Biokert Magazin 14

Leírás

Levéltetvek, gyümölcsfák, hangyák

A levéltetvek szerepe a biokertben pontosan ugyanaz, mint a zooplanktonnak a tengeri ökoszisztémában. Minden fontos tápláléklánchoz közük van. Nagyon sok állatnak jelentenek táplálékot, miközben ők “megcsapolják a növények tápanyagait”, ily módon továbbítva a fotoszintézissel előállított energiát az állatvilág felé. A növényeknek ez persze nem jó, hiszen csökkentik a termést, gyengítik az immunrendszert és a szívogatások nyomán keletkező “sebek” szabad bejutást engednek egy csomó kórokozónak. A vegyszeres növényvédelem ész nélkül irtja ezeket a rovarokat, amivel elképesztő károkat okoznak az ökoszisztéma egyensúlyában. Mik ezek? Elsősorban, mivel totális ölőszereket használnak ezért mindent visznek, a beporzóktól kezdve a védett fajokon keresztül egészen az olyan hasznos ragadozó rovarokig, mint a katicák. Másodsorban, mivel időközönként az összes levéltetűt megölik, ezért azok ragadozóik sem maradnak ott, mert nincs mit enniük.

Mit tehet egy biokertész? Három út áll előttünk, illetve ezek óvatos kombinálása.

Az első, hogy egyszerűen magára hagyjuk a kert ökoszisztémáját hogy beálljon az egyensúly. Ez a permakultúrás verzió, de közel áll hozzá a biodinamikus is. Ilyenkor fel kell dolgoznunk, hogy a növények egy része nem bírja majd a nyomást és kipusztul. Néhány év alatt azonban betelepül az a ragadozó mennyiség, amely természetes módon megvédi a megmaradt növényeket, akiknek az immunrendszere is alkalmazkodik. Ebben az esetben ültetéssel tudjuk segíteni a biológiai sokféleség növelését. Minél többféle növényt telepítünk, annál több alternatív táplálékot biztosítunk a hasznos szervezeteknek és annál több valóban odaillő, ellenálló növényt fogunk találni.

A második, a modern biológiai növényvédelem használata. Ez nagyon bonyolult, hozzáértést igénylő feladat. Növényi kivonatokat, élő szervezeteket és speciális eszközöket használunk. A Bio-Gazdaboltnak ez a specialitása. Mi általában gyérítjük a kártevőket, kórokozókat és óvatosan próbáljuk a biotermesztésnek megfelelő irányban eltolni az érzékeny ökológiai egyensúlyt.

A harmadik, az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett “szelíd” növényvédelmi szerek alkalmazása. Ez egy olcsó megoldás, amelyet a kényszer szült. Olajos, kénes, rezes régi, emberre nem mérgező készítmények tartoznak ide. Ezeket csak “nagy baj” esetén használjuk, amikor nincs más ötlet, vagy túl drágák a modern készítmények, sajnos azonban ezek sem szelektív megoldások, tehát néhány esetben közelebb állnak a vegyszeres növényvédelemhez, mint a valódi bio megoldásokhoz.

Milyen technológiát javasol jelenleg a Bio-Gazdabolt a levéltetvek gyérítésére, amellyel kíméletesen avatkozunk be a kert ökoszisztémájába?

Elsősorban a szelekciót a növények között. Csak azokat védjük a levéltetvek ellen, amelyeknek az valóban gondot okoz, nekünk pedig kárt. Elsőként ezek a gyümölcsfák. A tetű háromféleképpen kerül fel rájuk. Az első a növény felületén áttelelő anyatetvek, ellenük a lemosó permetezés ad megoldást, amelyet még rügyfakadás előtt el kell végezni. Később már tilos, mert leperzseljük a virágokat. A megfelelő időpont eldöntéséhez segítséget ad az alábbi video:

Beállt biokertek nem beteg gyümölcsfáinál erre tökéletesen megfelelő szer a narancsolaj, melyből a PREVB2 javasolt.

Virágzáskor SEMMIT ne permetezzünk a fára ami perzselhet, sem narancsolajat, sem egyéb olajos szert, sem rezet, sem ként!!!!

Második ütemben a hangyák viszik fel a friss hajtásokra a tetveket. Virágzáskor már érdemes felhelyezni a fák törzsére a ragadós öveket, amely megakadályozza őket ebben. Meg is lehet figyelni, hogy melyik fa törzsén mászkálnak és az érintetteket levédeni. Általában a cseresznyével kezdenek… Az elhasználódás miatt júniusig legalább havonta cseréljük a ragadós öveket.

