Hayward kivi konténeres cserje
A Hayward kivi kétlaki fajta, legjobb porzója a Tomuri.
Klímánkon ezt a fajtát termesztik nagy felületen. Későn érik és érdemes utóérlelni, mert növekszik a cukortartalma. A termések barnák és szőrösek, közepes méretűek. Viszonylag hosszan eltartható. Íze keményen még savanyú, ha megvárjuk a biológiai érést, akkor igazán édes.
Nagyon strapabíró és igazán bőtermő. Növekedési ereje nagyon nagy, hasonlóan a Tomurihoz. akár 10 tőhöz is elegendő egyetlen porzó.
A kétlaki fajták termőképessége jobb.
A kivi Dél-Kína nemzeti gyümölcse és a nemzetsége (Actinidia – Küllőfolyondár) Közép-Kínában őshonos.Az itthoni éghajlati viszonyok megfelelőek számára. Nagyon jól megél, kiválóan alkalmazkodik a hideg telekhez, akár a -25°C-os fagyot is kibírja.
Ahol a szőlő jól érzi magát, ott a kivi is jól terem. Fontos, hogy a szőlővel ellentétben nem vonzza a darazsakat, amely minden olyan lugasnál fontos, ami alatt sokat tartózkodunk. A késő őszi időszakban érik, amikor már kevés a friss gyümölcs. Hosszú életű, mutatós cserje. Nagy, szőrös gyümölcsei vannak, de komoly támrendszert (pergola, lugas) igényel. Legjobban délre néző falakon érzi magát.
Hatalmasra képes megnőni, akár 6 m magasra is felkúszik, de jól metszhető, alakítható.
A pár éves növényeken végre lehet hajtani már a metszést, ill. ritkítást a későbbi nagyobb terméshozam érdekében.
Betegségekre nem hajlamos, különösebb növényvédelem nem szükséges.
Rendkívül ellenálló, fagytűrő fajta, a napos helyeket kedveli.
Diétázóknak különösen ajánlott fogyasztása: egy szem alig 40 kalóriát tartalmaz! Nem csak gyógyhatású, de zsírégető, magas tápértékkel és C-vitamin tartalommal. A házi kivi ellen az sem lehet kifogás, hogy nem szeretik a savanyú ízt. A kivi ugyanis nem savanyú, finom édesre érlelhető a saját kertünkben. A boltban kapható gyümölcsöket ugyanis még a teljes érés előtt leszüretelik, így a kivi valódi ízének élvezetéhez vásároljunk saját növényt!
A kivi gyümölcs nagy mennyiségben C-, K- és B-vitamint tartalmaz, mindezek mellett gazdag természetes antioxidánsokban, ill. makró- és nyomelemekben.
Hayward Kivi cserje ültetése
A fák- és cserjék ültetésénél ugyanazokat a szabályokat kell betartani:
Legfontosabb, hogy minél nagyobb ültetőgödröt ássunk, vagy fúrjunk nekik. Első két évben leginkább csak azt a gödröt fogják benőni a gyökerek, tehát a felvehető tápanyag- és víz mennyiségét a laza talaj térfogata határozza meg. Mivel a növények is annál nehezebben törik át gyökereikkel a talajt, minél kötöttebb, ezért, kötött talajokon akár 1 m3-es gödör sem lehet indokolatlan, míg homokon elég lehet egy 50×50 cm-es.
A gödröt rétegelve töltsük vissza.
Eltérő a hozzáadott anyagok összetétele laza, homokos, illetve kötött talajok esetén.
Homokos talajok
Itt legfontosabb a vízmegtartás javítása és a szervesanyag tartalom növelése, ilyenkor a gödör aljára Alginitet terítsünk szét, amely megköti a vizet, így a kiszáradás esélyét csökkenti.
Következő réteg olyan növényi hulladék, amely nem gyümölcsfákról, vagy cserjékről származik (ezek átvihetnének fertőzéseket). A gödör 1/3-át töltse ki ez és oltsuk be Agrinnal, vagy Algilbióval. Az első hatalmas mennyiségű tápanyagot termel, így segítve az eredést, utóbbi pedig a talaj biodiverzitását növeli.
Következő réteg szerves trágya, például Orgevit és Kelaterra granulált (ha tápanyaghiányos a talaj) legyen. Ebből fánként 2-3 kg szükséges, cserjéknél 50-dkg.
Erről ITT tekinthet meg videót:
Kötött talajok
Ebben az esteben elsődleges a lazítás, azaz a talaj levegőzésének megteremtése. Ehhez a szemcseméretet kell növelni, amelyet homokkal, kőporral, vagy perlittel történő keveréssel lehet elérni. A rétegezés itt is hasonló, de kimarad az Alginit, amely maga is agyagos, visszatemetésnél pedig kevert földet használunk.
Az ültetőgödör kiásásakor nagyon fontos figyelni a talajlakó kártevőket, közülük is a cserebogár pajorokat és a vetési bagolylepke lárváit, a mocskospajorokat. Ha egy gödörben 2, vagy annál több pajort találunk, akkor mindenképpen talajfertőtelenítést kell végezni. Cserebogaraknál NEMATOP, mocskos pajoroknál NEMASTAR készítménnyel, vagy őszi ületetéskor, vagy következő tavasszal.
A fák és bokrok gyökerét ültetéskor érdemes áztatással kezelni. Ehhez készítsünk egy akkora edénybe, amelybe be tudjuk mártani a gyökerét, vizes oldatot. Tegyünk bele Kelaterra liguidet, amely a kiegyensúlyozott tápanyagellátást biztosítja a mellékgyökerek kifejlődéséig.
Az oldat másik összetevője a Kitozán, amelynek egy speciális hatása, hogy segíti a talajban levő mikorhizza gombák kapcsolódását a gyökerekhez, ezáltal megnövelve a tápanyafelszívás felületét és beintegrálva a növényt, az adott ökoszisztémába.
10 liter oldathoz számoljunk 50 ml Kitozánt és 50 ml Kelaterra liquidet.
Erről ITT tekinthet meg videót:
Amennyiben nem beállt biokertünk van, élő-, humuszos talajjal, akkor adhatunk hozzá plusz mikorrhiza gombákat is.
Nagyon fontos, hogy az általunk kialakított teljes technológia egységben működik jól. Az ebben használt élő szervezetek működését megakadályozza minden sejtméreg. Ilyenek a növényvédőszerekben levő kemikáliák, különösen a réz. A legfontosabb mikorbiológiai készítményeink hatását teljesen lerontja minden más, mesterséges baktériumkeverék, ezért együttes használatukat nem javasoljuk!
RENDSZERBEN GONDOLKODUNK!
Termékeink egy egységes, jól átgondolt és kipróbált rendszer részei, melynek alapja a biológiai növényvédelem.
Webáruházunk csak olyan növényeket forgalmaz, amely alkalmasak biotermesztésre. Minden nálunk kapható növényhez biztosítjuk a vegyszermentes, korszerű védelem lehetőségét, igyekszünk minden olyan eszközt, készítményt forgalmazni, amely segítségükre lehet egy ökológiailag fenntartható kert működtetéséhez.
A Biokert Magazinban az éppen aktuális, szezonális teendőket, ajánlott módszereket ismertetjük, ha szeretne értesülni a friss írások megjelenéséről, iratkozzon fel rá!
