
Végre lehűlt a talaj, leesett az első őszi csapadék (mondjuk eddig kevés…), elérkezett a gyepvetés ideje.
A “nem bio” kertészek számára ez tavasszal szokott következni hatalmas anyagi ráfordítással. Nagy örömömre azonban egyre több hobbikertész jön rá arra, hogy járható, zöld felületet olcsón, fele annyi vízfelhasználással, biztonságosan is kialakíthat, még ha a szomszéd le is nézi a “gazos pázsit” miatt és ajánlgatja majd a kétszikű gyomirtókat, meg a glifozátokat.
A jó hírem az, hogy szép lassan az Ő szemléletük is átalakul majd. Nemrégiben jártam a londoni parkokban, Versailles gyepén és a lioni közterületeken. Ma már Európában az ökológiai gyep hódít, egyszerűen nem divat a monokultúrás pázsit.
A legkomolyabb Lion volt, ahol a várost átszelő folyó partján gyönyörű közparkok vannak. Képzeljétek el, hogy vannak olyan részek, ahol ágyásokba “gyomot” ültetnek. Normál, vadon nővő lágyszárúakat és nem trendi vadvirágokról beszélek, hanem olyanokról, amit itthon irtunk a kertekben. Persze nincsenek közte olyan invazív gyomok, mint például a parlagfű.
Hajrá tehát ökológiai gyep, de hogyan?
Nagyon sok mindenen múlik, hol, hogyan kezdjünk hozzá,
Az biztos, hogy az alapot valamilyen fűkeverék adja. A klímát nézve az esetek többségében extra szárazságtűrő keveréket válasszunk (nálunk ilyen a Mediterrán). Természetesen, aki olyan szerencsés, hogy árnyékos kertje van, esetleg nedves is, akkor árnyéktűrő keverékkel dolgozzon.
30 g-ot számoljunk 1 m2-re. Ahhoz, hogy egyenletesebben juttassuk ki lehet keverni száraz homokkat a fűmagot és úgy kiszórni. Nálunk kapható egy kézi gyepvetőgép, amelyet a gyerekek is imádnak.
Az őszi időszakban vetjük a pillangósokat is, melyekből legfontosabb a fehér here, ha itenzíven igénybe vett pázsitról van szó. Ez ugyanis bírja a nyírást és taposást egyaránt. A pillangósok legfőbb jótéteménye, hogy a velük szimbiózisban élő talajbaktériumok úgy látják el a gyepet nitrogénnel, mintha műtrágyáznánk, így ráfordítás és szennyezés helyett egyszerű vetéssel megoldjuk ezt a problémát.
A fehér herét összekeverve szórjuk ki a fűmaggal, a többit csak akkor ha később nem nyírjuk állandóan a füvet azon a részen.
Elsődlegesen a bíbor herét javaslom, amely vonzza a beporzókat és minden hasznos rovart. Elképesztően gyönyörű! Ahol azonban járunk kelünk (főleg a gyerekek) ott nem ajánlom, nehogy rovarcsípés legyen a vége. Ugyanezért a fehér here folyamatos nyírását javaslom a gyerekek által használt felüeteken… jobb a békesség!
Gyümölcsök alá, vagy nem használt részeken évente csak 2-3 kaszálást javaslok, ott mehet minden őshonos lágyszárú. Erre szuper keverékek is vannak, de magunk is összeállíthatunk. Jó lehet például a baltacim, de mehet a facélia is. A keverékek közül a Mézelő Trió nagyon jó.
A drágább virágkeverékeket inkább kis körökben, ún. virágszigetekbe tegyük, nyugodtan most, de tavaszig bármikor, ha az idő megengedi a vetést. Ne aggódjunk hogy kevés mag van benne, mert elszaporodnak a fűben is ahogy majd elszórják a saját magvaikat. Érdemes nézelődni virágaink között, de kiemelném a ReinSaat funkcionális keverékeit.
Ha kinéztek valamit és csak decemberben érkezik, akkor sincs baj, mert a tavaszi felülvetés virágokból ugyanolyan jó.
ITT vannak a vegyszermentes. ökológiai gyep termékeink.
Végül elérkeztünk a lényegig:
Csak akkor forgassuk a talajt és alakítsunk ki tiszta magágyat a vetéshez, ha nemrég fel lett törve a terület, vagy méteres ruderális gyomok vannak rajta (parlagfű és társai). Minden egyéb esetben nyírjuk le a gyomokat olyan alacsonyra ahogyan csak tudjuk. Szaggassuk meg a talajfelszínt és alapos gereblyézéssel, fogassal, vagy erős gyepszellőztetővel és azonnal utána vessük felül. Mindig átalakítsunk és ne irtsunk! Olcsóbb, egyszerűbb és a kerti ökoszisztémának is jobb!