Articsóka

690 Ft

A mediterráneum finom, egészséges zöldségnövénye.

5 készleten

Leírás

Az articsóka vadon nem fordul elő, valószínűleg Délnyugat-Európából vagy Észak-Afrikából származik.

Évelő növény. Gyökértörzse minden évben vastagodik, fokozatosan elfásodik és a közepe 4-5 év múlva elpusztul, tehát ajánlatos 3-4 évenként újratelepíteni. Vastag gyökértörzse a mínusz 4-5 °C-os fagyokat takarás nélkül is elviseli, de ennél hidegebb időben már takarni kell, vagy ki kell ásni minden ősszel. Szára felálló, elágazó, 2-2,5 m magasra is megnőhet.

A végálló fészekvirágzatok feltűnően nagyok, 8-12 cm átmérőjűek. A virágzat gömbölyű vagy gömbölyded, a virágok kékes bíborszínűek. A sokvirágú fészekvirágzat fészekpikkelyei húsosak, lapos csúcsi nyúlvánnyal.

A feltűnően nagy virágzatok igen élénk színükkel messziről odacsalogatják a méheket. Ecsetszerű bóbitájú, nagy kaszattermései egyenesek, hosszúkás tojásdad alakúak.

A napos, esetleg gyengén félárnyékos, meleg területeket kedveli, amelyeken még kevesebb vízzel is beéri. Árnyékban a virágok elaprósodnak és a szár megnyúlik. A fejlődéséhez 15 °C feletti hőmérsékletet igényel. Télen viszont a fagyoktól takarással védeni kell. Gyéren elágazó gyökérzete 2-3 m-es mélységig is lehatol a talajba, így a rövidebb száraz időszakokat könnyen átvészeli. A telepítés évében, míg a gyökérzet teljesen ki nem fejlődik, többször öntözzük.

Tápanyagigénye nagy, ezért telepítés előtt 40-60 kg szerves trágyát forgassunk 10 nmenként a talajba, 20-30 cm-es mélységbe. Ennyi istállótrágyával 5-4 évig megfelelő mennyiségű termést ad.

A növények egymástól való távolsága 1-1,5 m.

Az articsókát már az ókorban is ismerték, a rómaiak az étkezésen kívül gyógynövényként is használták. Nevét (szkolimos, görög szó) tüskés fészekpikkelyeiről kapta. Magyarországon már a múlt században ismerték, de termesztésével alig foglalkoztak.

Spanyolországban, Franciaországban (8-10 ezer ba), Olaszországban és Görögországban jelentős mennyiségben termesztik. A déli országokból konzerválva az északi vidékekre is eljutott.

A keserű ízű szárlevelek gyógyászatilag aktív vegyületeket tartalmaznak, a népi gyógyászatban vércukorszint-csökkentő, epehajtó, vizelethajtó, gyomorerősítő szerként használják. Szeszes kivonat formájában méregtelenítő és érelmeszesedést csökkentő hatása érdemel említést. A bőrgyógyászatban ekcéma és egyéb gyulladások ellen használták. Szép, mutatós virágainak díszítő értéke sem lebecsülendő.
A magvakat április közepétől szabad földbe helyre vethetjük (fészkenként 3-4 magot), ebben az esetben az első év folyamán nem várhatunk termést. Kelés után, 2-3 leveles korban egyeljük ki, hogy fészkenként csak egy növény maradjon.

Termesztésének egyik legkényesebb része a teleltetés. Fagyérzékenysége miatt takarni kell. A fagyok előtt fokozatosan, több részletben kupacoljuk fel 25-30 cm magasan földdel, majd a földet elszáradt levelekkel, növényi részekkel takarjuk. Az átteleltetés másik módja az, hogy az egész tövet földlabdával együtt kiemeljük és pincében, homok között elvermeljük. Tavasszal a fagyok elmúltával bontsuk ki, tisztítsuk meg az elszáradt részektől és ültessük el.

Felhasználható részei a bimbók, amelyek a második évtől jelennek meg. A nagyméretű, még ki nem nyílt virágkezdemények alkalmasak a fogyasztásra. A kékeslila sziromlevelek megjelenésekor az egyébként fogyasztható részek (a húsos virágalap, a csészepikkelyek) rostossá, rágóssá válnak. Időjárástól függően az első virágok nyílása általában júliustól várható. Szedése júniustól őszig tart, a fagyok előtt leszedhetjük a gyenge hajtáscsúcsokat is, melyek már úgysem hoznak virágot. Egy-egy tő 3-4 évig hoz bő termést, utána hozama leromlik, tehát újra kell telepíteni.

További információk

Tömeg0.5 kg
Méretek1000 × 41 × 31 cm

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Articsóka” értékelése elsőként

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük