Visszafordítható-e a magyar mezőgazdaság környezetrombolása?
Mint mindent, az ipari mezőgazdaságot sem a társadalmi igények, hanem az öncélú pénzszerzés vezérli. A magyar élelmiszerbiztonságnak nem sok köze a valóban NAGY mezőgazdasági üzemek működéséhez. Ezek egyszerűen olyan pénzszivattyúk, amelyek egyáltalán nem törődnek a megújuló erőforrásaink megőrzésével, a megtermelt élelmiszert pedig oda adják el, ahol többet fizetnek érte.
Itt sokkal hosszabbtávú felelősség terheli a döntéshozókat, mint más ágazatokban, ők ugyanis az uniós támogatások magyar rendszerének kialakításával és működtetésével nemcsak elveszik a pénzügyi forrásokat azoktól a kisebb gazdaságoktól, amelyek valóban törődnének az ökoszisztémával, hanem a rombolásra bátorítják a nagyokat.
A „nagyok” kapitalista szemlélettel állnak a földhöz, amíg támogatást kapnak azért, hogy olyan területeket is porrá szántsanak, műtrágyák sóleveivel árasszák el és lassan lebomló vegyszerek tonnáival mérgezzék, addig ezt fogják tenni. Így pedig teljesen tönkre teszik a környezetet. Uniós támogatások nélkül egyszerűen abbahagynák a termelést azokon a táblákon, amelyek nem hoznak hasznot, így pont a legérzékenyebb részeken helyreállhatna az ökoszisztéma.
A mezőgazdasági támogatások ezermilliárdjai folyamatosan ömlenek Magyarországra, hívják a miniszterelnököt bárhogyan.
Kevesen tudják, hogy Európa más országaiban hogyan is osztják el ezeket a pénzeket és mi a logikájuk?
Először is a legnagyobb mezőgazdasági üzemek, amelyek kizárólag profitorientáltak és gazdasági erőfölénnyel rendelkeznek, általában nem kapnak földalapú támogatásokat.
No, de mi a baj a földalapú támogatásokkal? Az, hogy nem differenciálnak. Hiába vigyáz valaki a talajra, kezd például regeneratív gazdálkodásba, nem kap annyival többet sem támogatásban, sem a terményért, hogy versenyképes legyen a brutális talajromboló nagyüzemekkel szemben.
Ez a biogazdaságoknál a legfeltűnőbb. Az új agrárminiszter kijelentette, hogy bár jó dolog a biogazdálkodás, de amíg az embereknek nem lesz több jövedelme Magyarországon, addig nem engedhetik meg maguknak a bioélelmiszereket.
Véleményem szerint ez több ponton óriási hiba.
Először is úgy kell átalakítani a mezőgazdasági támogatások rendszerét, ahogy Nyugat-Európában működik és a biogazdálkodókat helyezni a fókuszba. A biogazdálkodók az egész mezőgazdaság, ökoszisztéma megóvásában legelkötelezettebb tagjai, ha őket támogatják, akkor valóban a magyar emberek egészségét, a vidék, fiatalokat megtartó erejét és a jövő élelmiszerbiztonságát segítik.
Másodszor, az edukációnak végre el kellene érni azt, hogy a magyar emberek megértsék, hogy mi az a biogazdálkodás, mi az a bioélelmiszer és miért jó ez nekik?!
Harmadszor, a bioélelmiszerek marketingjét kellene segíteni jogszabályokkal és uniós forrásokkal.
Végül pedig a katasztrofális egészségügyi adataink robbanásszerűen javulnának, ha megnőne a bioélelmiszerek fogyasztása.
Székely Gyöngyvér