Amikor már komolyabb levéltetű fertőzést tapasztalunk, akkor kombinált védelmet alkalmazzunk. A bepödört leveleket, hajtásvégeket egyszerűen vágjuk le és ássuk el, majd azonnal permetezzünk narancsolajjal, amely megfojtja és kiszárítja azokat a levéltetveket amelyeket képesek vagyunk beborítani vele. Ahol akkora a tetűmennyiség, hogy egymás hegyén-hátán állnak, ott először oszlassuk szét a rovarokat akár erős vízsugárral, akár csalánlével, akár szappanos vízzel (pl.: káliszappan), majd kicsivel utána használjuk a narancsolajat. Van az a szint, amikor már csődöt mond minden védelem, ilyenkor jöhet a NeemAzal, ezt a drága “nagyágyút” azonban alig használjuk csak levéltetű ellen.

Fontos része a védekezésnek a tetveket fogyasztó hasznos rovaroknak a bevonzása, megtartása. Kora tavasszal legkönnyebb a katicákat észrevenni. Fák törzsén a kifejlettnek kb. 1/4-e méretű bogárként vehetők észre. Szedjük össze őket és tegyük a cseresznyefák pattanó rügyeire, ha találnak tetűt, ott fognak maradni és segítenek nekünk, sőt első petéiket is a biztos táplálék közelébe helyezik majd.

Minden levéltetűt fogyasztó rovarnak folyamatos táplálékellátásra van szüksége. Ez lehet ún.: “csalinövény”, amelyen meghagyjuk a tetveket. Ilyen például 1-1 tő bodza a bogyós sövényben, vagy direkt későn vetett lóbab, illetve alternatív táplálékot (virágpor) biztosító virágzó növények.

Amikor elkezdődik a levéltetvek rajzása (ez késő tavasszal lesz majd és fogunk írni róla) érdemes sárga ragadós lapokkal befogni a repülő anyatetveket, mert így nem csak a tetűinváziót akadályozzuk meg, hanem a vírusok behordását is.

Paradicsomok vetése, kiültetése

Akinek veteményese van, annál biztosan találunk paradicsomot. Legtöbben jóval korábban elkezdik a palántanevelést, mint kellene. Ebben nagy szerepe van a közösségi oldalaknak és az egyre nagyobb divattá váló hobbikerti veteményeseknek. Sokan már januárban elvetik a magokat, pedig a március végén induló palánták is behozhatják ezeket a társaikat, akik még jóval betegesebbek is a vontatott kelés és fényszegény környezet miatt. A valódi bio paradicsom magokat fészekbe vetve akár palántanevelés nélkül is vethetjük, ha kivárjuk az április végét. A rövidebb tenyészidejű fajták kitűnő másodveteményként is szóba jöhetnek nyáron olyan későn lekerülő vetemények után, mint például a késői borsók, saláták, vagy rövid tenyészidejű sárgarépa, de még az érés után kitermelt elöregedett szamócaágyás is kitűnően hasznosítható velük.

Most még bármelyik paradicsomfajta vethető. Másod. és helybevetésre a következők különösen alkalmasak: Vadparadicsomok (Rote Ribisiel), Ruthje, Black Cherry, Kalinda, Ökörszív, narancssárga ökörszív, Hellfrucht, Shimmeig Creg és Annabelle.

Nálunk a biogazdaságban nevelt paradicsompalánták két ütemben készülnek. Elsőként április közepén kapják meg rendeléseiket akik korán szeretnének ültetni. Gondolhatnánk, hogy így hamarabb lesz termés, ez azonban csak akkor igaz, ha fóliában, vagy üvegházban termelünk, ugyanis a pár hét eltéréssel nevelt azonos fajtájú növények bevárják egymást. Veszélyes is ilyenkor kiültetni, mert a Fagyosszentek mindig hozhatnak kellemetlen meglepetést. Második körös palántáink egészen június elejéig átvehetők, így másodnövénynek is kiválók lehetnek. Legellenállóbb fajtáink a Black Cherry, a St. Pierre és a Rote Ribisiel vadparadicsom. Leginkább bőtermő paradicsomaink, amelyeket a biokertészek is leginkább kedvelnek, a piros és narancssárga ökörszív, az aszalható San Marzano és az egyben legédesebb Supersweet.

Palántáink a Biokiskert és a Bio-Gazdabolt webáruházban is rendelhetők.

Első kártevők a veteményesben

Tavaly nagyon sok helyen okoztak gondot a lótücskök. Ezek a nagyra növő, csúnya kártevők igen jellegzetes járatokat hagynak maguk után. A földfelszínhez egészen közel, ujjnyi vastag, kipúposodó hosszú lyukakat, járatrendszereket ásnak. Egy slaggal ki is lehet mosni őket, hogy megbizonyosodjunk kilétükről. Már az elsőként felásott, elgereblyézett ágyásokban nyomot hagynak, a gond azonban a palánták kiültetésekor lesz igazán nagy. Egyszerűen el fognak tűnni a földből. A gyepeket is csúnyán károsítják, legnagyobb problémát azonban a fóliákban, üvegházakban okozzák, ahol tavasszal szívesen melegszenek is és ott találják az első táplálékukat. Sajnos soha nincsenek egyedül, ha tehát egy feltűnik, akkor hamarosan sokan lesznek.

