Kunsági zöld cserebogár feromoncsapda

Elsősorban a Duna-Tisza közén okoz komoly problémát. A pajorok gyökérkártétele a meggy és cseresznyeültetvényeken kívül a szőlőt is veszélyezteti.

A Homokhátság jellemző kártevője, amely felületesen összetéveszthető a Zöld cserebogárral, előfordulása és feromonanyaga azonban eltérő.

Alaposan megvizsgálva elkülöníthetők, ennek ugyanis kevésbé fémfényű, durvább a szárnyfedője.

Kertekben is elsődlegesen a szőlő és a csonthéjasok, főként cseresznye és meggy gyökereit károsítja. A fiatal fák és szőlőtőkék pusztulásának leggyakoribb oka, az idősebbeknél pedig a felszívó felület pusztításával a növény gyengülését és különböző betegségek fellángolását idézi elő.

Ezeknek a fajoknak az imágója (kifejlett bogár) rajokban jelenik meg és szintén főként a meggy és cseresznyefák lombját rágja, sokszor akár tarra is. Legrosszabb, hogy ilyenkor a földbe fúrva magukat leteszik a petéiket, amelyekből több éven keresztül fejlődő pajorok kelnek ki, amelyek aztán folyamatosan rágják a gyökereket.

Tápnövényei: szőlő, dió, szilva, cseresznye, meggy, alma, ezenkívül orgona, fűz, nyár, hárs, eperfa, ill. a rezes cserebogár esetében még fenyőfélék, gabonafélék, kukorica, répa, paradicsom és egyes vadon élő lágyszárúak.

Kárképük: a bogarak a levél lemezét rágják ill. lyuggatják ki oly módon, hogy csak az erek maradnak meg.
Csoportosan károsítanak, olykor mindkét cserebogár faj együtt lép fel. 

A csapdával tömeges fogás lehetséges. Ezzel a lombrágás azonnal megszüntethető, több évig tartó használata minimálisra csökkenti a gyökérrágás kártételt.

A feromonanyag hűtve (lehet fagyasztani is) egy évig jó, kibontás után 4-6 hónapig hatékony, utána cserélni kell.

A csapda hosszú ideig használható, erős kivitelű. Érdemes naponta kiüríteni.