Vakondtúrások? Furcsa betegségek a cseresznye és meggyfákon? Kihajtó, majd elpusztuló facsemeték?
Az esetek 99%-ban a cserebogarak számlájára írhatók.
Sajnos, ebben a kérdésben is vége a békeidőknek és még csak most következik a feketeleves…
A nagy őshonos cserebogár fajokhoz már alkalmazkodtak az itteni növények és szépen beállt egy ökológiai egyensúly.
A rendszerváltás után a nyugati marketinggel megérkeztek a csodás angol pázsitok egyre nagyobb felületen.
A kisebb cserebogarak számára ez terített asztal, ők ugyanis a füvek gyökereit szeretik (lévén sokkal kisebb a többinél) és a színszűrőjük miatt a környék legzöldebb gyepére szállnak le. A nagy köralakú rágásnyomokban, ahol először hervad, aztán szárad a fű, általában gombabetegségnek diagnosztizálják, mert arra van kémiai gombaölő szer, csak később szokták bevallani, hogy pajor, mert azt igencsak nehéz elpusztítani.
A vakond a pajorokat keresi és bár megeszi az útjába kerülő gilisztákat is, sokkal nagyobb hasznot hajt ennek a komoly kártevőnek a gyérítésével. Amikor azonban a “pázsitipar” hektárszámra teszi le a vakondhálót, akkor igazi rezervátumot hoz létre a kisebb cserebogaraknak, amelyek nem véletlenül szaporodtak fel ennyire…
A biokertészeket azonban nem ezek zavarják, hanem a zöld cserebogár, amely kb. 10 éve szaporodott el jelentősen, főként az ország középső részein. Általában azt szereti, amit mi is, például a cseresznyét, vagy a batátát, de szinte bármilyen fa csúcshajtásai találkozhatunk a rágásnyomával és ha gödröt ásunk egy cseresznye- vagy meggyfa környékén, akkor általában megtaláljuk a lárváikat.
Óriási károkat okoznak minden növénynél, de sokszor nem is sejtjük, hogy ők állnak a bajok mögött. Az idősebb fák gyökereinek is lerágják a felszívó részeit, így sem vizet, sem tápanyagot nem tudnak annyit felvenni, amire szükségük van, ha pedig legyengülnek, akkor olyan betegségek is megtámadják őket, amelyeknek egyébként nem nagyon láthatók a tünetei.
A fiatal fáknál leggyakrabban teljes pusztuláshoz vezet a gyökér rágásuk. Még a szuperegészséges Feketicsi meggyfáinknál is előfordul a panasz, hogy elültetik, szépen kihajt áprilisban, jól érzi magát, növekszik, majd június táján lehervad és elpusztul. Ilyet eddig kizárólag cserebogár pajorok kártételeként láttunk.
A legrosszabb hír, azonban az, hogy idén kutatók találtak már néhány japán cserebogarat az Alföld déli részein. Ez a faj igazi “istencsapása”. Figyeljünk rá, ha megjelenik, azonnal irtsuk kézzel, tűzzel-vassal, NeemAzallal.
Több petét tesz le és sokkal agresszívebb, még a zöld cserebogárnál is, globális, invazív kártevő!!!
A kifejlett bogarak elpusztítása azonban csak félsiker. Ha bejönnek, akkor évente érdemes a haszonnövényeinknél gyéríteni a pajorokat. Erre több megoldás is lehetséges.
Első a “kertészeti hasznosítású” tyúkok használata. Még városi kertekben sem lehetetlen, például díszállatként tartott kicsi Japán tyúkokkal.
Második a tyúkok mellett és helyett is alkalmazható Artis Pro rovarölő gomba. Ez az olcsóbb mikrobiológiai készítményünk, de hatása csak a kisebb pajoroknál észrevehető és be kell forgatni a talajba, mert aktívan nem keresi a mélyebben levő kártevőket.
Harmadik, a hivatalosan vincellérbogarakra való NEMATOP használata. Ez is elsősorban a kisebb 1-2 éves pajorokat károsítja, de sokkal hatékonyabban, mint az Artis Pro és nem kell beforgatni, csak kiöntözni.
Itt nézhet meg videót a használatáról:
Nagyon fontos, hogy az Artisban levő gomba megöli a Nematopban levő hasznos fonalférgeket, ezért már az elején el kell dönteni melyiket használjuk. Ha már kiment az Artis Pro, akkor csak sok-sok hónappal később használhatjuk a NEMATOPot.
Ezeket a talajkezeléseket a legforróbb nyári hónapokban nem végezhetjük, ezért nem is kapható olyankor a Nematop. Általában áprilistól június közepéig, majd szeptember közepétől október végéig gyártják.
A Biokerti Naplómban az egymásra hatásukról is írok, érdemes megvenni, mert nagyon használható táblázatokat is tartalmaz a biológiai növényvédelmi technológiánk összefüggéseiről!!!