Van azonban ellenük egy fantasztikusan hatékony bio készítmény, amely jobb minden méregnél. Ez a NEMASTAR. Tulajdonképpen egy mikroszkopikus, ragadozó fonalféreg, amely rendkívül szelektív, konkrétan a lótetűn kívül csak a mocskospajort és a lószúnyog lárváját parazitálja. Egyszerű öntözővel kell kijuttatni a talajba a fertőzés helyére, konkrétan a járatokba. Ha nedvesen tartjuk a talajt, akkor nagyon lassan, de aktívan keresi a gazdaállatot. Amikor megtalálja a lótücsköt, belemászik, felszaporodik és megöli a rovart. A folyamat ezzel kezdődik. Aztán ha teljesen felhasználták a lótücsök maradványait, kirajzanak. Ez addig tart amíg találnak élő lótetűt. Rendkívül hatásos, minden másra veszélytelen élőlények. A készítményt hűtve hozzuk Németországból és egészen felhasználásig hűteni kell, mert nagyon érzékenyek. Csak június elejéig lehet kapni és használni. Hetente hozzuk az új szállítmányokat, de tárolni csak néhány hétig lehet.

Most vessünk répákat, hagymákat!

Egy biokert nincs répa és hagyma nélkül.

Legismertebb gyökérzöldségek a sárgarépák. Magas karotintartalmuk miatt őket tartják az egyik legegészségesebb zöldségfélének régóta. Az általunk így ismert növényeknek két nagy csoportja van. Az egyik a hagyományos narancssárga színű európai répák. Fő tenyész- és nemesítő körzetük Hollandia. Egy részük a nagyobb víztartalmú, rövid tenyészidejű, “roppanós” friss fogyasztású sárgarépák. Ilyenek például a Nantes fajták, vagy a Dolciva, a Treenetaler, a Karotina, vagy az Amsterdam. Vannak a magasabb szárazanyag és karotin tartalmú, kifejezetten tárolásra alkalmas répák, például a Robila, Rodelika, Rolanka, vagy a Danwers, a Tinga, a Chatenay és a Fertődi Vörös. Ahol pedig kötött a talaj, vagy vékony a termőréteg, ott érdemes kipróbálni az olyan gömbölyű fajtákat, mint az Ochsenherz,

Léteznek ázsiai répák is. Manapság ezeket szokták a szivárvány minden színében fotózni. Különleges kinézetükhöz, finom, aromás íz társul. Ezek közül a Biokiskert webáruházban megtalálják a Jaune de Doubs és a Maruschka fajtákat.

Hazánkban nem igazán népszerűek, de Európában nagyon kedveltek az ún.: tarlórépák. Ezek olyan gumós zöldségek, amelyek nem túl erős ízűek, ezért szinte minden célra hasznosíthatók a konyhában. Reszelve, nyersen salátákba, párolva köretként, pürésítve szinte bármire használható. A dunántúli régióban nálunk is savanyítják ugyanolyan tejsavas eljárással, mint a káposztát. Rendkívül egészségesek, és a Biokiskert webáruházban nagy választékot találunk belőle, érdemes kipróbálni!

A hagymák és a répák védik egymást fő kártevőiktől ezért mindig párban vessük őket.

Legegyszerűbb a hagymatermesztés a dughagymákról. Későbbi zöldhagymának már csak az használható. A legtöbb helyen csávázott, azaz kémiai növényvédő szerekkel kezelt dughagymát lehet venni. Nálunk garantáltan vegyszermentes, illetve bio dughagymák kaphatók. Biodinamikus, ellenőrzött salotta- és lila dughagymáink már elfogytak, de a vegyszermentes konvencionális készleteink is fogytán vannak, ezért érdemes gyorsan berendelni a nyári fogyasztásra szánt zöldhagymához szükséges szaporítóanyagot. A bio-gazdaboltban Sturon és Stuttgarti vöröshagymákból még van dughagyma.

Hamarosan virágzik a szilva és a körte

Ilyenkor kell kitenni a fehér ragadós lapokat! Ezek a gyümölcsdarazsak ellen védenek. Amikor egy szilva, vagy körtefa nagy mennyiségben szórja el fejletlen terméseit, érdemes megnézni van-e rajtuk fekete sebfelület. Ha igen az a gyümölcsdarazsak kártétele, ami egyszerű fehér ragadós lappal megakadályozható virágzáskor.

Feliratkozom a BioKert Magazinra!

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Biokert Magazin 14” értékelése elsőként

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük