Rózsabogár feromon csapda

Az Aranyos Rózsabogár és Rezes Virágbogár fő tápnövényei a virágok, kárt egyrészt a rózsa, orgona, nőszirom és más dísznövények megrágásával okoz.

Az aszályos években inváziószerűen támadja az őszibarackot és a kajszit érés közben. Ilyenkor tömegesen elborítják a gyümölcsöst. Feltehetően a nedvességhiány hajtja őket a lágy húsú, magas cukortartalmú barackokra.

A bogarak a gyümölcs héja alá lyukat rágnak, így felületes szemlélő nem is veszi észre, hogy a gyümölcs "lyukas".

A lárva (pajor) talajlakó; korhadó növényi részekkel táplálkozik, kárt nem okoz. A csapda csalétke mindkét fajt hasonló jól fogja.

1 db egységcsomag 2 db csapdát és 2db csalétket tartalmaz.

Az aranyos rózsabogár nagyjából téglalap alakú, 14-23 mm-s, élénk fémfényű, legtöbbször aranyoszöldes bogár. A szárnyfedőkön néhány harántos, vékony fehér folt van. A lábszárakon soha sincs fehér térdfoltocska. A  rezes virágbogár igen hasonló, általában olajoszöld színű, hasoldala fémes ibolyalila. Lábszárain fehér térdfoltocska van.

A virágbogár csapdát a gyümölcsösben az alsó ágakra, dísznövény-ültetvényben a virágok szintjén, karó mellé rögzítve helyezzük ki. Rendkívül lényeges, hogy a csapda  kék színű tölcséres része a nap folyamán minél tovább kapjon napfényt.

A csapdázás megkezdésének szokásos időpontja május eleje, de mindenképpen célszerű a barackérés kezdete előtt néhány nappal kirakni a csapdákat!

A csalétek virág illatanyag, melynek csalogató hatását az élénk kék szín tovább fokozza. Az aranyos rózsabogáron és a rezes virágbogáron kívül nagy számban foghat sokpettyes virágbogarat, amely szintén okozhat károkat a virágok. 

Csapdáink virágbogár fogását megnövelhetjük, haegy-egy negyed almát helyezünk a fogóedénybe. Ebben az esetben számolhatunk más rovarok (darazsak, lepkék, stb.) berepülésével is, melyek az erjedő gyümölcs illatára szállnak a csapdába.

A Rózsabogár feromoncsapda vonzóképessége: környezeti viszonyoktól függően 3-4 hét után lassan csökkenhet.

Ezután a csalétket cserélje frissre!

Kajszi és őszi esetén a csapdázás akkor lehet igazán eredményes, ha a csapdákat 10 - 15 m-es kötésben helyezzük ki a gyümölcsösben, vagy akörül.

A petéket valamilyen bomló növényi hulladékba teszi. A lárvák gyakran megtalálhatók a komposztban. Biotermesztésben nem tekintjük kártevőnek a lárvát, mert nem fogyaszt élő növényi részeket (pl. gyökér), nem károsítja a növényeket, a lebontó folyamatoknak pedig fontos része.

Nem cél az irtás, de a kártételt kiválóan tudjuk csökkenteni a Rózsabogár feromoncsapdával.