Bio vetőmag vetés előtti kezelése

Leírás

Bio vetőmag vetés előtti kezelése

A vetőmagok gombaírtó és rovarirtó vegyszerekkel való bevonása (csávázás) általános gyakorlat a mai modern mezőgazdaságban. Ennek a célja természetesen nem az, hogy a fogyasztókat megbetegítsék, hanem az hogy a magot  és a kikelő kis növényt megvédjék a kártevőktől, kórokozóktól. Sajnos azonban az így megtermelt zöldségben kimutathatóak lesznek a szermaradványok, bár lehet, hogy a határértéket nem haladják meg.

A biogazdálkodásban tilos az ilyen mégrező anyagok alkalmazása, ha viszont nem kezeljük a vetőmagokat, akkor a belőlük kikelő növények kiszolgáltatottabbak lesznek a betegségekkel szemben.
Léteznek azonban kitűnő megoldások ennek ellensúlyozására.

Már az első földművelő emberek alkalmaztak különféle módszereket a vetőmagok védelme érdekében. Ilyen volt például a tejben áztatás, szájból köpködés, gyógynövényekkel összekeverés.

A legmagasabb szintű biodinamikus, úgynevezett DEMETER biogazdaságok a mai napig holdjárás alapján készítenek vetési naptárat és ahhoz igazodva végzik a vetést. Széles körben alkalmaznak különböző áztatásos módszereket és lassan felzárkózik a biológiai növényvédelem is.

Most azokat a hatékony módszereket vesszük végig, amelyeket mi is javasolunk, alkalmazunk.

Bio kezelési módszerek:

Az első a gyógynövényes teák, kivonatok és ázalékok széles köre. Nagyon sokféle használható erre a célra. Kitűnő például a csalán minden formában, a kamilla, vagy a zsurló.

Legjobbak frissen összetörve, gyorsan (fermentáció nélkül) vízben kioldva a hatóanyagaikat. Ez azonban korai vetéseknél nehézkes, lévén ezek a növények akkor még ki sem kelnek. Ezért aztán inkább a szárítmányok áztatása, teák készítése marad, mint lehetőség.

A nedves bio vetőmag kezelés kivitelezése a következő:

Vetés előtt egy nappal a kész lébe beletesszük a vetőmagokat és hagyjuk ázni 6-12 órát. Utána kivesszük és például itatós papírra tesszük, majd nem túl meleg (szoba hőmérsékletű), szellős helyen ugyanennyi ideig szárítjuk. Ennek a célja pusztán annyi, hogy vethető állapotba kerüljenek és ne tapadjanak össze. Nem szabad azonban tovább szárítani, ugyanis ez a nedves csávázás egyben előcsíráztatás is, ami azt jelenti hogy beindul a növekedés, amely már nem visszafordítható, így ha teljesen kiszárad a csíranövény, akkor már soha nem fog feléledni!!!

Második a speciális, erős bioaktív természetes anyagok oldatainak használata.

Ezek három részre bonthatók.

  • Első, a különféle gyógynövény keverékek használata. Ilyen például a nálunk kapható FITOKONDI amely kifejezetten azokat az alkaloidákat tartalmazza, amelyek a növényekre hatnak és serkentés mellett illóolajokkal a kórokozók és némiképp a kártevők ellen is védik a csíranövényt.
  • Második a különböző algás készítmények hatalmas tábora. A nálunk kapható termékek közül kifejezetten a következők alkalmasak ilyen célra: ORGANIC, Alginit Ezek olyan növényi hormonokat tartalmaznak, amelyek a növekedés mellett a növény immunrendszerét is serkentik, így az első perctől ellenállóbb a kezeletleneknél, vagy a vegyszerekkel kezelteknél.
  • Harmadik csoport az élő baktériumokat tartalmazó készítmények, melyek közül mi elsősorban az ALGIL-BIO-t ajánljuk, de a különböző fermentációs eljárásokkal otthon is előállíthatók hasonló készítmények.

Fentieket kb. feles hígításban, vízzel használjuk (azaz 1 dl termékhez 1 dl vizet tegyünk hozzá) ugyanazzal a módszerrel, amelyet a gyógynövényes ázalékoknál leírtunk.

Harmadik a biológiai növényvédelem legújabb készítményeinek használata.

Száraz csávázás:

Leghatékonyabb az általunk forgalmazott POLYVERSUM élő gombaölő gomba, amely következő hatásmechanizmussal dolgozik:

Amint rákerül a vetőmag felszínére és vizet kap, elkezd szaporodni, amihez felhasználja a magon, illetve az abból képződő növényi bőrszövet felszínén élősködő kórokozókat (tisztítás).

Utána hosszú ideig együtt nő a növénnyel és élő fóliaként védi a behatoló kórokozóktól (kiszorítás).

Végül pedig miközben megtapad a növényen, elindít egy erős immunválaszt, aminek hatására a növény ellenanyagokat választ ki és megvédi saját magát a külső fertőzésektől (rezisztencia indukálás).

Használata rendkívül egyszerű: por alakban össze kell keverni  vetőmaggal.

Mikor melyiket alkalmazzuk?

Ez főként a hőmérséklettől a termesztés technológiájától és növényfajtól függ.

Vegyük sorra:

Leghatékonyabb a polyversumos kezelés, ez azonban csak 20 fok körül működik tökéletesen.

Ilyenek az olyan meleg igényes, hajtatott korai, palántanevelést igénylő fajok, mint például a paradicsom, paprika, padlizsán.

Azoknál a növényeknél is használhatjuk, amelyeket csak késő tavasszal a Fagyosszentek után vetünk szabad földbe. Tipikusan ilyenek a tök- és babfélék, valamint a kukorica.

A korai salátáknál, hideg hajtatásos növényeknél (pl.: káposztafélék) csak az áztatásos, ún.: nedves csávázás jöhet szóba. Ide tartoznak az ázsiai saláták is.

A borsóknál a nagy magfelület miatt mindenképpen a nedves csávázást javasoljuk, abból is elsősorban valamilyen illóolajos készítménnyel, például a Fitokondival, amely elég jól véd a csírakori bakteriális betegségekkel szemben.

Ugyanezt javasoljuk az olyan korai rovar kártevőkkel terhelt fajoknál, mint például a retekfélék és hagymák, mert a

FITOKONDI-ban levő illóolajoknak riasztó hatása is van.

A nem káposztafélékhez tartozó gumós zöldségeknél, főként a petrezselyemnél a fejlődést gyorsító algás készítmények a leghatékonyabbak, mert ha elkerüljük a vontatott kelést, akkor már a növények megvédik saját magukat.

Az olyan széles spektrumú őshonos bakteriális készítmények (pl.: ALGIL-BIO) tekinthetők optimálisnak a levélzöldségek többségénél, mert ezek viszonylag gyorsan növekednek, nagy a nitrogén felvételük. A talajbaktériumok pedig megnövelik a talaj tápanyag ellátó képességet, javítják a felszívódást, így a lehető legjobban kiszolgálják ezeknek a növényeknek az igényeit.