Mi a baj a glifozátokkal?
Ez a szennyezésekkel foglalkozó cikksorozatom első része és nem véletlenül a glifozátokkal kezdek.
Hihetetlenül sok dolgot megmagyaráz a jelenlétük az ökoszisztémában.
Először is mire használják?
Növények kiirtására. Abba ne menjünk bele, hogy kinek mi a gyom, de a nagyüzemi gazdálkodásban minden annak számít, ami nem haszonnövény.
Magyarország területének 53%-a termőföld, ami közel 5 millió hektár. Ennek 82%-a szántó, amelyet folyamatosan gyomirtóznak glifozátokkal.
Évi 1600 tonnát fújnak ki csak hazánkban. Világszerte kivetítve a szántók kb. 0,3 kg glifozátot kapnak évente és a mennyiség 15 év alatt duplájára nőtt.
Semmilyen egyéb növényvédő szer meg sem közelíti ezeket a mennyiségeket.
No, de miért is van ez?
Természetesen a nagyobb haszon miatt. Ahhoz, hogy ipari módszerekkel megnőjön egy növény, ki kell irtani az összes többit, ami elveheti tőle az erőforrásokat (pl. műtrágya). Ez régen szántással, boronálással, tárcsázással, volt megoldható, ami a gépi munka miatt sokkal drágább, mint kifújni egy permetszert. A kisebb költséggel olcsóbbá vált a termény, ezáltal az élelmiszerek ára. Amikor pedig már az egész világ ezt használta, akkor aki visszaállt volna az eredeti (drágább) megoldásokra, az csődbe ment volna, hiszen az emberek az olcsó dolgokat szeretik.
Legnagyobb gyártója a Monsanto volt, amelyik cég névleg eltűnt (megvásárolták és más néven sokkal többet állít elő), miután sorra vesztették el a pereket, amelyek miatt végülis elismerték, hogy a glifozát nagyon durva méreg, amely sok, az utóbbi évtizedekben berobbant betegségért felel világszinten.
Mielőtt azt hinnénk, hogy ez rosszabb már nem lehet, elárulom, hogy a GMO gabona és olaj növények mindegyike glifozátrezisztens, azaz nem pusztul el ezektől a gyomirtó szerektől. Minden más tulajdonságuk, csak marketing.
Amíg a normál növények termesztésénél előbb kiirtják a gyomokat, majd utána vetik el a haszonnövényt, amely már nem veszi fel a glifozátot, tehát óriási mennyiségben nem marad benne, addig a GMO növényeket a gyomokkat együtt lepermetezik, felszívódik és bennük is marad. Tehát minden egyes csepp glifozátot meg is eszünk. Nem véletlen, hogy az USA megtiltotta, hogy Európában az élelmiszereken feltüntethessék, ha van benne GMO alapanyag.
Ennek két folyománya van. Az egyik, hogy ma már mindenkinek a testében ott a glifozát... ne legyints! A Tiedben is, a gyerekedben, a szeretteidben, kutyádban, macskádban...
A másik, hogy mivel így töményebben használhatják a mezőgazdaságban, természetes módon is kialakul a gyomok rezisztenciája, amire a válasz, még több glifozát!
Végül pedig a "gyep-tuja ökosivatagokat éltető díszkertipar" kezdte használni ezeket a "folyékony kapákat", így már az életterünkből sem mindig tudjuk eltüntetni, mert az idős szomszédokat nehéz meggyőzni, hogy ne gyűlöljék a gyomokat, a gazdag szomszédokat pedig arról, hogy a fizetett kertfenntartójuk ne tartsa tökéletesen gyommentesen a "csilivili" kertet.
Sajnos pedig megy tovább a talajvízzel, 2 év a lebomlása és a bomlásterméke (AMPA) ugyanolyan mérgező.
Mi bajunk lehet ettől a méregtől?
A legszörnyűbben hangzó dolog a rákkeltő hatás,
mennyiségében azonban eltörpül olyan a milliárdok életét megkeserítő olyan problémák mellett, mint a különböző táplálkozással összefüggő allergiák, intoleranciák, betegségek, vagy a hormonrendszer problémái (pl. meddőségek, pajzsmirigy alulműködés), de ide tartozhatnak bizonyos idegrendszeri szimptómák, amelyek a gyerekek körében megszaporodtak az utóbbi 10 évben.
ITT olvashatsz a bizonyított hatásokról
Biokertészként még két borzalmas hatásról tudni kell, ez egyrészt a méhek immunrendszerének rombolása. Az utóbbi évtizedek nagy méhpusztulásai főként ennek köszönhetők. Másrészt a talajmikrobák pusztulása.
Mit tehetünk társadalmi szinten?
Tiltakozhatunk. Mi megtettük, petíciót adtunk be, tüntettünk. Mi lett az eredménye? Nagy István magyar agrárminiszter elsőként írta alá azt a dokumentumot, amelyben követelték, hogy az Unió vonja vissza a glifozátok betiltását.
Amiért nem hőbörgök hangosabban, az az, hogy hazánkban köztermesztésben nem lehet GMO növényeket használni, így az átlagnál alacsonyabb a magyar élelmiszerek glifozát szintje.
Sajnos azonban a magyar termények zöme exportra megy, a hazai boltokban olcsón vásárolható élelmiszerek többsége pedig olyan import alapanyagokból készül, amelyek magas glifozát tartalmú GMO növényekből készültek.
Mit tehetünk biokertészként?
Először is nem használunk glifozátokat. Másodsorban agitáljuk a szomszédokat és barátainkat. Harmadrészt létrehozunk beszóródást gátló sövényeket, és/vagy takarjuk a kerítést.
Mit tehetünk fogyasztóként?
Bioélelmiszereket vásárolunk, mert abban a legkisebb a glifozátok előfordulása. Ami tudunk megtermelünk a saját biokertünkben. Kevéssé feldolgozott, magyar élelmiszereket és alapanyagokat veszünk.