Arabitka

ARABITKA KÖRTE konténeres GYÜMÖLCSFA

Az Arabitka körte valószínűleg magyar eredetű fajtakör, melynek több típusa terjedt el, főleg a Duna-Tisza közén. A Kertészeti Kutató Intézet (Korponay Gyula, illetve Brózik Sándor) által szelektált típus.

Alany: Vadkörte magonc

Érés idő: június végén, amikor a zöld héja sárgulni kezd, szedik; július elején még fogyasztják.

Termékenyülés: kis mértékben öntermékeny, megtermékenyülés nélkül is hoz termést

Termőképesség: korán termőre fordul, rendszeresen, bőven terem. Kutatások szerint 10 %-ban öntermékeny, 40-50%-ban  partenokarp (megtermékenyülés nélkül is hoz termést). A termékenyülés optimalizálása érdekében érdemes korai virágzású körtefajtát ültetni: Árpával érő, Nyári Kármán.

Felhasználás: azonnal fogyasztva, pálinka

Ajánlott termőtáj: igénytelen, tűri az alföldi meleget, szárazságot, megél a homokon és agyagtalajon is

Ellenállóképesség: ellenálló, igénytelen

További nevei: Hamarérő, Cseresznyévelérő, Arabicska, Weiner Kirschbirn

Gyümölcse: kicsi, 35-45 mm átmérőjű, igen széles, kerekded, olyan széles, mint hosszú. Színe citrom-, majd aranysárga, kis részén barnán mosott. Kocsánya zöldes húsos, jellegzetesen vastagabb, mint az árpával érő körtéé.

Húsa: fehér, bő levű, később szottyosodik, mint a hasonló nyári körték. Íze édeskés, gyengén illatos.

Tárolhatósága: szedéstől egy hétig tartható el, ha nem túléretten szedtük. Nem egészen éretten jól szállítható.

Hajtásrendszere: levele széles tojásdad, majdnem kerek. Pálhája kicsi és keskeny. Jellegzetesek vastag, zömök középbarna késbarna vesszei. Koronája erőteljes, feltörekvő, más nyári körtefajtáknál erőteljesebb.

Művelés-módja: birsen és vadkörte alanyon egyaránt jól fejlődik, de inkább külterjes fajta.

Gazdasági értéke: legjobb korai körtefajtánk, amely az Árpával érő körtével egy időben érik, de annál értékesebb, a búzával érő körtét jó egy héttel megelőzi.

ARABITKA körte BIOLÓGIAI NÖVÉNYVÉDELME

ARABITKA körte ültetése

A fák- és cserjék ültetésénél ugyanazokat a szabályokat kell betartani:

Legfontosabb, hogy minél nagyobb ültetőgödröt ássunk, vagy fúrjunk nekik. Első két évben leginkább csak azt a gödröt fogják benőni a gyökerek, tehát a felvehető tápanyag- és víz mennyiségét a laza talaj térfogata határozza meg. Mivel a növények is annál nehezebben törik át gyökereikkel a talajt, minél kötöttebb, ezért, kötött talajokon akár 1 m3-es gödör sem lehet indokolatlan, míg homokon elég lehet egy 50×50 cm-es.

A gödröt rétegelve töltsük vissza.

Eltérő a hozzáadott anyagok összetétele laza, homokos, illetve kötött talajok esetén.

Homokos talajok

Itt legfontosabb a vízmegtartás javítása és a szervesanyag tartalom növelése, ilyenkor a gödör aljára Alginitet terítsünk szét, amely megköti a vizet, így a kiszáradás esélyét csökkenti.

Következő réteg olyan növényi hulladék, amely nem gyümölcsfákról, vagy cserjékről származik (ezek átvihetnének fertőzéseket). A gödör 1/3-át töltse ki ez és oltsuk be Agrinnal, vagy Algilbióval. Az első hatalmas mennyiségű tápanyagot termel, így segítve az eredést, utóbbi pedig a talaj biodiverzitását növeli.

Következő réteg szerves trágya, például Orgevit és Kelaterra granulált (ha tápanyaghiányos a talaj) legyen. Ebből fánként 2-3 kg szükséges, cserjéknél 50-dkg.

Erről ITT tekinthet meg videót:

VIDEO

Kötött talajok

Ebben az esteben elsődleges a lazítás, azaz a talaj levegőzésének megteremtése. Ehhez a szemcseméretet kell növelni, amelyet homokkal, kőporral, vagy perlittel történő keveréssel lehet elérni. A rétegezés itt is hasonló, de kimarad az Alginit, amely maga is agyagos, visszatemetésnél pedig kevert földet használunk.

Az ültetőgödör kiásásakor nagyon fontos figyelni a talajlakó kártevőket, közülük is a cserebogár pajorokat és a vetési bagolylepke lárváit, a mocskospajorokat. Ha egy gödörben 2, vagy annál több pajort találunk, akkor mindenképpen talajfertőtelenítést kell végezni. Cserebogaraknál NEMATOP, mocskos pajoroknál NEMASTAR készítménnyel, vagy őszi ületetéskor, vagy következő tavasszal.

A fák és bokrok gyökerét ültetéskor érdemes áztatással kezelni. Ehhez készítsünk egy akkora edénybe, amelybe be tudjuk mártani a gyökerét, vizes oldatot. Tegyünk bele Kelaterra liguidet, amely a kiegyensúlyozott tápanyagellátást biztosítja a mellékgyökerek kifejlődéséig.

Az oldat másik összetevője a Kitozán, amelynek egy speciális hatása, hogy segíti a talajban levő mikorhizza gombák kapcsolódását a gyökerekhez, ezáltal megnövelve a tápanyafelszívás felületét és beintegrálva a növényt, az adott ökoszisztémába.

10 liter oldathoz számoljunk 50 ml Kitozánt és 50 ml Kelaterra liquidet.

Erről ITT tekinthet meg videót:

VIDEO

Amennyiben nem beállt biokertünk van, élő-, humuszos talajjal, akkor adhatunk hozzá plusz mikohizza gombákat is.

Nagyon fontos, hogy az általunk kialakított teljes technológia egységben működik jól. Az ebben használt élő szervezetek működését megakadályozza minden sejtméreg. Ilyenek a növényvédőszerekben levő kemikáliák, különösen a réz. A legfontosabb mikorbiológiai készítményeink hatását teljesen lerontja minden más, mesterséges baktériumkeverék, ezért együttes használatukat nem javasoljuk!

RENDSZERBEN GONDOLKODUNK

Termékeink egy egységes, jól átgondolt és kipróbált rendszer részei, melynek alapja a biológiai növényvédelem.

Webáruházunk csak olyan növényeket forgalmaz, amely alkalmasak biotermesztésre. Minden nálunk kapható növényhez biztosítjuk a vegyszermentes, korszerű védelem lehetőségét, igyekszünk minden olyan eszközt, készítményt forgalmazni, amely segítségükre lehet egy ökológiailag fenntartható kert működtetéséhez.

A Biokert Magazinban az éppen aktuális, szezonális teendőket, ajánlott módszereket ismertetjük, ha szeretne értesülni a friss írások megjelenéséről, iratkozzon fel rá!