok nitrátot kapnak, akkor azt hajlamosak a gyökérben raktározni, így a túlságosan nitrogén trágyázott gyökérzöldséget kapunk. Ez a nitrát ugyanúgy származhat nitrogén műtrágyából, mint friss szerves trágyából. A nálunk kapható fermentált bio trágyáknál ez a probléma nem áll fenn.
Figyelem, a nitrátos sárgarépa mérgező!!!
Reméljük megtalálja s szívéhez legközelebb álló sárgarépa vetőmag fajtát.