Vilmos

VILMOS KÖRTE kontéres GYÜMÖLCSFA

Vilmos körte angol eredetű. Magról kelt 1796-ban a berkshire-i Aldermaston község tanítójának kertjében, Williams, London környéki kertész kezdte terjeszteni. Innen a neve, amelyet bizony jogtalanul magyarosított Entz Ferenc, mert nem keresztnév.

Alany: Vadkörte magonc

Érés/ fogyasztási idő: Augusztus közepétől szedik, érése előtt egy héttel, amikor sárgulni kezd. Augusztus második fele és szeptember eleje a fogyasztás idénye.

Termékenyülés: jó, önmeddő; kiváló pollenadó, pollenadói: Serres Oliver, Téli esperes, Bosc kobak, Clapp kedveltje, Hardy vajkörte

Termőképesség: jó, korán termőre fordul, nem bőtermő, de évről évre rendszeresen terem

Ajánlott termőtáj: országosan

Felhasználás: friss fogyasztás, konyhai feldolgozás, kompót; pálinka

Ellenállóképesség: egészséges fajta.

Társnevei: Williams, Williams Christbirne, Williams Bon Chretien, Satis, Bartlett de Boston, Bartletts Williams. Amerikában Bartlett néven ismert.

Gyümölcse: Közép nagy, szabályos körte alakú. Keskenyedő nyakkal, egyötöddel magasabb, mint amilyen széles. Színe élénk szalmasárga, kis részben narancssárga fedi. Kocsánya középhosszú, gyakran hajlott, sekély mélyedésben helyezkedik el.

Húsa: fehér, olvadó, bő levű, gyengén kövecses. Íze kellemes zamatú, édes, egészen sajátos illattal.

Tárolhatósága: 1-2 hétig tárolható; jól szállítható.

Hajtásrendszere: Levele középnagy, néha csónakos. Pálhája nagy, keskeny. Vesszei világosbarnák, rügyei mereven elállók. Koronája szabályos gúla alakú, gyengén növekvő.

Ellenállóképessége: Egészséges fajta.

Termőhely igénye: A Vilmos körte mindenütt gazdaságosan termeszthető

Vadalanyra való fajta, mert birsen gyengén fejlődik. Megfelelő körülmények között azonban birsen is nevelhető, a metszést jól tűri, törpefának használható.

Gazdasági értéke: Idényének legfontosabb fajtája, konzervipari jelentősége is nagy. Igen értékes világfajta; jelentősége az intenzív árutermeléssel csak növekszik. Továbbszelektálásra érdemes.

VILMOS körte BIOLÓGIAI NÖVÉNYVÉDELME

VILMOS körte ültetése

A fák- és cserjék ültetésénél ugyanazokat a szabályokat kell betartani:

Legfontosabb, hogy minél nagyobb ültetőgödröt ássunk, vagy fúrjunk nekik. Első két évben leginkább csak azt a gödröt fogják benőni a gyökerek, tehát a felvehető tápanyag- és víz mennyiségét a laza talaj térfogata határozza meg. Mivel a növények is annál nehezebben törik át gyökereikkel a talajt, minél kötöttebb, ezért, kötött talajokon akár 1 m3-es gödör sem lehet indokolatlan, míg homokon elég lehet egy 50×50 cm-es.

A gödröt rétegelve töltsük vissza.

Eltérő a hozzáadott anyagok összetétele laza, homokos, illetve kötött talajok esetén.

Homokos talajok

Itt legfontosabb a vízmegtartás javítása és a szervesanyag tartalom növelése, ilyenkor a gödör aljára Alginitet terítsünk szét, amely megköti a vizet, így a kiszáradás esélyét csökkenti.

Következő réteg olyan növényi hulladék, amely nem gyümölcsfákról, vagy cserjékről származik (ezek átvihetnének fertőzéseket). A gödör 1/3-át töltse ki ez és oltsuk be Agrinnal, vagy Algilbióval. Az első hatalmas mennyiségű tápanyagot termel, így segítve az eredést, utóbbi pedig a talaj biodiverzitását növeli.

Következő réteg szerves trágya, például Orgevit és Kelaterra granulált (ha tápanyaghiányos a talaj) legyen. Ebből fánként 2-3 kg szükséges, cserjéknél 50-dkg.

Erről ITT tekinthet meg videót:

VIDEO

Kötött talajok

Ebben az esteben elsődleges a lazítás, azaz a talaj levegőzésének megteremtése. Ehhez a szemcseméretet kell növelni, amelyet homokkal, kőporral, vagy perlittel történő keveréssel lehet elérni. A rétegezés itt is hasonló, de kimarad az Alginit, amely maga is agyagos, visszatemetésnél pedig kevert földet használunk.

Az ültetőgödör kiásásakor nagyon fontos figyelni a talajlakó kártevőket, közülük is a cserebogár pajorokat és a vetési bagolylepke lárváit, a mocskospajorokat. Ha egy gödörben 2, vagy annál több pajort találunk, akkor mindenképpen talajfertőtelenítést kell végezni. Cserebogaraknál NEMATOP, mocskos pajoroknál NEMASTAR készítménnyel, vagy őszi ületetéskor, vagy következő tavasszal.

A fák és bokrok gyökerét ültetéskor érdemes áztatással kezelni. Ehhez készítsünk egy akkora edénybe, amelybe be tudjuk mártani a gyökerét, vizes oldatot. Tegyünk bele Kelaterra liguidet, amely a kiegyensúlyozott tápanyagellátást biztosítja a mellékgyökerek kifejlődéséig.

Az oldat másik összetevője a Kitozán, amelynek egy speciális hatása, hogy segíti a talajban levő mikorhizza gombák kapcsolódását a gyökerekhez, ezáltal megnövelve a tápanyafelszívás felületét és beintegrálva a növényt, az adott ökoszisztémába.

10 liter oldathoz számoljunk 50 ml Kitozánt és 50 ml Kelaterra liquidet.

Erről ITT tekinthet meg videót:

VIDEO

Amennyiben nem beállt biokertünk van, élő-, humuszos talajjal, akkor adhatunk hozzá plusz mikohizza gombákat is.

Nagyon fontos, hogy az általunk kialakított teljes technológia egységben működik jól. Az ebben használt élő szervezetek működését megakadályozza minden sejtméreg. Ilyenek a növényvédőszerekben levő kemikáliák, különösen a réz. A legfontosabb mikorbiológiai készítményeink hatását teljesen lerontja minden más, mesterséges baktériumkeverék, ezért együttes használatukat nem javasoljuk!

RENDSZERBEN GONDOLKODUNK

Termékeink egy egységes, jól átgondolt és kipróbált rendszer részei, melynek alapja a biológiai növényvédelem.

Webáruházunk csak olyan növényeket forgalmaz, amely alkalmasak biotermesztésre. Minden nálunk kapható növényhez biztosítjuk a vegyszermentes, korszerű védelem lehetőségét, igyekszünk minden olyan eszközt, készítményt forgalmazni, amely segítségükre lehet egy ökológiailag fenntartható kert működtetéséhez.

A Biokert Magazinban az éppen aktuális, szezonális teendőket, ajánlott módszereket ismertetjük, ha szeretne értesülni a friss írások megjelenéséről, iratkozzon fel rá!