Mikor van értelme talajt javítani egy biogazdaságban és egyáltalán mit értünk rajta?
A talaj tápanyag- és olyan szervesanyag tartalmát folyamatosan kell növelni, amely a talajélet színterét, a talajkolloidokat és a humuszt biztosítja. Így lehet évről évre egyre jobb lesz biokertünk, vagy biogazdaságunk talaja. Számunkra ez tulajdonképpen a talaj saját, fenntartható, hosszútávú tápanyagszolgáltató képességét jelenti.
Ez sokféleképpen érhető el, a komposzt, vagy oltóanyaggal kezelt zöldtrágya időszakonkénti bedolgozásától, a mulcs felületi komposztálásán keresztül, a talajforgatás nélküli egyéb technológiákig. A tápanyagfeltöltésnél tulajdonképpen nagyobb részben azokat a mikrobákat “etetjük”, amelyek hosszú távon teszik elérhetővé és felvehetővé növényeink számára a különböző tápanyagokat.
A talaj fizikai félesége azonban forgatás nélkül nem módosítható, de nem is mindig van rá szükség. Amikor a talaj kötöttsége már akadályozza a gyökerek növekedését, vagy a vízháztartás és levegőzés nem jó, akkor érdemes elgondolkodni a fizikai javításon.
Ilyenkor , ha a talaj élettelen részecskéi vagy túl kicsik (kötött talaj), vagy túl nagyok (homokos talaj). Be kell keverni másfélét. Könnyen száradó, laza homoktalajokba a szerves anyagokon kívül érdemes valamilyen jó vízmegtartó képességű agyagpalás ásványt, például Alginitet keverni. Kötött, agyagos talajoknál pedig valami nagyobb szemcseméretű anyagot, például homokot, kőport vagy perlitet.
Kötött talajnál a következőket keverem be javításnál:
Homokot, vagy kőport, vagy perlitet. Akár vegyesen is lehet. Utána adok a keverékhez Orgevit szerves, komposztált bio trágyát. Ne maradjon ki a komposzt, ezt oltjuk be biodiverz hazai talajbakteriális oltóanyaggal az Algilbióval. Végül pedig gondoskodunk a kiegyensúlyozott tápanyagellátásról a Kelaterra granulátummal, amely egy olyan huminsavas készítmény, amelyik felvehető formába hozza, a talajban erősen kötött tápanyagokat is a növények számára. Kijuttatásnál a már átforgatott, talaj felszínére teszem a keveréket (Omega biokertészeti perlit 0,5-1 liter/m2, Orgevit 50-80 g/m2, Algilbio 10-40 ml/m2, Kelaterra granulátum 5-10 g/m2) és újra, alaposan átforgatva bedolgozom.
Száraz, homokos talajoknál elsődleges a szervesanyagtartalom növelése.
Ehhez mindenképpen kell komposzt, vagy zöldtrágya növény nitrogén megkötő baktériumokkal együtt történő bedolgozása! Erre leghatékonyabb az AGRIN, mikorbiológiai oltóanyagunk. A vízmegtartó képesség növeléséhez az Alginit ásvány a legjobb összetevő. A gyors nitrogénpótlás eszköze pedig komposztált bio trágyánk az Orgevit. Ahhoz, hogy a tápanyagellátás kiegyensúlyozott legyen, azaz mindenből annyit vegyen fel a növény, mint amennyire valóban szüksége van kiváló megoldást nyújt a Kelaterra granulátum. Ez egy huminsav készítmény, amely felvehetővé teszi a különböző tápanyagokat.
Legjobb a talaj felszínére szórni a keveréket (Alginit 0,5-1 kg/m2, Orgevit 80-100 g/m2, Agrin 2-5 g/m2, Kelaterra granulátum 5-10 g/m2), majd ásóval alaposan beforgatni.
A fizikai talajjavítást általában egyetlen egyszer végezzük el, majd általában nem forgatjuk többet a talajt, hanem hagyjuk kialakulni a megfelelő talajéletet
A pH módosítása egy biokertben nagy hiba. Sokan próbálnak olyan növényeket ültetni és életben tartani, amelyeknek más kémhatásra van szüksége (jellemzően savanyúbbra), mint ami a kertünkben található. Ilyenkor utánanéznek az interneten és elkezdik különböző anyagokkal savanyítani a talajt. Általában erősen savanyú tőzeget, vagy szerves savakat használnak erre a célra. A talajmikrobák azonban nagyon érzékenyek a pH változásra és legtöbbjük már 0,5 pH elmozdulásnál is elpusztul. Amikor tehát egy növény kedvéért savanyítjuk a talajt, akkor nagyon sok hasznos baktériumot és gombát kipusztítunk, mivel pedig a talajvíz mozgása szépen visszaállítja idővel a pH-t ezért akkor újabb mikrobapuzstulás következik be. Ne játssszunk a kémhatással! Olyan növényeket ültessünk a biokertünkbe, amelyeknek megfelelnek a körülmények, és amelyek jól érzik ott magukat!
